Jeles András távozásáról - Megszólalnak a szombathelyi színészek

Trokán Péter, Németh Judit és Bajomi Nagy György a Vas Népe Online-nak mondták el a véleményüket Jeles András nyílt leveléről, amelyet a szombathelyi színház társulatához címzett. Lapszemle.

 

Az előzményekről:

 

November 18-án nyílt levélben fordult a szombathelyi társulathoz Jeles András film- és színházrendező, melyben kijelentette, soha többet nem rendez Szombathelyen, legalábbis addig, amíg az alapító Jordán Tamás az igazgató, és ennek okait is részletezte.

Erre adott rövid választ Jordán Tamás
, majd Béres Attila rendező is reagált, aki etikátlannak nevezte Jeles András megnyilvánulását.

Ezt követően a társulat tömör választ tett közzé.

 

A vaol.hu cikkéből:

 

Trokán Péter:

 

"Jeles egyértelműen olyasmiért támadja Jordánt, amit nem követett el. Amikor olvasom mindazt, amit Jordánról írt, az a benyomásom, hogy valaki másról beszél. Negyvenéves pályafutásom alatt sokszor találkoztam olyan színigazgatóval, akit Jeles a levelében jellemez, de bármennyire akarom, nem tudom azonosítani Jordán Tamással. Diktátor? Rabszolgatartó? A színészeinek nincs szava a színházban? Nevetséges. Értelmezhetetlen, amit Jeles állít. Jordán mindezeknek pont az ellenkezője. Ha valaki, akkor éppen ő az, akit bármikor bármivel meg lehet szólítani.

 

Trokan P


Jeles a társulatnak címezte a levelét. Azt a társulatot rabszolgázta, gyávázta le, amely szívesen dolgozott vele, amellyel kiemelkedő szakmai sikereket ért el, amely vele együtt küzdött meg a közönségért (...) Jeles András mindvégig maximális bizalmat kapott, mind a társulattól, mind Jordán Tamástól. Csak egyetlen példa: igazgatóként soha egyetlen Jeles-darabot nem kért, nem olvasott el előre, csak a végeredményt látta. Egyszerűen megbízott benne. Olyan bizalmat kapott Jeles András, amivel nem illik visszaélni. Sőt: visszaélni erkölcstelenség."

Németh Judit:

"Szeretem mindkettőjüket. Nagyon fáj, hogy Jeles már nincs itt, én is benne lettem volna az új darabban - most otthon ülök, nem próbálok semmit, és ez nekem nem túl jó! Szeretném Andrással tudatni, hogy nem vagyok rabszolga. Egy vidéki város társulatának színésznője vagyok (...) A mi munkánk az, hogy egy olyan városban csináljunk színházat, ahol nem kizárólag csak Jeles Andrásra kíváncsiak az emberek, hanem még sok másra is. Ettől ez még nem rabszolgamunka. Ettől én nem leszek, ahogy írja, kiégett és örömtelen.

németh j

Azt pedig nagyon nem tartom etikusnak, hogy András akkor kezdi el véleményezni a szombathelyi színházat, a társulatot és az igazgatót ország-világ előtt, amikor már elment innen, amikor már semmiféle kapcsolatban nincs a Weöres Sándor Színházzal. Tehát megfordítom: lehet, hogy ő a gyáva - és nem mi, akik itt vagyunk.

Én tiszta szívemből szorítok neki, hogy bárhol is mutatja majd be a nekünk írt darabját, legalább annyi bizalmat és szeretetet kapjon, mint amennyi bizalmat itt kapott Jordán Tamástól és a várostól - és amennyi szeretetet a társulat részéről! És annyi tiszteletdíjat, amennyit csak akar!"

Bajomi Nagy György:

"Jordán Tamást hatalmával visszaélő diktátornak lefesteni olyan, mintha egy fekete bombázóról azt állítanánk, hogy szőke, féllábú és csúnya. Irreális számomra ez az egész.

Tamásban fantasztikus embert ismertem meg, aki hihetetlen szeretettel közeledik a munkatársaihoz. A félelem légköre? Nevetnem kell.

bajomi

Amúgy nagyon sajnálom, hogy Jeles András és a színház kapcsolata megszakadt. Én az a fajta színész vagyok, aki nem nagyon szereti a stilizált színházat, általában blöffnek érzem. Ha valaki, akkor Jeles stilizált színházat csinál: mégis elhittem minden mondatát.

Nagy kár, hogy így alakult."

 

A teljes cikk itt olvasható.

 

 

A színészek nyilatkozatára újabb nyílt levélben reagált Jeles András.

 

 

süti beállítások módosítása