Örökös tagokat avatott a Harag György Társulat

Az 1953-as alapításának hatvanadik évfordulójára szervezett ünnepi hétvégét lezáró gálán örökös tagokat is avatott a Harag György Társulat.

Október 6-án gálaműsorral zárta az alapításának hatvanadik évfordulója alkalmából szervezett ünnepi hétvégét a szatmárnémeti Harag György Társulat. A gálán több volt kolléga is átvehette az örökös tagságról szóló oklevelet a társulat igazgatójától, Bessenyei Istvántól. A rendezvényen résztvevő vagy betegség miatt távol maradó volt tagokon kívül több elhunyt pályatárs post mortem részesült az elismerésben.

„Az örökös tagság nemcsak egy cím, hanem valóban a társulathoz tartozást fejezi ki. Ők most már örökre a Harag György Társulat művészei, és ezt mi nagyon komolyan gondoljuk, ezért is döntött úgy 2012-ben a társulat új vezetése, hogy ameddig csak erejük és idejük engedi, valamennyiüket szívesen látjuk a társulat közös programjain, gyűlésein, és a színpadon is. Nagyon örülünk, hogy ezt közülük néhányan a mai napig rendszeresen megtehetik és vállalják is. Vannak köztük olyanok, akiket már egyáltalán nem, vagy csak kivételes alkalmakkor láthatnak a nézők a szatmári színpadon, egészségi állapotuk miatt, vagy azért, mert nem itt élnek. Ők más módon szolgálják a Harag György Társulatot: a jóhírünket öregbítik, mint a Harag György Társulat 'követei', múltunk tanúi, akárhol is éljenek a világban. És vannak olyanok is sajnos, akik már nincsenek közöttünk, akik már azt a bizonyos égi társulatot gazdagítják” – fogalmazott a társulat szóvivője, Bessenyei Gedő István.

Az örökös tagság intézményét 2010-ben hozta létre a Harag György Társulat vezetése, de a tagság kritériumait csak az ünnepi évadban pontosították. Eszerint örökös taggá avatható a társulat valamennyi alapító tagja, illetve azon volt művészei, akik legkevesebb tíz évadon keresztül szolgálták a Harag György Társulatot, és kiemelkedő, színvonalas szakmai munkát végeztek. Örökös taggá csak nyugalmazott vagy elhunyt művészek avathatók (post mortem). A társulat művészeti vezetésének ilyen irányú döntése esetén valamennyi kritérium alól kivételt képezhetnek mindazok az egykori tagok, akik a nyugdíjkorhatár elérése vagy a színháznál eltöltött tízedik évaduk előtt, fiatalon vesztették életüket. A Harag György Társulat örökös tagjává a művészszemélyzet volt tagjai, színészek, rendezők, dramaturgok, díszlet- és jelmeztervezők, koreográfusok, segéd- és bábszínészek, bábrendezők, -tervezők és dramaturgok, irodalmi- és művészeti titkárok avathatók.

A díjazottak:

András Gyula, színész
Csíkszeredában született 1942. február 2-án. 1964-ben végzett Marosvásárhelyen, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Különböző karakterszerepekben tűnt fel, „főként a gondokkal, bajokkal küszködő kisembereket ábrázolja hitelesen.” (Magyar Színházművészeti Lexikon). Közel másfélszáz alakításának tapsolhatott a közönség az elmúlt hat évtized alatt. Örkény István egyperceseinek hiteles tolmácsolójaként mintegy negyven egyperces szerepel repertoárján. A Szent-Györgyi Albert Társaság 1998-ban, mint az évad legjobb epizódszínészét, Nádai István-emlékplakettel tüntette ki.

Barta Enikő, színésznő
Kolozsváron született 1960. november 28-án, unitárius családban. 1984-ben végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színész szakán. Öt évet töltött a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színháznál,1990-től haláláig az Északi Színház Harag György Társulatának tagja volt. 1996-ban Harag György-emlékplakettet kapott. Idejekorán, alig 41 éves korában hunyt el 2001 márciusában, Kolozsvárott.

Bartis Ildikó, színésznő
Marosvásárhelyen született 1945. március 20-án. 1967-ben, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett. Három évig a sepsiszentgyörgyi társulat tagja volt, majd 1970-től 1991-ig a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának művésze. Ezt követően Marosvásárhelyre szerződött. Többnyire lírai szerepeket játszott, és jelentős egyéni fellépései is voltak, mint például Jászai Mari alakjának életre keltése Kocsis István A megkoszorúzott című monodrámájában. Emlékezetes alakításai közé sorolható Nyilas Misi megformálása is a Légy jó mindhalálig című előadásban.

