Kiszivárgott Nemcsák Károly pályázata

Az Index megszerezte Nemcsák Károly győztes pályázatát.

Nemcsák Károly 2011 nyarán nyerte el a József Attila Színház igazgatói posztját. Az újonnan kinevezett igazgató akkor, és azóta sem hozta nyilvánosságra pályázatát, ami a Fővárosi Önkormányzat szerint nem minősül közérdekű adatnak. Az Index pert indított a pályázat és a szakmai bizottsági ülés jegyzőkönyvének megtekintéséért, amit 2011 decemberében első fokon, most pedig másodfokon is megnyert. Az Index azonban megszerezte a pályázatot és a szakmai bizottság ülésének jegyzőkönyvét.

nemcsak
Az Index híréből:

Az Index szerint Nemcsák pályázatát olvasva kiderül, hogy nem akart nagyban eltérni a József Attila Színház addigi profiljától, mert szerinte a „közönséget nem lehet egy 180 fokos fordulattal megerőszakolni”. Feladatának tekintette a „neoliberális rombolás” kárainak helyreállítását és a nemzeti értékek előtérbe helyezését – mindezt a Fidesz Minőség a kultúrában című dolgozatára hivatkozva. Azt is fontosnak tartotta, hogy a József Attila bemutatkozási lehetőséget biztosítson a határon túli színházaknak, és befogadó színházként a vidéki színházak előadásainak befogadását is tervezte. Nyíltan beszélt arról is, hogy szerinte szoros kapcsolatát a Turay Ida és a Soproni Petőfi Színházzal „botorság lenne nem kihasználni”. (A pályázat kiírásának idején a soproni színháznak Nemcsák felesége, a Turay Ida magánszínháznak pedig még mindig feleségének a lánya az igazgatója.) Amikor a szakmai bizottság megkérdezte tőle, hogy hogy nem fél-e hogy „támadási felületet fog adni” szoros kapcsolata az említett színházakkal, azt válaszolta, hogy nem tart ettől, és szerinte „természetes, hogy tőlük kér segítséget”.

Az Index tanúsága szerint Nemcsák a pályázatában egy egész oldalt szentel az akkori megbízott vezető (és másik pályázó Koltay Gábor), kritizálására, munkáját ámokfutásnak, a főváros vezetése felé való megnyilvánulásait provokációnak nevezve. A bizottsági meghallgatáson nem adott konkrét választ arra, hogy miben különbözne a József Attila más, hasonló profilú színházakról, nem fejtette ki elképzelését az épület állagának a megőrzésével kapcsolatban (mivel annak felújítása szerinte „nem a pályázó kompetenciája”) és nyíltan nem válaszolt arra a kérdésére sem, hogy meg kívánja-e tartani a színház társulatát.
Az oldal szerint pályázata kevés konkrétumot tartalmazott, és inkább idézetekkel teletűzdelt általánosításokra hagyatkozott. Mint azt az egyik bizottsági tag megjegyezte: „Ennyire ambíciótlan színházi pályázatot régen olvasott”. A pályázat nem jelöl ki konkrét célközönséget sem, míg egyik oldalon a „békebeli” polgári közönség visszahozására áhítozik, a másikon mindenki színháza kíván lenni. Elképzelése szerint a „népszínházi modellt” kívánja követni, mert bár a „kísérletezés izgalmas feladat”, de nem határozhatja meg a műsortervet, amit szerinte előre felsorolni „felesleges lenne, hisz akkor az csak egy ötletelés”. (...)

A pályázatokat elbíráló szakmai bizottság 2011-ben azt állapította meg, hogy a főváros valóban színházat akar csinálni, akkor egy megújult, friss, nagyon izgalmas és érdekes színház jöhetett volna létre a harmadik pályázó, Horgas Péter vezetésével, és „gazdaságilag is az ő pályázata tartalmazta a legtöbb alternatívát.” Horgas Péter végzettségében biztosítékot láttak arra is, hogy az igen leromlott állapotban lévő épülettel tud majd mit kezdeni, (még arra is volt elképzelése, hogy esetleg a metróalagút hőjével fűtené a felújított színházat), míg ha Nemcsák terve valósulna meg, úgy vélték a színház öt év múlva használhatatlan lesz. A szakmai bizottság némely tagja egyértelműen kimondta, hogy „Nemcsákot nincs értelme megválasztani, mert nem színházat akar csinálni”, ha pedig az önkormányzat pusztán az épületet akarja hasznosítani, annak jövedelmezőbb módja is van.

