A művészi alkotómunka függetlensége sérthetetlen érték, minden ember személyes szabadságának a szimbóluma - írta pénteki állásfoglalásában a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) vezetősége.
A testület a nyilatkozattal tiltakozik az ellen, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) az Alaptörvényben politikai felhatalmazást kapott arra, hogy művészeti kérdésekben döntéseket hozzon, és ezáltal korlátozni tudja a szellemi élet autonómiáját.
"Tiltakozunk az ellen, hogy az MMA elnöke ideológiai, vallási és etnikai szempontok alapján osztályozza a művészeti élet szereplőit. A Széchenyi Akadémia azt a felfogást képviseli, hogy az állam nem illetékes a művészetek szakmai kérdéseiben. Nem fogalmazhat meg tartalmi, világnézeti feltételeket, követelményeket és ítéleteket. Kötelessége előmozdítani az értékteremtő alkotómunkát, de a társadalom anyagi hozzájárulását egyetlen kormány sem sajátíthatja ki politikai céljaira" - olvasható a nyilatkozatban.
A Széchenyi Akadémia vezetősége (Makk Károly elnök, Ferencz Győző ügyvezető elnök, Ferch Magda ügyvezető titkár, Jeney Zoltán MTA-delegátus, Klimó Károly elnökségi tag, valamint Imre Flóra, Maurer Dóra, Mészáros Márta, Tihanyi László és Winkler Barnabás osztályelnökök) állásfoglalásában úgy fogalmaz: "demokráciában a művészet irányítását nem szabad alávetni politikai érdekeknek, az államot és a művészetet egyértelműen és visszavonhatatlanul szét kell választani".
Az akadémia és a politika viszonyával kapcsolatban a nyilatkozat Kodály Zoltán - az MTA akkori elnöke - egy 1946-os beszédét idézi: "A tudomány, művészet nem szolgálhat senkinek. Önnönmagáért van. Nem lehet sem ancilla theologiae, sem meretrix politices", azaz "sem a vallás szolgálóleánya, sem a politika kurvája" nem lehet.
Ha a művészi függetlenség eszméje sérül, annak következményei egész nemzedékek gondolkodására, műveltségére fognak károsan kihatni - zárul a SZIMA vezetőségének állásfoglalása.
A Magyar Művészeti Akadémia egyesületként 1992-ben jött létre és csaknem húsz évig működött társadalmi szervezetként. A 2011-ben megalkotott Alaptörvény változatlan névvel köztestület létrehozásáról rendelkezett. Az MMA megkapta a Pesti Vigadó és a Műcsarnok tulajdonjogát, emellett feladatköre is kibővült.
Forrás: MTI
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.