Határtalan Napok - 3 határontúli város művészei Miskolcon

Április 4. és 6. között Beregszász, Komárom és Nagyvárad színházi előadásai, költői, írói mutatkoznak be a miskolci közönség előtt.

 

A Miskolci Nemzeti Színház tavaly indította útjára a Határtalan Napok elnevezésű fesztivált, amelynek célja, hogy bemutassa három határon túli magyar város alkotóit, előadóit a színház, a zene és az irodalom műfaján keresztül.

 

A Komáromi Jókai Színház két előadással érkezik. Tasnádi István Magyar zombi című komédiáját Bagó Bertalan rendezésében, Tóth Tibor főszereplésével láthatja a közönség. Az ismert szerző több színházban sikert aratott darabja könnyed humorral mesél a mai magyar valóságról. A komáromiaktól ezen kívül Harold Pinter önéletrajzi ihletésű drámáját, az Árulást láthatják az érdeklődők a fesztivál keretében. A háromszereplős darabban Mokos Attila, Bandor Éva és Petrik Szilárd egy szerelmi háromszög hét éves történetét játssza el. Az Árulásból készült nagysikerű film forgatókönyvéért 1983-ban a szerző-forgatókönyvírót Oscar-díjra jelölték.

 

A Nagyváradi Szigligeti Színház Turgenyev Egy hónap falun című darabját Papírsárkány címmel állította színpadra. A darabot Harsányi Zsolt rendezte, aki szerint Turgenyev a maga idején a komikum felől közelítette meg a Csehov műveiből is jól ismert 19. századi orosz vidék világát.

 


A tánc műfaját a Nagyvárad Táncegyüttes előadása, a Nagyvárosi bújdosók képviseli. A Nagyvárad Táncegyüttes a Kárpát-medencei táncművészet egyik legfiatalabb, mégis jelentős műhelye, előadásaiban elsősorban a magyar hagyományos tánc- és zenekultúrát dolgozza fel. Kiss Ferenc, a Vízöntő zenekar alapítójának azonos című lemeze adta a Nagyvárosi Bujdosók létrehozásának ötletét, mellyel az alkotók elsősorban a térségünkben élő fiatalokat szólítják meg, azokat, akik éppen "leválni" készülnek kulturális identitásukról. A nagyszabású produkció dramaturgja és játékmestere Novák Péter, aki énekmondóként is jelen lesz.


A Lilliput társulat a Kormos képpel mutogat című bábelőadással vendégszerepel a Csodamalom Bábszínházban. A Kormos István három verses meséjéből készült előadás rendezője Rumi László, a magyar bábművészet sokoldalú alkotója, aki ebben az előadásban is a mára védjegyévé vált, egyedi stílusát képviseli.

 

Beregszászról a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciója érkezik a Miskolci Nemzeti Színházba. Örkény István népszerű darabját, a Tótékat Vidnyánszky Attila állította színpadra, Trill Zsolttal, Szűcs Nellivel és Tóth Lászlóval a főszerepben. 

 

A Műút folyóirattal együttműködésben a fesztivál irodalmi programja is gazdag. Április 4.-én, pénteken a Várad c. irodalmi és kulturális folyóirat főszerkesztőjével, Szűcs Lászlóval és Tasnádi-Sáhy Péter költő, íróval beszélget Jenei László, a Műút szerkesztője. 5.-én, szombaton Komárom képviseletében Gazdag József Bródy-díjas íróval Mészáros Sándor, a Kalligram kiadó vezetője, Vida Gergely író, költő, szerkesztővel pedig Mizser Attila költő, a Palócföld folyóirat főszerkesztője beszélget. Az est házigazdája Nagy Csilla, a Palócföld szerkesztője és Jenei László. Vasárnap a színház Beregszászról látja vendégül Brenzovics Marianna írót és Gazda Albert író, újságíró, szerkesztőt, akiknek beszélgetőtársa Csordás László irodalomtörténész, kritikus lesz.

 

 

A Határtalan Napok színházi programja részletesen:

 

Április 4. 15.30 óra, Kamaraszínház

 

Harold Pinter: Árulás


A Komáromi Jókai Színház előadása

 

Az Árulás egy szerelmi háromszög hét éves történetét meséli el, időben visszafelé haladva. Robert, a férj, Emma, a feleség és Jerry, a legjobb barát esete mindennapi história. Jerry és Emma egymásba habarodnak és kapcsolatukat évekig sikeresen titkolják a férj és a világ előtt. Vagy mégsem? Hiszen egy napon minden kiderül. Vagy mégsem? Miféle láthatatlan szálak tartják össze az emberi kapcsolatokat éveken, évtizedeken keresztül? Mi lesz egy ártatlannak tűnő, apró játék vége? S ha egyáltalán sikerül a végére érni, mi marad? Mindenki elárul mindenkit, de leginkább önmagát.


