Kuvádisz, babaság? - Itt a Hazám hazám felvétel!

A Színház.hu és a Krétakör sorozatának következő részében a Hazám hazám című előadás teljes felvételét tesszük közzé. 

"hezitt állok, mást nem tehetek"

"Az én hazám kopott kabátú, de nékem zizzenő dzsoging,

szemében egy-egy szívlapát bú, csuklik kicsit, kicsit meging,

a forma rácsán rendre átbú, (bár össze kéne tartanom)

a szertelóbált kezü-lábú, de hazafias tartalom,

mit illenék kiköltenem: hazám hazám te min -- de nem".

Az előadásról

Tíz évvel ezelőtt tartotta a Krétakör Színház, a Hazámhazám című előadásának a munkabemutatóját Zsámbékon, a színházi bázison. A tényleges előadás Párizsban, a Bobigny Színházban volt először látható egy hónappal később, itthon pedig október 23-án a Fővárosi Nagycirkuszban került sor a bemutatóra. Magyarország 1989 utáni történetére reflektáló előadás zsámbéki elő-bemutatóján történt az egyik leghevesebb közönség-reakció a Krétakör történetében. Egy állítólag Budáról érkezett középkorú csoport hangoskodott és nyitott olajos halkonzervekkel dobálta meg az előadókat. Ez a felvétel a budapesti, cirkuszban tartott bemutatót rögzíti.

A Krétakör Büchner-ciklusának befejező darabjaként a Danton halála című drámát, mint referenciát és ihletforrást kezelve, az előadás arra vállalkozott, hogy áttekintse Magyarország rendszerváltás utáni történetét. A Krétakör célja nem a megtörtént esetek lajstromozása, vélt vagy valós összefüggések felmutatása, a tényfeltárás vagy a leleplezés; a darab csak játszik a tényekkel, a valóságot keveri a fikcióval, hogy a köznapiból létrejöhessen egy szuverén, félig-meddig mesei, színpadi világ, amely groteszk-szatirikus látásmóddal veszi szemügyre Magyarország, illetve Kelet-Európa elmúlt pár évét.

Csákányi Eszter és Terhes Sándor

Interjú Schilling Árpáddal, két héttel a bemutató előtt

(A Cirkuszról mint helyszínről)

Először is nyilván benne van a mókuskerék, az állandó körbe-körbe mozgás: ez olyan tér, ahonnan nem lehet kilépni, a szereplők többnyire körbe-körbe keringenek, futkorásznak. Másrészt ez a forma nagyon erősen hozza a határ érzetét: egy pontosan körülhatárolt terület, ami ezt az országot jelenti; a cirkuszban ott van körbe a pást, és aki azt átlépi, az vagy belép ide kívülről, vagy elhagyja ezt az országot. És persze fontos, hogy a történelmet mint cirkuszt, még pontosabban mint bohóctréfák sorozatát mutatjuk be. A magunk életét vetjük össze a bohócok létezésével, ami egyszerre szórakoztató, de mégiscsak nagyon-nagyon nyomorult. Nyomorult és kiszolgáltatottt létezés.

Tilo Werner és Gyabronka József

(A politikai színházról)

A színház nagy zavarban volt ebben a tizenhárom évben Magyarországon, mert előtte nagyon pontosan tudta, hogy mit kell kezdenie a politikával, és melyik oldalra kell állnia. Utána megzavarodott, elbizonytalanodott a dolgában, újra a magánéleti históriák lettek érdekesek, aztán megint eljött egy időszak, amikor úgy tűnt, hogy érdemes politikai színházat csinálni, de ez többnyire áthallásos módon, tehát klasszikus darabok feldolgozásán keresztül történt, mint például a Tartuffe, vagy a Marat/Sade esetében. Mi most valami nagyon nagy fába vágtuk a picinyke fejszénket, mert megpróbáljuk teljesen aktuálisan földolgozni ezt a történetet, a lehető legkonkrétabban. Igenis Magyarországról van szó, igenis mi vagyunk a szereplői, mi éltük át, mi gürcölünk, mi szenvedjük el. Ezért nehéz ez a munka, néha fogalmam sincs, hogyan kellene haladni. Arra törekszünk, hogy minél inkább elemeljük a történetet és minél inkább stilizáljuk; kedvező alaphelyzet teremt, hogy mintha bohócokat látnánk egy cirkuszban, tehát az egész játékot egy alapvetően művi közegbe helyezzük be. Ugyanakkor mi is csak egyszerű állampolgárok vagyunk itt, és ha még a történészek sem értik pontosan az elmúlt tizenhárom év történéseit, akkor mi sem ígérhetünk válaszokat. Lehet, hogy csak ötven év múlva lehetne pontosan megrendezni ezt a darabot, csak hát akkor már nem lesz igazán érdekes.

