Lepkévé válni - interjú Bérczi Zsófiával

Az Élőkép Színház Lepkévé válás-Konspiráció című előadása szeptember 25-27. között látható a Bakelitben. A társulat vezetőjét, Bérczi Zsófiát kérdezte a bakelit.hu.

Hogyan alakult az Élőkép Színház?
Az Élőkép Társulat 2003-ban jött létre azzal a céllal, hogy a vizuális kommunikáció és az interaktivitás eszközeivel vizuális és képzőművészeti színházi előadásokat, élő kiállításokat és ezekhez kapcsolódó projekteket valósítson meg.
Milyen projektjeitek vannak az előadásokon kívül?
Az Életkapu szín-tézis sorozat diplomamunkám volt a Magyar Iparművészeti Egyetem (jelenleg Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) Vizuális Kommunikáció tanszékének fotó szakán 2003-ban. Eleinte külön kiállításokon is szerepelt, 2003 óta pedig a Tarot Labirintus – személyes interaktív önismereti előadásunk – fő kelléke, az előadásban pedig a képeken szereplő alakok elevenednek meg. A képek e labirintus számára készültek acélból, hogy a labirintus ösvényein - melyek az életutunkat jelképezik - modellezzék az életünkben megélhető lehetséges szerepeinket. A sorozat képeinek díszlete – a fehér vászon és a bambuszkapu - e labirintus külleméhez illeszkedik. Az „Életkapu szín-tézis” fotósorozat képei életkapukon való lehetséges áthaladások absztrakt modelljei analógiában a Tarot Nagy Arkánumaival. A Tarot Nagy Arkánumai archetípusok - ősképek, fogalmi tömörítések - életszerepeinket összefoglaló kategóriák, ezeket megnevesítő lehetséges fogalmak. Az „arkánum” szó gyógyírt jelent.

01_morfi

2007-ben a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjjal bejártam az egyiptomi sivatagot – itt készítettem el Sivatagtemplom c. fotósorozatomat, melyen elhagyott sivatagi tájakon fekete lepelbe bújt nőket láthatunk. 2010-ben Tankó Barnabással közösen NKA fotóművészeti alkotói ösztöndíjjal Indiában készítettük az Elhagyott kerengők c. sorozatot. Az orientális világban tett tartózkodásaim során szerzett tapasztalások művészetem részévé váltak. Ezt reprezentálja A szőnyeg című, 2011-ben bemutatott interaktív, intermediális, egy időben négy néző számára színpadra alkalmazott előadásunk is.
Az Élőkép, mint Alkotóműhely a színház és a fotó mellett több köztéri installációt is jegyez. Ezek közül 2010 óta áll és működik a Tisztelet az orgonaépítőknek – Angster Emlékmű, mely a pécsi „21 PÁRBESZÉD” public art akció keretében 2010 júniusában készített installáció. A 1867-ben alapított és a kommunista diktatúra által 1949-ben államosított, majd hamarosan felszámolt pécsi „Angster József és Fia orgona- és harmóniumgyár”-nak állít emléket, melynek egyik utolsó vezetője nagyapám, Angster József volt, és egyben ezzel tisztelgünk a világ minden egykori, jelenkori és leendő magas színvonalon működő orgonaépítője előtt.
Mondj egy pár szót kérlek az Élőkép állandó tagjairól! Hogyan válogattok szereplőket projektjeitekhez?
Az Élőkép Színház 2004 óta egyesület formában működik, melynek rajtam kívül további alapító tagjai: Terebessy Tóbiás formatervező, Birtalan Krisztina színész, Szarka Fedor Guido grafikusművész, Bársony Júlia színházi alkotó, Kántor Katalin koreográfus, Fenyvesi Boga művelődésszervező, Komáromi Judit hastáncos , Gyöngyösi Adrienn illusztrátor és Nagy Fruzsina színész.

Közülük mindenki alkotóként vagy szereplőként részt vesz az előadásokban, a mai napig együttműködik az Élőkép Színházzal. 2009-től állandó alkotótárs Tankó Barnabás programtervező, aki a különböző területeken alkalmazható programozástól kezdve, minden technikai és sok alkotói munkafolyamatban nagy lelkesedéssel részt vesz. Nem alapítótagja az egyesületnek, de a kezdetektől szereplője az előadásainknak Szabó Ágnes és Sarlós Ágnes – mindkettőjüket Somogyi István színházi stúdiójából ismerem, ahová a kilencvenes években együtt jártunk. Az elmúlt évben minden előadásunkban szerepelt  Jobbágy Bernadett és Hrotkó Heléna. Mindketten táncosok, de Detti a tájépítészetet, Heléna pedig a Francia - Kulturális Antropológia szakot hagyta el a táncért. Őket szeretném még kiemelni, velük különösen harmónikus az együttműködés.

Az Élőkép Színház projekt jelleggel működik, az előadások műfaját figyelembe véve egyedileg keres alkotó- és munkatársakat. Így a mozgásos előadásokhoz táncosokat, artistákat vagy mozgásszínészeket keresek, míg a Tarot Labirintushoz – mely egy rendhagyó, ám annál inkább népszerű előadásunk – előadó művészetben járatos pszichológust, filozófust vagy olyan színészt keresek, aki járatos a pszichológiában és a filozófiában.  A módszer általában az, hogy ajánlják egymást az emberek, vagy felfigyelek valahol valakire, és meghívom az előadásba.
Milyen terveitek vannak a jövőben?
Szeretnénk a Lepkévé válást, A szőnyeget és a Tarot Labirintust repertoáron tartani, januárra szeretném felújítnai és egyben bemutatni a Változás Kapuit és a Darutáncot a Szkénében. Tervben van az Élő morfológia c. etűdünk előadássá fejlesztése Élő földrajz címen gyerekek számára. Jó lenne, ha meghívnának bennünket vidéki színházakba vagy külföldre is, keressük a lehetőségeket.