Boér Ferenc, színész
Marosvásárhelyen született 1940. április 23-án. 1960-ban, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet elvégzése után Szatmárnémetibe szerződött. 1979/1980-ban a magyar társulat igazgatója volt, az évad végén távozott Szatmárnémetiből. 1980 és 1990 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze és a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára. 1990-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja, 1994-től a BBTE Színház és Televízió Karának színész szakán osztályvezető tanár. Több nagysikerű pódiumelőadás szerkesztője és előadója. Számos kitűntetésben, díjban részesült: 1978-ban a Nemzetiségi Színházak Kollokviumán I. díj, Merlin-díj (Sepsiszentgyörgy, 1993.), EMKE-díj (1993.), Sík Ferenc-díj (Lucifer-alakításért Gyulán, 1997.). Szatmárnémetiben 1960-1980 között több mint hatvan szerepet játszott.

Bokor Ildikó, színésznő
Kolozsváron született 1949. március 11-én. 1973-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Első szerződése a Temesvári Állami Magyar Színházhoz kötötte, majd 1976-tól a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának művésznője lett (a társulat kötelékében negyvenöt alakítása volt). „Változatos karakterszerepeket játszik, nagyfokú bensőséggel. Jellemformálásában gyakran alkalmazott váratlan, meghökkentő megoldásokat” – írja róla a Magyar Színházművészeti Lexikon. 1994-ben áttelepült Magyarországra, ahol a debreceni Csokonai Színházban, a budapesti Nemzeti Színházban és a Magyar Színházban játszott. 2010 őszén hunyt el Budapesten.

Gheorghiade Mária, díszlet- és jelmeztervező
Batizon született 1948. március 26-án. Szatmárnémetiben a 2. Számú Líceum (a későbbi Ioan Slavici) elvégzése után a Mondiala Készruhagyárban dolgozott, mint ruhatervező, időközben a Népművészeti Iskola képzőművészeti szakát is elvégezte. Férjhez ment, és már családanyaként nyert felvételt 1980-ban a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémiára. Első színházi munkája az Északi Színház román tagozatán készült, Aurel Cordea díszleteihez készített jelmezeket. 1994-ben áthelyezték a Harag György Társulathoz, de jóval előtte már számos alkalommal dolgozott a magyar tagozaton. Hivatalosan 2004-ig, azaz 10 évig volt munkaviszonya a Harag György Társulattal. Visszavonulása után is többször meghívták egy-egy előadás tervezőjének. Közel félszáz munkát készített a magyar tagozat előadásaihoz.

Gyöngyösi Gábor, irodalmi titkár, dramaturg, író, rendező
Szatmárnémetiben született 1935. szeptember 20-án. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, az Állami Magyar Fiúlíceumban végezte, 1953-ban. Ezt követően történelem-filozófia szakot végzett Kolozsvárott, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, 1957-ben. Egyetemi éveit követően előbb a Szatmárnémetiben megjelenő Dolgozó Nép szerkesztője volt, majd tanár. Első színházzal kapcsolatos cikke az Előre című napilapban jelent meg, Szatmárnémeti színházi hagyományairól. Kritikai, dramaturgiai írásokat közölt az Utunk, Művelődés, Korunk, Ifjúmunkás, Új Élet, Szatmári Hírlap című lapokban. 1965-től Magyarországra való kitelepedéséig (1986.) a Szatmárnémeti Északi Színház irodalmi titkára, dramaturgja, rendezője. Műfordításában játszották Paul Everac, Hans Kehrer, Francisc Munteanu, A. D. Herz és Paul Georgescu darabjait. Tudor Popescu drámájának feldolgozásával hozzájárult az első szatmári musical-bemutató létrejöttéhez is. Nagy érdemei voltak Kocsis István drámáinak szatmári színrevitelében is. Kitelepülése után, Miskolcon különböző lapok és folyóiratok munkatársa lett.

Kisfalussy Bálint, színész, zeneszerző, szövegíró
1939. október 6-án született Szilágyippen. A Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát 1962-ben végezte, 1962-től negyedszázadon át a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának tagja. 1987-től Magyarországon szabadfoglalkozású színész, 1994-től az Új Színház tagja. Eleinte lírai szerepeket játszott, majd egyre jobban kibontakozott frappáns jellemformáló készsége. Sokoldalú színházi ember: rendez, dalszöveget ír és zenét is szerez. Több filmben szerepelt. Színdarabok zeneszerzője és dalszövegírója. Táncdalaiból rádió-, tévé- és hanglemezfelvételek készültek, saját előadásában.

