Príma környék - Spiró a Vígszínházban

Spiró György a Príma környéket október 12-én mutatja be a Pesti Színház. Az ősbemutatóról, a Vígszínházhoz fűződő kapcsolatáról a HVG-nek mesélt az író.

Alkotók a bemutatóról:

Mindig várakozással teli esemény a színházi életben egy új Spiró-dráma ősbemutatója. Különösen most, amikor hosszú évek óta nem jelentkezett új darabbal.
 A Príma környék egy vidéki öregek otthonában játszódik, melynek Édes otthon a bizalomgerjesztő neve. De Spiró György soha nem hazudtolja meg önmagát, mindig meglepetéseket tartogat, mert ezúttal se a kedves vagy nehéz sorsú öregekről ír, hanem azok legközelebbi hozzátartozóiról, akik hosszú idő után most látogatják meg szeretteiket újra. A darab tehát egy egyszerű, hétköznapi látogatás története lenne, de a háttérben különös, titokzatos események zajlanak a vadászterület közepén fekvő otthonban.
Spiró keserű komédiája metsző pontossággal és pengeéles humorral ábrázolja szereplőinek kisszerű életét, hazugságait, önigazolási kísérleteit.

Spiró a Vígszínházban:

Spiró Györgyöt, az egyik legfontosabb kortárs magyar drámaírót szoros kapcsolat fűzi a Vígszínházhoz. Első vígszínházi bemutatója, a Másik János zeneszerzővel közösen jegyzett Ahogy tesszük az 1989-es év nagy szakmai sikere volt, Kútvölgyi Erzsébettel és Hegedűs D. Gézával a főszerepben, Marton László rendezésében. 1996-ban a Dobardan című darabját Horvai István rendezte a Házi Színpadon. Ennek főbb szerepeiben Börcsök Enikőt és Venczel Verát láthattuk. Az Elsötétítésnek Marton László rendezésében Hegyi Barbarával, Hegedűs D. Gézával és Lukács Sándorral a főszerepben 2002-ben a Pesti Színházban volt az ősbemutatója, melyet szintén nagy szakmai- és közönségsiker övezett.
Spiró György a 2000-es évek elején Radnóti Zsuzsa dramaturggal közösen drámaíró-iskolát vezetett a Vígszínházban, melynek hallgatói közül azóta többen gyakorló drámaírók, dramaturgok lettek, és úgy emlékeznek vissza a kurzusra, mint az első és alapvetően meghatározó élményre, amely elindította őket a színházi pályán.

A HVG kérdezte Spiró Györgyöt:

S. Gy.: 1975 nyarán, amikor ösztöndíjas voltam Varsóban, a Nemzetek Színháza nevű fesztiválontalálkoztam újra Horvaival. Sokat beszélgettünk színházról, politikáról, együtt néztünk előadásokat, együtt ültünk az orosz kollégákkal. Horvai ott mesélte, hogy épp most vettek fel a Színművészetire egy srácot, aki az én Origó című versemet üvöltötte az arcukba. Így mondta: "üvöltötte". Igen, azt hiszem, értem az "üvöltést", amikor ilyen sorok jutnak eszembe ebből a versből: "Hazugság nem volt még halandó. Tébolyt nem ölt az elmeél. Hitet csak hivő püfölt veszetten, remélve, hogy már nem remél." "Sok ócska kor ma egyszerre ócska, fejlődőképes az ócskaság"...A vége így hangzik: "Ha életet akartok házkutatni, gyertek, hullák, kezdjétek nálam!" Elég kemény vers. Aki a felvételi bizottság képébe üvöltötte, Bezerédi Zoltán volt. Fel is vették rögtön.
hvg.hu: Sokszor hozza szóba a Horvaihoz fűződő kapcsolatát. Ő volt az a rendező, aki meghatározta a pályáját?
S. Gy.: 1978 tavaszán az osztályában megrendezte a Nyulak Margitja című darabomat, ezt láttam színpadon életemben először. Az imposztor Katona József színházbeli premierje után másodszor Horvai rendezte meg Veszprémben. Aztán jött az első vígszínházi bemutatóm, az Ahogy tesszük. A "80-as évek végén minisztériumi pályázatot írtak ki új magyar dráma írására. Marton Laszló, aki 1985-ben Horvaitól vette át a színház igazgatását, felhívott, hogy nincs-e kedvem írni valamit erre a pályázatra.
Mondtam neki, hogy örömmel, bár épp egy musicalen gondolkodom. Azt mondta, nem baj. Másik Jánossal nagy kedvvel dolgoztunk a dalokon. Leadtam, és elfogadták. Ennél simábban zenés darabot nem lehet elfogadni. Ez volt az Ahogy tesszük, a főszerepben Hegedűs D. Gézával és Kútvölgyi Erzsébettel. (...)
hvg.hu: Az Elsötétítésre újabb hat évet kellett várni, és ehhez képest újabb hatot legújabb premierjére, a Príma környékre.
S. Gy.: Az Elsötétítés 25-ször ment telt házzal, új magyar darabnál ez komoly siker. Hallottam az egyik barátunktól egy családi történetet, engedélyt kértem tőlük és megírtam, majd beadtam a Vígbe. Marton másnap épp azzal ment be az irodájába, hogy kéne egy erős új magyar darab, és ott találta az asztalán a kéziratomat. Még aznap elolvasta, és felhívott, hogy megrendezi, erre a darabra várt. Ritkán történik ilyesmi egy író és egy színház között.
Örkény születésének centenáriumi ünnepsége után a Pestiben épp Martonnal beszélgettünk, amikor odalépett hozzánk Eszenyi Enikő, és megkérdezte, mikor írok végre darabot a Vígnek. Mondtam, éppenséggel most jelent meg egy új darabom a Mozgó Világ januári számában, de nem vagyok biztos, hogy a Vígnek való, mert elég kínos történet. Ez volt a húsvéthétfőt megelőző szombaton. Kedden Eszenyi hívott, hogy ez lesz a Pestiben az őszi első bemutató.
hvg.hu: Ha néhány szóban kellene megfogalmazni, miről szól a Príma környék?
S.Gy.: Az öncsalásos mechanizmusokról. A gyilkos, cinkos, részvétlen félrenézésben minden nép jeleskedni szokott, világprobléma. Azt remélem, lehet szórakozni rajta.

Spiró György: Príma környék

Sunyi bá         HEGEDŰS D. GÉZA

Jolika         HERCZEG ADRIENN

Férj         CSŐRE GÁBOR

Feleség         JÁRÓ ZSUZSA

Nő         BÖRCSÖK ENIKŐ

Anya         IGÓ ÉVA

Lány         PÉTER KATA

Öreg         KERES EMIL

Három nő (törökök, öregasszonyok)         GILICZE MÁRTA

VARGA KLÁRI

HORVÁTH VERONIKA

Három férfi (hajtók, törökök, öregek)         GERE DÉNES ÁKOS, LÁZÁR BALÁZS, KOCSÓ GÁBOR

Továbbá: Bálint Mária, Bodó Györgyi, Szatmári Liza, Szécsi Vilma.

Díszlet: KHELL CSÖRSZ

Jelmez: LISZTOPÁD KRISZTINA

Dramaturg: RADNÓTI ZSUZSA

Súgó: ZSOLNAY ANDREA

Ügyelő: RÖTHLER BALÁZS

A rendező munkatársa: VÁRNAI ILDIKÓ

Rendező: MARTON LÁSZLÓ