'Csak embernek készültem' - Szalay Kriszta

Szalay Kriszta színésznő rendez, forgatókönyveket-, életrajzi könyvet ír, színjátszó csoportokat vezet, tanít, pszichológusi képzésének köszönhetően előadásokat is tart. A Sikeres Nők Lapja kérdezte.

“Sose színésznek, csak embernek készültem. Emlékszem, jött egy pillanat, amikor azt mondtam: "Emberileg szeretném magam összerakni, tökéletesen szeretnék meghalni". Ebben minden benne volt, a szakmám, az anyaság a párkapcsolat és minden egyéb álmaim, tevékenységeim. Ezt tűztem ki magamnak. Gyerekként nagyon ösztönösen éltem, semmi olyat nem tettem, ami nekem nem jó. Szüleim hagyták, mint lakótelepi gyerek lógott a kulcs a nyakamban, és éltem az életem. Mivel nem volt testvérem, nagy társaságban éreztem jól magam, gyakran százfős köröket fogtam össze, vagy éppen klubot csináltunk a pincében. Aztán eljött az az idő, amikor a megfelelési kényszer vette át az uralmat, mert azt hittem, hogy felnőttként, így kell majd élni, de ebben nagyon szenvedtem” – fogalmazott Szalay Kriszta a lapnak.

“Huszonhat évesen már volt egy gyerekem, mikor hallottam egy haldokló híres embertől, hogy mennyire bánja, nem a családjával törődött, nem a lényeggel foglakozott. Akkor elgondolkoztam, hogy miért nem természetes az, hogy befelé éljünk, hogy saját magunknak legyünk igazak, ne művi dolgokat tegyünk, ne csak kifelé mutassuk, hogy mi milyen nagyszerűek vagyunk. Annak ellenére, hogy ezt fiatalon megfogalmaztam, élni, saját magamat képviselni, azért meg kellett tanulnom” – tette hozzá Szalay Kriszta, aki arról is beszélt, hogy egy időben túlhajtotta magát.

“Sokat vállaltam, már majd összeestem. Aztán jött két balesetem. Már az elsőnél megfogalmaztam, hogy másképp kell élnem, csak akkor még vitt a "svung". Ez egy térdbaleset volt, gyorsan akartam megtanulni még síelni is. Gyakran követjük el azt a hibát, hogy az intenzív munka után kikapcsolódni is gyorsan akarunk, pedig olyankor meg kell először megállni kicsit és csak utána pihenni. A baleseteim óta igyekszem nagyon a jelenben élni az életemben. Nem mindig sikerül, de most már megvan az a nyugalmam, hogy nem hajtom az álmaim, például egy bemutatót, vagy a fiókban levő ötleteim megvalósulását, mert tudom, mindennek eljön az ideje. Nehéz elfogadni, de már le tudok állni, és kivárni” – mesélte a színésznő.

Arról is mesélt hogy a Vígszínházi időszakában két évig lélegeztető készülékre gyűjtött, most is szervez adománygyűjtést szegény falvakba, élelmiszert, ruhát visz le. “Olvastam egy Fáj nevű faluról, mellette több kis falu is van. Azt kellene először elérni, hogy a falu nevét változtassuk meg, mert negatív kicsengésű! Borsodi falvakban 90 százalékos a munkanélküliség, ekkor jött ez az ötlet. Kiírtam a közösségi oldalra és nagyon sokan jelentkeztek rá. Ezek az ötletek csak úgy spontán jönnek, és ahol lehet, élek vele, például a karácsonykor meghirdetett "morzsapartiból" - ahová a maradék ételeket hozták el az emberek - 50 hajléktalan lakott jól egy hétig” – árulta el Szalay Kriszta.

A teljes interjút a Sikeres Nőkben olvashatják.