Kocsis Antal, színész
Szatmárnémetiben született 1939. augusztus 12-én. 1963-ban végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Szülővárosába szerződött, itt játszott 1986-ig, amikor áttelepedett Magyarországra. Nyugdíjazásáig a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeként dolgozott. Nagyszerű jellemformáló készséggel megáldott karakterszínész.

Korcsmáros Jenő, színész
Temesváron született 1932. április 25-én. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet elvégzése után, 1957-ben a Szatmári Állami Magyar Színház tagja lett. Itt játszott 1975-ig (több mint hetven szerepet). Áttelepedett Magyarországra, ahol a debreceni Csokonai Színház színésze volt, 1992-es nyugdíjazásáig. Művészetét több díjjal is jutalmazták: 1980-ban Csokonai-díjat, 1985-ben Jászai-díjat, 1985-ben Színházi különdíjat kapott. A Harag György Társulat mellett a Csokonai Színháznak is örökös tagja. Debrecenben hunyt el, 2005. augusztus 20-án.

Kovács Ádám, rendező
Sepsiszentgyörgyön született 1933. szeptember 23-án, Szatmárnémetiben halt meg életének 58. évében, 1991. március 30-án. Az 1957/58-as színi évadban kezdte el szatmárnémeti rendezői tevékenységét. Az itt töltött 32 esztendő alatt 47 önálló rendezése és számos társrendezése volt. Az ő rendezése volt az a legendás Budai Nagy Antal-előadás, amelyet a cenzúra a kritikai főpróbán letiltott. Klasszikus szerzők szövegeinek színpadi megszólaltatására épp úgy vállalkozott, mint kortárs magyar szerzők műveinek színrevitelére. Az ő rendezésében és Zsoldos Árpád főszereplésével mutatta be a szatmárnémeti társulat Kocsis István A nagy játékos című drámáját. A népi hagyományokban gyökerező vagy azokkal rokon művek (legyen az akár olasz komédia, Móricz Zsigmond- vagy Méhes György-darab stb.) álltak a legközelebb alkotói egyéniségéhez. 1990 tavaszán fontos szerepet vállalt a város első március 15-i ünnepségének megszervezésében.

Szatmári Ágnes, díszlet- és jelmeztervező
Szatmárnémetiben született 1932. március 17-én. Tanulmányait a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán végezte. Tagja volt a Romániai Képzőművészek Szövetségének. 1956-ban debütált a Máramaros tartományi kiállításon.1965-1994 között részt vett az évente megrendezésre kerülő nagybányai, majd Szatmár megyei kiállításokon is. Csoportos tárlata nyílt több romániai és határon túli városban is. Külföldön található alkotásait osztrák, izraeli, magyarországi, németországi, svédországi, ukrajnai gyűjtemények őrzik. 1957-ben került a Szatmárnémeti Állami Magyar Színházhoz, mint díszlet-és jelmeztervező. 1957. április 25-én debütált, a Romeo és Júlia-előadással, amelynek a jelmezeit készítette. A szokatlan, merész kiállítású díszlet (Szakács György) és jelmez szakmai körökben nagy érdeklődést és élénk vitákat váltott ki. A szatmárnémeti színháznál eltöltött 36 év alatt a társulat 261 bemutatójának több mint felében (140 előadásban) működött közre díszlet- és/vagy jelmeztervezőként. Nyugdíjazása után áttelepedett Gyulára.

Tarnói Emília, színész
Segesváron született 1931. július 20-án. 1954-ben végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. A főiskola után az egy évvel korábban végzett társulatalapító nemzedékhez csatlakozott. Haláláig a társulat kötelékében dolgozott. Az 1994/95-ös színi évadban Harag György-emlékdíjat kapott a műkedvelő színtársulatokkal végzett kiváló drámapedagógiai munkájáért.

Znorovszky Ildikó, színésznő
Aradon született 1947. július 16-án. A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színész szakának elvégzése után (1971.) Szatmárnémetiben játszott 1981-ig. 1984-ben a budapesti Népszínház, 1986-1988 között a József Attila Színház tagja volt. 

Forrás, fotók: Harag György Társulat