04_homok

Képzőművészeti színházi előadás, élő kiállítás. Mit jelent ez pontosan?
Az előadó művészeten belüliprioritást jelöli. Számunkra a látvány a legfontosabb, ezért ezt jelöljük a „vizuális” vagy „képzőművészeti”színház kifejezéssel.
Az élő kiállítás elég tág fogalom számunkra is, de olyasvalamit takar, hogy vagy a kiállított objekt él, mozog, változik, vagy legalábbis annak része valami vagy valaki, ami élő. Első sorban ember, előadó teszi élővé a kiállítást vagy a kiállított installációt, de ha nem statikus vagy interaktív tárgyak szerepelnek, akkor már élőnek számíthat egy kiállítás. Számomra nagyon fontos, hogy ne hagyományos módon rendezzen az ember kiállítást, egy-egy fotókiállításhoz installációt is tervezek – így például a Sivatagtemplom fotóit sivatagi kunyhók kívülről átvilágított ablakaiban mutatjuk be. Vagy az Elhagyott kerengők képeit négyzetes bádogtóruszokban térbeli installációként.

Hogy látod, milyen ennek az egyedi színháznak a fogadtatása?
Azt hiszem, elég különleges dolgokat valósítunk meg, általában különleges élményben van része annak, aki az előadásainkat vagy kiállításainkat meglátogatja. Mindazok, akik kedvelik az elgondolkodtató, szokatlan előadásokat, azok, akik vizuális, álmodozó és egyben filozofikus alkatok nagy lelkesedéssel üdvözlik az Élőkép Színház kísérleteit, újszerű látásmódját.

A Bakelitben szeptemberben Lepkévé válás-Konspiráció című előadásotokat hozzátok el. Mit rejt magában a címválasztás?
A „lepkévé válás” lenyűgözően modellezhet egy folyamatot, melyben sok szenvedésen keresztül eljutunk a vágyott állapotba, ez azonban egyben a folyamat lezáró szakasza is. A pillangónál a párzás és a halál gyakran együtt jár, hiszen a lepke egy sok formai stáción keresztül alakuló lény párzásra képes alakja. Szerepel az előadásban egy mesebeli evolóció – ez a szó is fejlődést, fokozatos változást jelent – melyben egy képzelt folyamaton keresztül eljutunk az emberig, de megtudhatjuk, hogy az ember, csak egy állomás, nem a végkifejlet a fejlődéstörténetben. Majd az előadás második felében az emberi karakterek lélektani fejlődését  a morfomán figurák alakváltozatain keresztül kutathatjuk.
A másik címben szereplő szó a konspiráció az etimológiában együttlégzést, együttműködést jelent az emberek világában megszokott pejoratív jelentés nélkül. Az ötödik álom c. könyvben olvastam erről, melyben az előadásban szereplő indián legendát is találtam. Közben azonban Terebessy Tóbiás Lepkévé válás c. írása egy összeesküvéselmélet, mely az emberi világ újabb és újabb bolygó elfoglalásával és felélésével együttjáró periodikus létezésére ad egy fiktív magyarázatot.

12_sellok

Négy szépirodalmi szöveget vetettek alapul. Miért pont ezekre esett a választás?
Fontos megjegyezni, hogy nem alapul vettük ezeket a szövegeket, hanem a vizuális és a formai világra épül nek rá a szövegek. Tehát nálunk nem a szöveg volt előbb, hanem utólag jöttek a képhez. Sok irányból formálódott ez az előadás. Exupery mondatával zárul az előadás, melyet a fekete asszonyok mormolnak, s ez a lepkévé váláshoz vezető szenvedést állítja párhuzamba az életünkben  igazán ritkán megélt ünneppel: „Vállalni kell a sok lemondást, mert a lemondás az ünnep feltétele, a bábállapot bénultságát, mert ez a szárnyak feltétele.”
Murányi Zsófi adta a kezembe A két valóság szárnya c. könyvet, mert eszébe jutott a lepkévé válásról...egy költői írás, fantasztikus. Két bekezdés került belőle bele az előadásba.
Az előadás szereplői  a „morfománok” . Kik vagy mik ők pontosan?
A morf szó alakot jelent, tehát szó szerint ők az alakmániások vagy formaváltoztatók: színes elvont formák. Én magam azt gondolom, hogy a morfománok lélekformák, olyan figurák, amilyenek mi is lennénk, ha a testünkön kívül hordanánk a lelkünket. A morfománok archetípusos absztrakt alakok, velük jól lehet modellezni az ember lelkiállapotváltozásait.
2001- óta létezik az általam kitalált, számos projektben és előadásban anyagi formát öltött szellemvilág Morfománia néven. Ennek egyik színpadi szerkezetű előadása a Lepkévé válás – Konspiráció, melyet 2006-ban mutattunk be a budapesti Trafó színpadán.
Kiknek ajánlod az előadást?
Olyanoknak, akik szeretnek álmodozni, képzelődni, és akik szeretik meglátni a világban az ősképeket, szeretik meglátni mindazt, ami mindannyiunkban közös. Akik keresik a magyarázatot arra, hogy honnan jöttünk és hová tartunk, és arra, hogy kik vagyunk. Akik örömüket lelik absztrakt formák és képek újabb és újabb jelentésrétegeinek megfejtésében. Azoknak, akiket érdekelnek a színek ... röviden azoknak, akik egyszerre fogékonyak a vizualitásra és a filozófiára, de egyben szeretnek gyerekek lenni.

Forrás: Bakelit M.A.C.

süti beállítások módosítása