Sárosdi Lilla

(A politikai mondanivalóról és az allegóriáról)

Nekünk, akik itt élünk, mondjuk így, a politika alatt, soha nem lehet pontos ismeretünk arról, hogy mi is történik valójában. Csak a hatását érzékeljük egyértelműen és lehetnek érzéseink annak alapján, amit a média közvetít. És hát általában rossz érzéseink vannak, mert mindig rossz érzése van az embernek, amikor a feje fölött döntenek a sorsáról. Az állampolgár négyévente egyszer dönthet, akkor szükség van rá, közben meg befogja a pofáját és megpróbál létezni, alul, ügyeskedve, valahogy életben maradni. Ezen túl tulajdonképpen folyamatosan csak képeket látunk.

Képekben látjuk a politikát: a politika az nagy autó, rengeteg rendőrmotoros, szirénázás, helikopterek, kiterített vörös szőnyeg, csodálatos estélyek, üres beszédek, melyeket sok ember hallgat; gyakorlatilag, amit mi megélünk a politikából az csupa allegorikus kép. Közben pedig a bőrünkön tapasztaljuk a hatását ezeknek az allegorikus képeknek; ezért választottam ezt a formát, itt se látunk semmit, csak nagy mozgásokat, brutális képeket, és közben embereket a színpadon, akik ezeket az őrületeket elviselik. Ezek mind óriási, brutális fotólenyomatok a világról. Ezt másképpen nem is tudnám feldolgozni. A folytatást itt olvashatja.

Az interjút Claire Laborey készítette 2002. szeptember 17-én

Kis badar szótár 

Kis badar szótár 

álzebergefi: (fn) a nemzet árulója

babaság: (fn) nép

babaság-enyémség: (fn) népuralom

babaság-fátum: (fn) a nép sorsa

babaság-furor: (fn) népharag

badarok, badarság: (fn) az előadásban bemutatott állam polgárai

csecsbecs: (fn) javak, vagyontárgyak

(vö. német: Hab und Gut)

despofa: (fn) kényúr

éhesapa, éhesanya: (fn) a szülők megszólítása a szegény badar családokban

enyémség: (fn) hatalom, uralom

fürmender: (fn) gondnok, gyám

glóribusz: (mn) diadalmas

hoci!: (ind) gyere!, vagy menjünk! vagy hozd! vagy: nosza!

ipeg: (hat) éppen

Kánaánba lángzám táltosom: (fraz) Európa felé vezetem az ország szekerét

Kárpát-krepence: (tul) az a geográfiai tájegyság, ahol a badar nép lakik

karvaly töke: (szimb) a multinacionális cégek érdekeinek kiszolgálója

koncecenzus: (fn) egyetértés

köznyúl: (fn) nyugalom, béke és összefogás

Kuvádisz, babaság?: (fraz) hová mégy, nép?

lángzám: (hat, ném.) csak megfontoltan

levele-levele: (ind) harcol, lázad

megcsoffant haza: (fraz) a badarok országa, abban az állapotban amilyenben történelmének vérzivataros évszázadai után tud lenni

mille-mille zebcig ánni: (hat) nagyon régóta

mimikri-badar: (mn) idegenszívű

reszalvált: (hat) felszabadult

zabad, zabadság: (fn) szabad, szabadság, ahogy azt Badarföldön elképzelik

zabba: (fn) ennivaló, étel, elemózsia, harapnivaló, kaja stb.

zeberge: (fn) nemzet

zengemény: (fn) dal 

A teljes szövegkönyv itt elérhető.

Fotók: Michel Gantner és Erdély Mátyás

Forrás: Színház.hu, Krétakör