"Nekünk is meg kell küzdenünk az élettel" - Tahi Tóth László 70

A Vígszínház Jászai Mari-díjas, Kiváló- és Érdemes művésze, Tahi Tóth László január 23-án ünnepli 70. születésnapját.

A Vígszínház Jászai Mari-díjas, Kiváló- és Érdemes művésze, Tahi Tóth László 1966-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, és azóta a Vígszínház társulatának tagja.  Különlegesen eredeti látásmódja, fanyar humora, érdes költőisége, a groteszk és tragikomikus műfaj mesteri értése teszik elsőrendű színésszé. Olyan művésszé, aki filozófiával tölti meg minden szerepét.

Több mint 40 filmben és tévéjátékban nyújtott kiemelkedő alakítást, és az egyik legtöbbet foglalkoztatott szinkron- és hangjátékszínész.

Eddigi pályája során játszott Hlopovot Gogol A revizor, Edmundot O’NeillUtazás az éjszakába és John-t Bergmann Jelenetek egy házasságból című darabjában. Emlékezetes alakítása fémjelzi a legendás Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című előadást, amelynek idén bemutatott jubileumi előadásában, a Popfesztivál 40-ben főszerepet kapott. Számos Csehov-rendezésben nyújtott felejthetetlen alakítást: ő volt Trofimov a Cseresznyéskertben, Iván a Három nővérben, de Csehov Platonovjának a címszerepét is eljátszotta. A Víg és a Pesti Színházban egyebek mellett a Játék a kastélyban című előadás Lakájaként, Az álomkommandóban Zénóként, a Sylviában pedig Tomként is láthatjuk.

Hogyan lettem színész? - Tahi Tóth László írása:

"Én tulajdonképpen a Záporeső Tivadar helyett vagyok színész. Ő ötvös volt a Képzőgimiben, én üveges. Én forszíroztam, toltam magam előtt, olyan tehetséges volt. Kb. ötvenszer láttuk Laurence Olivier-rel a III. Richárdot. Azzal is mentünk felvételire. Mikor fölnyújtotta a jobbkezét, hogy "Országomat egy lóért!" A bizottság azt mondta, hogy ilyen átélést még nem látott. Úgy mentünk a felvételiken, mint kés a vajban. Majd jött a mozgáspróba, ahol mindenkinek megnézték, hogy minden a helyén van-e. Záporeső azt mondta, erre ő nem megy el.

Kérdem: - Miért?
- Csak. Ez nem az én világom!
- Gyerünk. Már bent vagyunk te hülye!

Záporeső a következő két felvételiről már elmaradt. Nem értettem. Szenzációsan indult. Egy tanár meg is kérdezte, hol van. Pedig ilyet nem szoktak.

Már rég főiskolás voltam, amikor beugrott: Záporesőnek hiányzott a jobbkezéről egy ujj. Ezt tök elfelejtettem. Én buzdítottam. Igen, a mozgáspróbán felfedezték volna. Amikor felnyújtotta a kezét a III. Richárdban, ezért ájultak el, mert a III. Richárdnak is az az ujja hiányzott! Azt hitték, hogy az átélés. Most egyedül vagyok. Nincs barátom. Hiányzik Záporeső.

/Bár soha nem beszéltünk erről, olyannyira, hogy teljesen elfelejtettem, a háború utáni gyerekek a játszótéren, a grundon, gyakran találtak gránátot. A mi időnkben nem is csodálkoztunk, ha egy-egy srácnak hiányzott a karja, fél lába. Sőt, a Csámpás volt a legjobb focista a Gát utcában./"

Tahi Tóth Lászlóról saját szavaival:

Gátlás: Mindig is gátlásos voltam, sem általános iskolában, sem a gimnáziumban nem álltam ki szavalni, nem is tudták, hogy szeretem az irodalmat, a verseket. A Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségiztem, apám után én is festő szerettem volna lenni. Volt ott egy vagány haverom, igazi színészalkat és vele jelentkeztünk a Színművészeti Főiskolára. Ahogyan az lenni szokott, engem felvettek, őt nem. Édesanyámtól örökölhettem a színészi tehetséget. Amatőr előadásokban játszott és idegenvezetőként dolgozott. Volt egy műsora, amit bemutatott a csoportoknak, nagy sikerrel. Egyébként a hét gyerekből hárman lettünk színészek. Egyik öcsém Tahi József néven a Pesti Magyar Színház tagja, a másik pedig Tóth Tahi Máté néven a Győri Kisfaludy Színházban játszik. Ők is hűségesek a színházukhoz, akárcsak én. A pályám jól indult, szerencsés voltam. Az osztályfőnököm, Várkonyi Zoltán volt akkoriban a Vígszínház főrendezője és művészeti vezetője, így harmad- és negyedéves gyakorlataimat itt töltöttem, majd ide is szerződtem. Hosszú évtizedek után a mi osztályunk volt az első, ahol a pályakezdőknek nem kellett kötelezően két évre vidékre menniük. 

Testvérek: A hét gyerekből először hat fiú született, majd az egyik iker lett kislány. Egy szilveszteri műsorban négyen léptünk fel együtt fiúk, egy diszkós testvérünkkel kiegészülve. Máté öcsém még főiskolás volt, amikor egy Shakespeare darabban partnerek voltunk. Arthur Miller: Az ember tragédiája című darabjában játszottam együtt Jóska öcsémmel, én voltam Lucifer, ő pedig Ádám.

Feladatok: Sok szép feladatot kaptam, bár a színházi élet nem nagyon becsüli a vidám műfajt. A televízió viszont előszeretettel foglalkoztatta azt, akinek volt komikus vénája. Készült velem egy burleszk Variációk címmel, ami hetente került adásba és nagy népszerűségnek örvendett. Olyannyira, hogy egy angol televízió is leadott néhány részt és Benny Hillhez hasonlítottak engem. Ezt szégyellnem kellett, mint drámai színház tagjának. Ennek ellenére azért voltak bátor rendezők, akik eljátszattak velem nagy főszerepeket: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Házmestersirató, Csehov: Platonovjának címszerepe és rengeteg egyéb.

Rajz: Néha unalmasabb olvasópróbákon lerajzolom a partnereimet. De volt már legalább tíz önálló kiállításom és ugyanannyi vegyes is. Sok olyan színész van, akik szívesen festenek, rajzolnak.

Mennyi időbe telik újra Tahi Tóth Lászlónak lenni?: Egy nagyobb sportteljesítményhez tudnám hasonlítani. Az ember végiggondolja a hibáit, mennyit lépett előre, mit csinált másképp. Ha valaki, aki megnézte az előadást hozzátesz ehhez, az szintén segít. Hamar vissza tudok zökkenni a való életbe és vissza is kell. Nem szabad benne maradni az álomvilágban, mert tévutakra vezet és jó néhány színésznek ez okozta a végzetét. Nekünk is meg kell küzdenünk a mindennapi problémákkal: én is megyek hivatalokba, intézem az ügyeimet, ez az élet.

Forrás: Vígszínház, Színházi Adattár