Gréczi István kereken 40 esztendővel ezelőtt lépte át életében először a kecskeméti Katona József Színház férfi szabótárának küszöbét. Azóta több ezer kosztüm került ki a kezei közül. Munkáját március 15-e alkalmából Magyar Arany Érdemkereszttel ismerték el.
Hány jelmez mehetett át a kezei között 40 év alatt?
Gréczi István: Soha nem készítettem statisztikát, de átlagos évadokkal számolva, körülbelül 6 ezer.
A véletlen hozta a színházhoz, vagy kereste a lehetőséget, hogy a teátrumban dolgozhasson?
Gréczi István: A véletlen műve volt. Édesapám ragaszkodott hozzá, hogy olyan szakma legyen a kezemben, ami nehéz időkben is biztos megélhetést nyújt. Amikor elvégeztem az iskolát, felvételt hirdettek a színházba. Nem sokat töprengtem. Jelentkeztem, és felvettek.
Milyenek voltak az első benyomásai?
Gréczi István: Először nagyon furcsán éreztem maga. Falun nőttem fel, majd hirtelen bekerültem egy különös művész világba. Hatalmas változás volt.
Mi tartotta itt?
Gréczi István: Nagyon tetszett a változatosság. Az egyik darabhoz reneszánsz kosztümöket készítettünk, a másikhoz a századelő ruháit kellett megvarrni, a harmadikkal a 19. századba ugrottunk vissza. Itt mindenhez érteni kell. De ez számomra sokkal könnyebb, mint beülni egy gyárba a szalag mellé, és minden nap ugyanazt csinálni.
Sokat változott a munkája 40 év alatt?
Gréczi István: Nagyobb lett a felelősség! Minden nap a legjobbat kell létrehoznunk. A színházi jelmezek esetében ugyanis nem csak az a fontos, hogy tetszetős legyen. Legalább ilyen lényeges, hogy a színészek kényelmesnek érezzék, ne akadályozza őket a mozgásban. Ami egy-egy gazdagon díszített, látványos darab esetében nem is olyan könnyű feladat.
Melyek voltak a legemlékezetesebb előadások?
Gréczi István: A Dzsungel könyve jelmezeivel például nagyon sokat dolgoztunk, és a visszajelzések szerint ennek meg is volt az eredménye. Igazán szép előadás, nagy közönségsiker volt. És persze A nyomorultak! Ehhez az egy produkcióhoz több mint 160 jelmezt készítettünk a munkatársaimmal!
Ezek után csalódást jelent az Ön számára, ha egy jelmeztervező napjaink viseletébe akarja öltöztetni a darab szereplőit?
Gréczi István: Abszolút! Az én munkám szempontjából semmi kreativitás sincs benne. Ugyan mennyi örömöt nyújthatna egy mai öltöny megvarrása például egy rokokó köpenyhez vagy barokk kabáthoz képest?
Forrás: Kecskeméti Katona József Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.