100 éve született Muráti Lili

Száz éve, 1912. július 22-én született Nagyváradon Muráti Lili színésznő, az emancipált nő első hazai megtestesítője, akinek nevét hazájában évtizedekig leírni sem lehetett.

Pályájáról:

Muráti Lili életében sok minden bizonytalan, leginkább a születési éve, amelyet a művésznő tudatosan igyekezett homályban tartani. A keresztneve sem Lili, hanem Teodóra Aurélia volt. Alig érte el a kamaszkort, már nyilvánvaló volt, hogy színésznő lesz belőle. Rákosi Szidi színésziskolájába járt, amikor 1932-ben felfedezte Bárdos Artúr, a Belvárosi Színház igazgatója. Bárdos támogatásával kapta meg élete első nagy lehetőségét és játszhatta el Zilahy Lajos Tűzmadár című darabjában Mariet szerepét.

murati3 1932-ben a Művész Színházban, majd a Belvárosi Színházban, egy évadot a Magyar Színházban, 1934-től 1941-ig a Víg- és a Pesti Színházban, 1943-1944 között pedig az Andrássy Színházban szerepelt. Alig indult el színházi karrierje, máris berobbant a film világába. Ünnepelt sztárrá 1935-ben vált, amikor a kor legszebb színésznőjeként eljátszotta a Csúnya lány címszerepét. Első színpadra lépésétől őt tartották a "modern" színésznőnek. Egyénisége eltért kora szokványos szende szépségeitől. Jó jellemábrázoló képességgel öntudatos, a férfiakkal egyenrangú, makrancos, okos nőket játszott, akik ugyanakkor tele vannak erotikával. Csibészes humorral, magabiztos fellépéssel flörtölt a filmvásznon, ami lenyűgözte a közönséget.
Öltözködésével divatot teremtett, kacér ruhadarabjait szívesen viselték a nők, akik számára Muráti az áhított életideált testesítette meg. Sztárságát maga is táplálta, igyekezett a figyelem középpontjában maradni, ha kellett frivol, de szellemes nyilatkozataival, a személyét körülvevő pletykákat felhasználva állította a sajtót népszerűsége szolgálatába. Egyik kritikusa szerint: "Élete merő bújócska. Sosem mondott igazat. De mindig őszintén és mély hittel tódított. Igazat magáról és a világról csakis szerepeiben mondott. Színpadon és felvevőgép előtt."

murati A leghíresebb férfiszínészek oldalán szerepelt, s mind közül talán Jávor Pált szerette a legjobban, akivel saját bevallása szerint, a szerelmi jelenetekben, mindig szívből csókolózott. Évente több filmben szerepelt, melyeket telt házzal vetítettek. Legemlékezetesebb alakításait a Fizessen, nagysád! Igen vagy nem?, Miért?, Házasság, Az éjszaka lánya, Kölcsönadott élet, Késő, Házassággal kezdődik és a nagysikerű Ez történt Budapesten című filmekben láthatta a közönség. Az ünnepelt író, színházigazgató, forgatókönyvíró és filmrendező Vaszary János vette feleségül, s csak úgy ontotta tollából a feleségének szánt temperamentumos, életerőtől duzzadó, karakteres szerepeket.murati2 A jobboldali beállítottságát soha nem titkoló színésznőt a háború után nyilas szimpatizánsnak bélyegezték, ezért 1945-ben férjével külföldre ment. Ezek után Magyarországon minden vele kapcsolatos hírt betiltottak, neve sehol nem szerepelhetett. Itthon egy filmjét se játszották. Amikor Solymosi Ottó rádiós szerkesztő-rendező megkérdezte: "Nyilasok voltak-e férjével?", "Csak nem képzeled, nem alacsonyodtunk le hozzájuk" - válaszolta Muráti.

1947-ben Spanyolországban telepedett le. Madridban a spanyol nemzeti rádió 1948-ban indította magyar nyelvű adásait Muráti György vezetésével, aki bemondónak Muráti Lilit szerződtette. A színésznő nem adta fel színészi karrierjét sem, férjével saját színjátszó társulatot alapított. Sikerei tovább folytatódtak, bejárta a spanyol színpadokat, jellemszerepekben, sőt komikus szerepekben is felejthetetlen alakítást nyújtott. Számtalan spanyol filmben játszott főszerepet, egy alkalommal pedig, Omar Sharif partnereként alakított egy mellékszerepet a Doktor Zsivagóban. 1966-ban Argentínába is meghívták, ahol több színházban vendégszerepelt.Az 1970-es években jöhetett haza először, de nem költözött vissza. A rendszerváltás után színpadra is állhatott: 1994-ben a Karinthy Színházban Neil Simon A nagymama soha című darabjában lépett fel.

A XX. századi magyar színjátszás legendás nőalakja Madridban hunyt el 2003. április 16-án.

forgatas

Kritikus szemmel:

A tetovált nő: Muráti Lili játssza a főszerepet, a színésznőt. Az ő játéka békít meg teljesen a darabbal. Eleganciájának merészsége izgalomban tartja a hölgyeket, játéka tele van szellemes színészi ötletekkel, minden mozdulata kifejező, magatartásából sugárzik a női okosság. A többi szereplők nem elégítenek ki teljesen, az egész előadás kissé lankadtnak hat.”

Josephine:Muráti Pest kedvence, dédelgetett és elkényeztetett és legdivatosabb bálványa, testére és idegeire írt angyali szerepet kapott ebben a Josephineben. Kedvére kiszemtelenkedheti magát mindenkivel, a partnereivel úgy bánhat, mint egy huszárkáplár a rekrutákkal, amellett női és démoni bájait csillogtathatja, toporzékolhat mindenkin, nőkön és férfiakon, egyszóval kedvére kitombolhatja magát, - hogyne akarná megnézni mindenki az ilyen új Muráti-produkciót.”

