Erkel utolsó operája - koncertszerűen Budapesten

Ismét előadják Erkel Ferenc István király című dalművét, amely a zeneszerző utolsó befejezett operája. A gazdagréti Szent Angyalok-templom lesz augusztus 25-én a koncertszerű előadás helyszíne.

Az operát az Erkel-évben, 2010-ben a komáromi Monostori erődben szólaltatták meg legutóbb. Akkor és most a MÁV Szimfonikus Zenekar a produkció közreműködője, Csányi Valéria vezényletével. A címszerepben változás lesz Jekl Lászlót Gurbán János váltja. Gizella királyné Bokor Jutta, Imre herceg Nyári Zoltán lesz, a horvát fejedelem lányát, Crescimirát Bazsinka Zsuzsanna, Barang sámánt pedig Szüle Tamás alakítja ezúttal is, énekel az István király kórus, amit a zeneszerző leszármazottja, Somogyvári Ákos vezet - közölték a szervezők az MTI-vel. 
Szent Istvánról már 1846-ban operaszöveget akart írni Erkelnek Gaal József, ez a terv akkor nem valósult meg. Később Dobsa Lajos szomorújátéka alapján Molnár György írta meg a librettót. Erkel még abban az évben elkészült két felvonás zenéjével. Megakadt a munkában, ezért 1880-ban Váradi Antallal átdolgoztatta a szövegkönyvet. A komponálást 1882-ben fejezte be, a hangszerelést Erkel Gyula, kisebb részt Erkel Sándor készítette el édesapjuk ellenőrzése mellett. 

plakat A mű 1885. március 14-i bemutatója elsöprő közönségsikert hozott - mondta el az MTI-nek Kassai István zongoraművész, Erkel-kutató. A zeneszerző halála után, a millennium évében (1896) az operát Erkel fiai 14 betéttel kibővítették, a Szent Imre-évben (1930) viszont a felére húzták. 
A műből rádiófelvétel 1993-ban készült, viszont az operát teljes egészében átdogozták - részletezte Kassai István. 
Kolozsvárott az operát 1996-óta repertoáron tartják, minthogy azonban erőik végesek, a rendkívül nagy együttesre írt művet csak rövidítéssel tudják előadni. A 2000-ben készült Musica Hungarica által kiadott hanglemezhez az eredeti partitúrát használták fel, viszont a műnek csak mintegy a fele hangzik el. "Eredeti formájában teljes egészében először Komáromban szólaltattuk meg újra, 2010. július 10-én" - fűzte hozzá a kutató. 
"Az István király egy mélyen hívő ember remekműve. Színpadán négy olyan szereplő van, akik a magyar történelemben kulcsszerepet játszottak, és akiket a katolikus egyház szentként tisztel: István király, Gizella királyné, Imre herceg és Gellért püspök" - emelte ki Kassai István.
István király, hatalmának csúcspontján, 1031-ben Székesfehérváron egyetlen életben maradt fia megkoronázására készül, hogy Imre fia a horvát fejedelem lányával kötendő házassága után legitim királyként az Árpád-ház folytonosságát biztosíthassa. 
Egyes források szerint szeptember 2-án érte el Istvánt a hír, hogy fia, Imre vadkan áldozata lett egy vadászaton. Az opera szövegkönyve szerint a herceget, ahogy Vazult is, a későbbi király, Orseolo Péter ölette meg. A királyi családot körülvevő minden szereplő érzelmektől, indulatoktól vezérelve cselekszik, István az egyetlen, aki a helyzetnek megfelelő legjobb döntéseket hozza.
"Zenei tekintetben ez az opera Erkel egyik legérettebb alkotása, a 75 éves szerző kora operáinak minden újdonságát alkalmazta benne. Szövegválasztását művészi-irodalmi-színházi, sőt, teológiai téren kritika nem érheti" - hangsúlyozta a zongoraművész.

süti beállítások módosítása