Lehet-e jónak maradni? - A Tündérlaki lányok Veszprémben

Guelmino Sándor rendezésében mutatta be A Tündérlaki lányok című Heltai Jenő darabot a Veszprémi Petőfi Színház, Kéri Kitty és Eperjes Károly főszereplésével, pénteken. 

Ajánló:

Boriska egy gazdag báró szeretője lett. Csak így, jó híre feláldozásával mentheti meg özvegy édesanyját és három húgát a lecsúszástól, az anyagi összeomlástól... Ám mi történik, ha a testvérek az évek múlásával egyre telhetetlenebbek és pimaszabbak lesznek? Mi történik, ha a báróval folytatott viszonyból egyszer csak elillan a tűz? Mi történik, ha az önfeláldozó Boriska életében megjelenik az igaz szerelem, az újrakezdés lehetősége? Dönthet-e úgy, hogy neki is jár a boldogság? Mennyire erős a kísértés a jóra, ha a jóság jutalma a hálátlanság, a lemondás és a megvetés? És mi történik, ha a báró hirtelen a legkisebb lányra vet szemet?
Heltai Jenő majd százéves, keserédes darabja kacagtatva szembesít máig érvényes erkölcsi dilemmákkal. Szelíd iróniával megrajzolt karakterei önzésük, gyarlóságaik ellenére is szerethetők: éppen esendőségük teszi őket oly ismerősen emberivé…

guelmino

Guelmino Sándor, (Fotó: Orosz Péter)

Guelmino Sándor rendező a darabról:

"Amikor elkezdtem a színházzal foglalkozni, először az abszurdok hatottak rám még az Újvidéki Színház előadásai nyomán. A gyerekkori drámáim is az abszurd jegyében fogantak. A budapesti főiskolán is még mindig ez érdekelt a legjobban. A formák. Az, hogy minél groteszkebb, minél furcsább legyen. Ahogy befejeztem a főiskolát és elkezdtem rendezni, rájöttem, ami a legjobban izgat, az az, hogy milyen érzéseket és érzelmeket lehet kiváltani a színészekből és ezzel közvetve a nézőkből: a lehető legnagyobb szélsőségeket. A régi darabok abból a szempontból nagyon jól megírtak, hogy elviszik a katarzisig ezeket a történeteket, míg a modern darabok általában az agyra hatnak csak, és ez nekem egy idő után kevésnek bizonyult. Értékelem az ilyen színházat is, de szerintem egy nézőt az mozgat meg, ha az érzelmeire is hatnak. A Pillantás a hídról például azért volt jó választás, mert csak az a része avult el, ami az ötvenes években formailag érdekesnek tűnt, de az alapsztorija egy görög sorstragédia, ha erre helyezi az ember a hangsúlyt, akkor bármilyen korban érvényesen meg tud szólalni. A tündérlaki lányokkal egy kicsit más a helyzet. Én nem vagyok az a kifejezett vígjátékrendező, ugyanakkor egyre szorítóbb az anyagi helyzet, a nézők nagy része elsősorban szórakozni szeretne, a színházak pedig nem engedhetnek meg maguknak anyagi bukást, épp ezért főleg nagyszínpadi előadásoknál olyan darabokat vesznek elő, amelyek garantálják a közönségsikert. Eltolódott az elmúlt években afelé a magyar színházkultúra, hogy ha valamit az ember szeretne közölni, azt kis bonbonba kell becsomagolni. A Tündérlaki lányok abból a szempontból különb a korabeli vígjátékoknál, hogy van mélyebb tartalma is, amit ki lehet bontani és ami érvényes tud lenni ma is. Más kérdés, hogy a darab nyilván nem lép túl a korabeli polgári vígjátékok határain, de abból a szempontból kihívás, hogyan lehet ezeken a kereteken belül is valami fontosat létrehozni. Közben meg stílusgyakorlat is, hogyan lehet a korabeli miliőt feleleveníteni. Egyáltalán nem bánom, hogy ilyen dolgokkal is foglalkozom". A folytatást a veol.hu-n olvashatják.

"A darab többek között azt boncolgatja, lehet-e jó embernek maradni ebben a világban, érdemes-e jót feltételezni másokról, áldozatot vállalni bármiért is, ha a hála esetleg elmarad vagy csak pár embernek fontos. Ma is sok lánynak kell a kérdést mérlegelnie, hogy a család boldogulásáért, előnyökért, az egyéni és anyagi érdekeket előtérbe helyezve mit áldoznak fel. Nem ismeretlenek ezek a dolgok, csak a jelenben már nem bárókhoz fordulnak. Mindezek mellett Heltai műve egy keserédes vígjáték, jól megírt jellemekkel, így mindig tudunk nevetni a magunk örökérvényű és mulatságos gyarlóságain" - mondja a rendező.

A szereplők így nyilatkoztak:

"Első pillanatban úgy tűnik, van ez a romlott lány, Boriska az ő tisztességes testvéreivel és anyjával, aztán elválik, hol vannak ennek a tisztességnek a határai. Lehet, hogy a tisztességes testvérek sokkal nagyobb bűnt követnek el, mint Boriska, aki utolsó pillanatig kapaszkodik a becsületéb"e - jellemezte a női főszereplőt, Boriskát alakító Kéri Kitty. "Mindeközben Boriska romlottsága ma már trendi; az, ahová fejlődött a világ, egy ilyen Tündérlaki családból indult ki - vélte a színésznő. Érdekes helyzetet vet fel a darab: lehetek-e boldog más boldogtalanságának árán? Mindezen súlyos kérdések ellenére Heltai vígjátékot írt, tehát ne ijedjenek meg a nézők, de azért a plusz tartalom, a nem feltétlen happy-end ott van a műben" - fejtette ki Kéri Kitty.
Boriska kitartóját, a bárót megszemélyesítő Eperjes Károly szűkszavúan nyilatkozott, mert "amíg az ember nem szüli meg, ne nagyon beszéljen róla, milyen lesz a gyerek". "A darab sajnos, nagyon aktuális. Amit szerintem közvetítenie kellene, hogy: ne így! Becsület, tisztesség: remélem, hogy ezek érdekelnek még valakit" - fogalmazott Eperjes Károly.

"Ez a mű is jól megmutatja, milyen egymásrautaltságban élnek az emberek családon belül. Ebben a történetben egy nő vállalja a családfenntartó férfi szerepét és gondoskodik mindenki jövőjéről - mint ma is több családban. Malvin nénit játszom a darabban, aki nem veszíti el a vidámságát, életszemléletét, miközben a "jég hátán is meg kell élnie". Sok ilyen sorsot látok most is a hétköznapokban" - mondta a Malvin nénit alakító Bajcsay Mária.

Az előadásról képekben - Melczer Zsolt fotói:

tund18

1.

tund1

 2.

tund4

 3.

tund5

 4.

tund6

5. 

tund7

6. 

tund11

7. 

tund12

 8.

tund13

 9.

tund14

 10.

tund15

11. 

Forrás: MTI, veol.hu, Veszprémi Petőfi Színház

süti beállítások módosítása