Schöpflin Aladár kritikus a bemutatkozó színésznőről:Muráti Liliben Bárdos úgylátszik megint egy színésznői tehetséget fedezett fel; a nagy vallomás konok arckifejezésében, merev mozdulataiban megadja az alak jellemrajzát. A rendező tanítása még érzik rajta, de a felszabadulásra való készség is. Ahogy a szülőitől, mikor a rendőrkapitány elvezeti, egy szokásszerű »kezitcsókolom«-mal elbúcsúzik, az írónak, színésznek egyaránt nagyon finom ötlete.

muratistrand

Szeretni kevesen – Így írt a Magyar Nemzet a Muráti Lili regényéről:

Muráti Lili, becenevén „Murcsi”, a két világháború közötti Meseautó-korszak emblematikus színésznője, egyebek mellett A csúnya lány, a Fizessen, nagysád!, a Végre, a Miért? című filmek főszereplője, az első modern magyar színésznő több irodalmi társaságnak is tagja volt, szívesen írogatott lapokba. A Szeretni kevesen tudnak című regényének érdekessége, hogy még csak érintőlegesen sem szerepel benne a színház és a film világa. Egy mondatban úgy határozhatnánk meg a témáját: Muráti ügyesen, jó ízléssel írta meg regényében, hogyan játszódhatott le a valóságban egy jellegzetes, meseautós filmtörténet. (Muráti Lili: Szeretni kevesen tudnak. Szabad Tér Kft., 2007, 264 oldal.)

muratimezey

Muráti Lili és Mezey Mária

Muráti életrajz-töredékek MGP-től:

Muráti finom, elmés, színes, önironikus. (…) Lázas életre tudta mindig kelteni a legpapirosbaholtabb fűzfaszerzői szavakat, hogy vért ömlesztett a tinta helyébe. Politizált? Nem. De játszott az ország német megszállása után. Más országokban ez mindenképpen kollaborálásnak ítéltetett.

Egyetlen alkalommal láttam színpadon. Többnyire filmen. És a televízió két riportműsorában. Az egyiket Kolozsi Béla készítette. Két estén át sugározták. A másikban Vitray Tamás beszélgetett Murátival a felvevőgép előtt, és sosem játszották le, mert egy okos éber betiltandónak ítélte merő óvatosságból. (…)

Muráti Lilinél semmi nem igaz. Nem úgy hívták. Nem akkor született. Nem attól született. Nem azt csinálta az árpádsávos-karszalagos időkben, mint ráfogták. Nem akkor ment el Magyarországról, és nem úgy ment el, miként hírlett róla. Férje, Vaszary János – a színházi ember és színházcsináló, utó-Molnár Ferenc, jól csúszó darabok kieszelője, forgatókönyvíró és mozirendező – alapos terep- és jellemismerettel a Hazudós Lány szerepeit írta feleségének szériában. Muráti Lili élete merő bújócska. Sosem mondott igazat. De mindig őszintén és mély hittel tódított. Igazat magáról és a világról csakis szerepeiben mondott. Színpadon és fölvevőgép előtt. Szerepekben elbújva őszintén és teljes mélységében tárulkozott föl. (...)

vadmadar_somloistvannal

Muráti Lili és Somló István

1999. július 22-én 85 éves születésnapját ünnepelte. Amióta Szegeden leégett az anyakönyveket őrző hivatal, azóta egyáltalán nem valószínű, hogy ennyi valóban, de egyre megy, hiszen sokkal kevesebbnek hat. Nemcsak azért, mert a tehetség és a szakadatlan művészi munka ahelyett, hogy elnyűné az embert: konzervál. Fiatalnak tart meg az esténkénti elölről kezdés képessége, a mindig fűtött megnyilatkozási kazán forrponton tartása.

Nagy színésznő volt. Játékos, rejtekező természet. A legravaszabb módját találta ki a titkolózásnak: a nyilvánosság elé menekült. Megnyitotta idegrendszerét, emberismereteit, nemiségét, vágyait és vágyainak hiányát. Játékká párolt mindent.

muratilili

(…) Ismerkedési ebédünk alkalmával méltatlankodott: – Miket összeírtak idehaza rólam az újságírók. Az egyik leírta, hogy amikor Karádyt leszerződtette a Víg, és először belépett a színészbüfébe, megdermedt a levegő. Állítólag én átmentem a helyiségen, megálltam Karády előtt, és azt mondtam: – Hallom, drágám, meleg vagy! Mire Karády azt felelte: – Hallom, drágám, te is!

Muráti kis fátyolos barna kalapja alól csillogó szemmel rám nézett, mit szólok ehhez.

– Tudom, ezt én írtam.

Szeme nem rebbent. – Hirtelen nagyon meleg lett. Azt hiszem, túlzás volt ezt a kosztümöt felvennem… és máris másról beszéltünk nagy lélekjelenléttel.

Szellemes társalgó, szellemes társalgási színésznő volt. A színpadon és a mozivásznon olyan volt, akár az élet.

Forrás és folytatás a Criticai Lapokban.

 

Kapcsolódó cikk:

Muráti Lili születési idejét tudatosan igyekezett homályban tartani. Annyi bizonyos volt, hogy Nagyváradon született, de hogy mikor, az mindig kérdéses. Pályáját 16 évesen Zilahy Lajos Tűzmadárjában ...»

süti beállítások módosítása