Horgas Péter a Színház.hu-nak úgy fogalmazott terveiről: "Az álmokról szólva megjegyzem, minden jelentősebb változás nagyszabású tervekkel kezdődik. A realitás talaján szeretnék maradni és pontosan tudom, hogy nem lesz egy könnyű menet, ha nyerünk. De engem érdekel a József Attila Színház rehabilitációja. Nem akarjuk konzerválni a jelenlegi konstrukciót. Amit megfogalmaztam, nem álmodozás, volt már rá példa. Figyelni kellene a pozitív mintákra. Amikor huszonévesek vették át a Lille-i kulturális főváros szervezését, sokan azt mondták, ez hiba, de tévedtek. Prágában, a Quadriennálénál komoly vezetőségcsere zajlik, fiatalok kapnak terepet. Minden váltásnál megjelennek azok a hangok, amelyek azt jelzik: aki tervez, álmodozó. De miért kellene feladni az elképzeléseket? Szerintem a magyarok hihetetlenül kreatívak, ötletesek, bíznom kell abban, hogy mi is azok tudunk lenni. Példaértékű, különleges összefogásra van szükség" - vélekedett a pályázó.

Ezzel együtt a bizottság tagjai azt is elismerték, hogy bár Horgas Péter terve ambiciózus és színvonalas, nem tudják megítélni, hogy mennyi az anyagi kockázata. Mint ismert, a színház igen jelentős, mintegy 120 millió forintos adósságot halmozott fel, a főváros ezért is vonta meg tőle a támogatás kétharmadát. A József Attila színháznak így tehát egy igen szűk költségvetéssel, egy borzasztóan rossz állapotú épületben kell valahogy evickélnie a túlélésért. A szakmai bizottság akkori szavait idézve: „vesztenivalója a színháznak már kevés van, de ha Horgas Péter terve bejön, egy teljesen egyedülálló hely jöhetne létre, amilyen még nincs a városban.”
A szakmai bizottság kiemelte, egy új típusú színház létrehozása nemcsak szakmailag lenne fontos, hanem a közönség miatt is. Hiszen azért üres a budapesti színházak fele, mert túlságosan egyformák, és mind „ugyanarra a nézőcsoportra apellál”. 

A pályáztatás idején a szakmai bizottsági tagok közül Őze Áront kérdeztük arról, meglepte-e a végeredmény. A Magyar Színház igazgatója úgy felelt: "Igen is, meg nem is... Amikor Bagó Bertalan, Radnai Annamária, Meczner János és én elkezdtük a munkát, többször rákérdeztünk a fővárosnál, mi a valódi funkciója az általunk alkotott szakmai bizottságnak és lényeges-e, hogy milyen véleményt adunk. Mivel jelenleg a fővárosnak nincs kulturális bizottsága, felmerült bennünk, hogy némiképp „helyettesíthetjük” ezt a testületet. Megtudtuk, hogy végül Tarlós István főpolgármester úr dönti el, ki a nyertes. Innentől kezdve úgy éreztük, kisebb a súlya a megállapításainknak. Ettől függetlenül teljesítettük a feladatunkat, mindenkit keményen faggattunk, az aggályainkat próbáltuk eloszlatni és hangsúlyozom kizárólag szakmai alapon emeltük ki Horgas Péter pályázatát" - fejtette ki a Színház.hu-nak Őze Áron.

"Hihetetlen, amin keresztül ment a József Attila Színház társulata. Csodálkozom, hogy egyáltalán tudtak dolgozni. Elszomorít, hogy fél éven keresztül teljes létbizonytalanságba kényszerítették ezeket az embereket, hogy játszottak életekkel, hivatásokkal, karrierekkel. Az igazi bűnök abból adódnak, amikor elindul a sikamikálás. Nem az a baj, ha váltani kell, ha más irányban kell gondolkodni, hanem az, amikor valaki a szándékait nem vállalja fel, amikor hitegetés zajlik. A József Attila Színház esetében is ez történt. Ez nem volt egy tiszta játék" - nyilatkozta Őze Áron.

Forrás: Színház.hu, Index

süti beállítások módosítása