Halász János: 'A Nemzetinek nemzeti küldetése lesz'

A határon túli színházak a magyar színházi kultúra szerves részei, a magyar színházi életet egységként kell kezelni - hangsúlyozta Halász János kultúráért felelős államtitkár a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén rendezett szakmai napon csütörötökön a Thália Színházban.


Halász János kiemelte: fontos, hogy újjáéledjen a határon túli színházak vezetőivel való dialógus. "A magyar kultúra szerves egész, függetlenül attól, hogy a kulturális teljesítmények hol jönnek létre földrajzilag" - hangsúlyozta. A határon túli színházak kulturális küldetésének jelentőségéről szólva azt mondta: az a munka, amit ezek a teátrumok végeznek, nemcsak színházi, kulturális tevékenység, hanem nemzetpolitikai ügy is. 


Hangsúlyozta: az állam - többféle csatornán keresztül - sok határon túli színházi ügyet támogat. Mint mondta, egyfajta esetlegességességet érez a teátrumok magyarországi jelenlétének jelenlegi rendszerben, ezt át kellene gondolni. Kiemelte: új helyzet alakul ki azzal, hogy a Nemzeti Színház vezetését Vidnyánszky Attila veszi át, a teátrum új szerepvállaló lesz ebben az ügyben, nemzeti küldetése lesz. "Ez is hiányzott a Nemzeti Színház eddigi munkájából" - jegyezte meg.

 

halasz janos

Halász János, Fotó: 168 Óra

 

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy 526 millió forintot zárolnak a kulturális terület büdzséjéből, ez az utóbbi évekhez képest alacsony arány, és nem érinti az előadóművészeti pályázatokat, gyakorlatilag a színházi területet sem.


Kiemelte: a kultúra egészét érintő nemzeti intézményi koncepciót szeretnének kidolgozni, amelyben hangsúlyos rész a finanszírozás évekre előre tervezhetősége. Ide kellene beemelni a határon túli színházak támogatásának ügyét is - mondta, hozzáfűzve: ez leghamarabb a 2015-ös költségvetésben valósulhat meg. Az államtitkárság levélben kéri fel szakmai javaslataik megtételére a határon túli színházak vezetőit, ennek nyomán az ősszel rendeznek újabb szakmai találkozót.


Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta: arra keresnek választ, hogy miként tudják összekapcsolni a határon túli színházak életét a magyarországi kulturális élettel. Mint mondta, a támogatási rendszert korábban átgondolatlanság jellemezte. Mivel plusz forrást nem tudnak bevonni, nem tudnak mást tenni, mint logikusabban, koncentráltabban adni a támogatásokat. Újragondolták a nemzeti jelentőségű intézmények programját, emellett Erdélyben külön nemzeti jelentőségű programokat is elindítottak a színházi élet szereplőinek bevonásával.

 

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes arról szólt, hogy a fővárosnak mint a legnagyobb színházfenntartó önkormányzatnak, fontos feladata, hogy Budapesten megjelenjenek a határon túli színházak, együttműködések alakuljanak ki, hiszen ez termékenyítően hat a színházi kultúrára.


Elmondta, hogy a budapesti színházi keret egyik kiemelt támogatási célja a határon túli színházakkal való együttműködés. Ebből támogatják a fesztiválokat, a vendégjátékokat és koprodukciókat is, amelyeket a továbbiakban is szeretnének ösztönözni. Csomós Miklós szintén a rendszer újragondolását szorgalmazta. Mint mondta, a budapesti és vidéki színházakra egységes rendszerként kellene tekinteni, így össze lehetne hangolni a határon túli vendégjátékokat és fesztiválokat, a szervezést és a támogatást is.

 

hataron tuli thalia

 

Tóth Tibor, a komáromi Jókai Színház igazgatója arról beszélt, hogy budapesti fellépéseiket tematizálni kellene. Mezei Zoltán, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata képviseletében elmondta: produkciós költségük csaknem egyharmadát teszi ki a magyarországi pályázatok alapján kapható támogatás, ezért fontos lenne számukra a kiszámíthatóbb rendszer. Bocsárdi László felvetette, hogy a normatív támogatás aránya legyen nagyobb, a kiszámíthatóság érdekében. Kiemelte: a magyarországi közönség nem ismeri a határon túli színházak jól sikerült előadásait, ezeket sorozatot játszva is bemutathatnák.


Vidnyánszky Attila a beregszászi színház művészeti vezetőjeként elmondta: a magyar államnak nyomást kellene gyakorolnia azokra az országokra, ahol a színházak működnek. Elfogadhatatlan, hogy azért, mert magyar nyelven működik egy színház, kevesebb támogatást kapjon. A debreceni színház leköszönő igazgatójaként szólt arról is, hogy a nemzeti színházak esetében a pénzosztásnál figyelembe kell venni, hogy ezek a teátrumok milyen szerepet vállalnak a határon túli színházak előadásainak befogadásában. Mint a Nemzeti Színház leendő igazgatója arról beszélt: már elkezdték az egyeztetést a József Attila és a Thália Színházzal a határon túli színházak összehangolt megjelenéséről.


Áder János köztársasági elnök csütörtök este a Thália Színház Új Stúdiójában a szemle keretében megtekinti a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Szatmárnémeti Harag György Társulat Dsida Jenő-estjét.

 

Forrás: MTI

süti beállítások módosítása