Hangyaboly - Kaffka ősbemutató Kecskeméten

A Hangyabolyt, Kaffka Margit apácatörténetét október 5-én mutatják be a kecskeméti Ruszt József Stúdió Színházban.

Ajánló:

A hangyaboly jól működő rendszer ugyan, de könnyen összetörhető. A címben szereplő hangyaboly esetünkben egy olyan apácazárda, amely ugyan monotonnak tűnik, egyszerű cselekedetekből álló napok követik egymást, azonban egy pillanat alatt igencsak felbolydul… A zárda főnöknőjének halálával ugyanis megkezdődik a hatalmi harc; az addig megmásíthatatlannak vélt rend is elkezdi érezni az új idők, a modernizációra való törekvés szelét.

hangyaboly23

Király Erzsi, a tanítóképző végzős hallgatója pedig békésen szemléli a zűrzavart. Empatikusan hallgatja a kamaszlányok szerelmi történeteit, „regényezését”; lelkesen figyeli felnőtté válásukat, segíti sorsuk alakulását. Odafigyeléssel, óvatossággal lavírozik az események középpontjában; a rideg falak között is próbálja megőrizni szabadságát, fiatalságát és függetlenségét. A látszólag békés, fegyelmezett világot váratlan események kavarják fel, a klastrom életét és a lányok merev rendre kényszerített lelkét egyformán. Fiatalságuk, ébredező vágyaik a felszínre törnek, és halk, de határozott lázadásba kezdenek.

hangyaboly8

Kaffka Margit önéletrajzi ihletésű regényét 1917-ben adták ki, már akkor a Nyugat nemzedékének fontos tagja volt, „nagyon-nagy író-asszony” (Ady Endre). Leghíresebb művéből film is készült, 1971-ben, Fábri Zoltán rendezésében. Színpadon azonban először találkozhatunk a művel, Németh Virág adaptációjában többek közt Trokán Nóra, Téby Zita, Réti Erika és Danyi Judit keresi a helyes utat. Az előadás rendezője Dér András.

hangyaboly5

Szinte szent - villáminterjú Danyi Judittal

 - Magdolnát, az egyik apácát alakítod a Hangyabolyban. Mit lehet tudni arról, hogyan lett apáca?
 - Magdolna viszonylag későn, harminc éves korában döntött úgy, hogy apáca lesz. Mögötte tehát ott van már egy „világi” élet. Korábban Amerikában élt, majd hazajött Magyarországra, és belépett a rendbe. Talán a világi életének tapasztalati miatt ő a haladást képviseli a hitben.
 - A történet egyik alapvető konfliktusa éppen ez: a rendfőnöknő halála után maradjon-e a konzervatív, szigorú szabályok közötti élet, vagy szükség van a megújulásra? Hogyan vélekedik Magdolna ebben a kérdésben?
 - Bár egyetért az újító szándékkal, nem foglal állást sem a haladást képviselők, sem a konzervatívok csoportja mellett. Őt ugyanis a rend hatalmi kérdései, a pozíciók egyáltalán nem foglalkoztatják. Magdolnát tisztán csak a hit, és Istennel való kapcsolata érdekli-élteti, a saját belső szabadsága és függetlensége. Éppen emiatt a példaértékű élet miatt szeretnék többen a zárdában, ha ő lenne az új rendfőnök.

hangyaboly3

 - Különös a kapcsolata a szerelemmel is…
 - Míg Magdolna számára csak az Úr létezik, és csak felé árad a szeretete, az egyik apácatársa Magdolnáért rajong: annyira csodálja és bálványozza őt, hogy az már szerelemnek nevezhető. Egy zárt közösségben, mint az apácazárda – ahol olyan nők élnek, akik lemondtak a férfiak érintéséről – elkerülhetetlenek a belső feszültségek, a felfokozott érzelmek. Nyilvánvalóan ez a furcsa, Magdolna iránt érzett plátói szerelem is azért alakulhat ki, mert nincs más, akit imádni lehet.
 - Milyen szerepekben találkozhatnak még veled a nézők a 2012/2013-as színházi szezonban?
 - Második évadát kezdi a Bánk bán, amiben továbbra is Gertrudist játszom, illetve három éve színpadon van már a Vacsora négyesben is, melyben Magyar Éva, Cseke Péter és Szerednyey Béla a partnereim. Szilveszterkor mutatjuk be a Páratlan párost színházunk igazgatójának rendezésében, ebben a női főszerepet, Mary-t játszom majd. Végül Heltai Jenő Naftalinjában én leszek Patkány Etus.

hangyaboly36

Fotók: Walter Péter

Kaffka Margit
HANGYABOLY
ősbemutató

*
Kunigunda    Réti Erika
Király Erzsi    Trokán Nóra
Virginia    Téby Zita
Magdolna    Danyi Judit
Gross Helénke    Decsi Edit
Popescu Kornélia    Krajcsi Niki e.h.
Pável Marika    Dobó Enikő e.h.
Berchtolda    Kertész Kata
Szelényi    Pál Attila
Fóth káplán    Kiss Zoltán
Kapossy     Orth Péter
*
Díszlet-és jelmeztervező: Kiss Borbála
Színpadra író és dramaturg: Németh Virág

Mozgás: Hudi László
Zeneszerző: Pap Gábor

  Zenei vezető: Károly Katalin, Látó Richárd
Ügyelő: Berki Zoltán

Súgó: Arató Andrea
Rendezőasszisztens: Sirkó Anna
Rendező: Dér András

*

Bemutató:

2012. október 5., 19 óra

Ruszt József Stúdiószínház

Kecskemét

Forrás: kecskemetikatona.hu

süti beállítások módosítása