"Nem tudok irónia nélkül élni" - Villáminterjú Máté Gáborral

A modern kori kivándorlás témáját dolgozza fel a Katona József Színház novemberi bemutatója, az Illaberek. Az előadás rendezője Máté Gábor, akivel a produkció kapcsán készült rövid interjú.

Villáminterjú Máté Gáborral:


Az októberi színlapon ez az előadás Ultonia címmel és részben más alkotókkal szerepelt. Hogyan lett végül Illaberek?

Máté Gábor: 
Kezdetben az volt a szándékunk, hogy egy igazi, klasszikus értelemben vett színdarabot irassunk a kivándorlásról, ám ez az elképzelésünk dugába dőlt. Utána abban bíztunk, hogy Bagossy László létrehoz egy előadást ebben a témában. Ő végül A végítélet napját rendezte meg nálunk Ödön von Horváthtól, és kétségtelenül jó döntésnek bizonyult, hogy egy megírt darabhoz nyúlt. Mivel nem tudtam volna megnyugtató magyarázatot adni magamnak, hogy miért is nem dolgoztuk fel a kivándorlás témáját, és miután gyáva dolognak tartottam volna ha nem vágunk bele, most nekiálltunk.

Miért lenne gyávaság kihagyni ezt a témát?

Máté Gábor: 
Azért, mert annyira foglalkoztatja az embereket. Egy témába vágó darab alkotóinak épp az ad különleges izgalmat, hogy frissen reagálhatnak egy aktuális jelenségre. Nem mindegy, hogy mennyit ülnek a témán. Ha nem azonnal reagálnak, már eleve befőttet készítenek... Az sem mindegy, melyik színház reagál elsőként. Nyilvánvaló, hogy előbb-utóbb különböző alkotók ezzel a kérdéssel valamilyen aspektusból foglalkozni fognak.

 

illa

A próbán elhangzottak alapján, egy ironikus előadásra kell készülnünk.

Máté Gábor: 
Nem nagyon tudok irónia nélkül élni és gondolkodni. Az Illaberek valóban egy ironikus előadás lesz, attól függetlenül, hogy komoly témát dolgoz fel. De hát nem nagyon lehet erről máshogy beszélni... A kivándorlás nyilvánvalóan egy kétségbeesett vállalkozás: valaki elégedetlen a sorsával, hol ezért, hol azért, és a sorsának jobbítását, megjavítását várja ettől a radikális lépéstől anyagi és erkölcsi értelemben, és/vagy életminőség tekintetében. Az is ironikus, hogy miközben mi magyarok sokszor élhetetlennek érezzük a városainkat, a külföldiek szívesen visszajönnek, hogy újra itt lehessenek.

A próbán említetted, hogy három fő szálat képzeltél el. Az egyik egy prostituált története, a másik egy meleg páré, a harmadik egy építési szakmunkásé...

Máté Gábor: 
Az említett karakterek semmiképpen sem reprezentatívak. Ugyanakkor láthattuk azt, hogy a nagy gazdasági összeomlás után az építőipar gyakorlatilag lenullázódott, és bizonyított tény, hogy igen sok magyar építési szakmunkás került német nyelvterületre. Tehát bizonyos értelemben az építési szakmunkás tipikus figura a kivándorlók között. Nagyon sok megalázó és szörnyű történetet lehet hallani olyan lányokról, akik prostituáltként próbáltak külföldön szerencsét. Tehát sajnso a külföldi prostitúció is szinte általános jelenség. A meleg pár esete pedig nagyon jól jellemzi a mai Magyarország toleranciaszintjét, azt az attitűdöt, amivel a másság kérdéséhez viszonyulunk. Nem mellesleg, van konkrét modellje az előadásban szereplő párnak.

 



A darab nagyban épít a színészek rögtönzéseire. A színészek hogyan veszik az akadályt?Mennyiben módosul ilyenkor egy rendező feladata? 

Máté Gábor: 
Főleg az első időszakban a rendezőnek jól kell inspirálnia a színészeit. Önbizalmat kell csepegtetnie beléjük, el kell hitetnie velük, hogy igenis képesek újabb ötletek előbányászására. Egyébként erre törekszem a tanításban is. Ezel a módszerrel dolgozunk nyaranta a volt osztályommal az AlkalMáté Trupp előadásaiban is, és így készítettem a HírlapSzínház-előadásokat is Egerben. Ott egy improvizatív jellegű előadást másfél nap alatt készítettünk el, és szerencsére igen jól sikerültek. És így született a Csörgess meg! című előadás, amit szintén szeretett a közönség. Tehát mondhatom, hogy bizonyos értelemben gyakorlatom van a rögtönzésekre épülő előadásokban, a kérdés az, hogy azok a színészek, akik ebbe a produkcióba bekerültek, mennyiben tudnak kreatívak lenni. Most úgy látom, hogy ezzel semmi probléma nem lesz, hiszen téma adja magát. Itt inkább csak az a kérdés, hogy mekkorát tudunk meríteni, illetve van-e értelme egy igazi nagy merítésnek, vagy pont a szűkebb nézőpont mutat egy általánosabb képet. Ezt most még nem tudom pontosan, attól is függ, hogy merre haladnak a dolgok az utolsó időszakban.

Szerző: Hajnal Márton / Katona blog

 

illaberek olvasoproba domolky daniel PRINT 007

 

Illaberek – nyílt próba a Katonában

November 9-én, szombaton délelőtt 11 órás kezdettel tartja Illaberek nyílt próbáját a Katona József Színház. A nyílt próbára a belépés ingyenes és előzetes regisztrációt nem igényel.


A produkció a mai magyar társadalom egyik fontos jelenségét, a kivándorlást igyekszik körüljárni. Jól ismert karakterekkel találkozhatunk, olyan élethelyzetben levő emberekkel, akiknek problémái különböznek, a választott megoldásuk azonban ugyanaz: otthonuk elhagyása, életük újrakezdése egy másik országban.


A darabban játszik többek között Elek Ferenc, Rezes Judit, Pelsőczy Réka, Jordán Adél és Keresztes Tamás is.

Az Illaberek bemutatója november 29-én lesz, az első előadásokra jegyek már vásárolhatók a színház weboldalán és Közönségszolgálati Irodájában.

 

süti beállítások módosítása