Harold Pinter Árulás című drámája önéletrajzi ihletésű. A darabból készült nagysikerű film forgatókönyvéért 1983-ban a szerzőt Oscar-díjra jelölték.

 

Jerry: Mokos Attila
Robert: Petrik Szilárd m. v.
Emma: Bandor Éva Jászai Mari-díjas

 

Ügyelő: Nagy László
Súgó: Balaskó Edit
Hangtechnikus: Görözdi Szilárd, Zakor Sándor
Fénytechnikus: Rózsás Szilvia
Fodrász, sminkes: Tóth Simona
Kellékes: Szűcs Klaudia
A rendező asszisztense: Balaskó Edit

Díszlettervező: Valló Péter m. v.
Jelmeztervező: Gadus Erika m. v.
Rendező: Valló Péter m. v., Kossuth-díjas

 

 

Április 4. 19 óra, Nagyszínház

 

Tasnádi István: Magyar zombi


A Komáromi Jókai Színház előadása

 

Blondin Gáspár, negyvennégy éves nagyábrándi lakos, miután elveszti munkáját és életkedvét, bezárkózik a kerti budiba, és mély depresszióba zuhan. Környezete nem igazán igyekszik lebeszélni tettéről, sőt! Végre történik valami Nagyábrándon, végre itt a nagy lehetőség! Így aztán amíg Blondin Gáspár az élet értelmetlenségén tűnődik, a család és a környezet azon töpreng, hogyan húzhatna hasznot a kisember halálából.


Tasnádi István kortárs komédiájának ősbemutatója hét évvel ezelőtt volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban, azóta pedig jó néhány magyar színházban játszották sikerrel. Tasnádi ugyanis nagyon pontos képet fest a magyar valóságról, a diagnózist pedig könnyed humorba ágyazza.


A darab Finito címen 2007-ben elnyerte a Színikritikusok Díját a legjobb új magyar drámáért.

 

zombi

 

Blondin Gáspár: Tóth Tibor Jászai Mari-díjas
Blondinné, Vali: Bandor Éva Jászai Mari-díjas
Özv. Vecserák Károlyné, Blondin anyósa: Balaskó Edit
Pacsik Ferenc, polgármester: Méhes László Jászai Mari-díjas
Bicke B. László, költő: Skronka Tibor
Tigris Niki, popdíva: Varga Szilvia
Dr. Juhos Buda, pszichológus: Majorfalvi Bálint
Szomszéd Misi: Fabó Tibor Jászai Mari-díjas
Pál, médiaszemélyiség: Szabó Viktor
Reszlik Hajnalka Myrtill, riporter: Tar Renáta
Bak Tamás HSC, operatőr: Bernáth Tamás
Hivatalos Úr: Olasz István

Zenekar: id. Bertók Tibor, ifj. Bertók Tibor, Lelkes Tibor
Énekesek: Kovács Lotti m. v., Zsapka Krisztina

 

Ügyelő: Nagy László
Súgó: Balaskó Edit
Hangtechnikus: Zakor Sándor, Görözdi Szilárd
Fénytechnikus: Kollár József, Rózsás Szilvia
Fodrász, sminkes: Tóth Simona
Kellékes: Szűcs Klaudia
A rendező asszisztense: Balaskó Edit

Díszlet- és jelmeztervező: Sánta Borcsa m. v.
Zene: Dobri Dániel m. v.
Rendező: Bagó Bertalan m. v., Jászai Mari-díjas

 

 

Április 5. 10.30 óra Csodamalom Bábszínház

 

Kormos képpel mutogat

 

a nagyváradi Szigligeti Színház – Lilliput Társulat előadása

 

Kormos István tizenkét magyar népmesét versformában írt meg, ebből hármat használ fel az előadás: az első egy ostoba farkasról, a második egy furfangos parasztról, a harmadik pedig egy csudamód táncoló kecskéről szól. Eltérő formavilágok jönnek létre, amelynek megalkotói: Makhult Gabi, Bérces Katalin és Néder Norbert. Ami a három mesét összefűzi: Kormos csodálatos verses szövege, valamint a zene, amelyet a színészek élőben játszanak hangszereiken (kobozon, furulyán, harmonikán és ritmushangszereken). A muzsikát Ágoston Béla szerezte, aki már számos táncszínházi és bábos előadáshoz teremtett erőteljes zenei világot.

 

Az előadásra jegyek a Csodamalom Bábszínházban válthatók.

 

Játsszák: Szőke Kavinszky András, Varga Imre, Daróczi István, Hanyecz Debelka Róbert, Stefan Bodor Mária

Író: Kormos István
Zeneszerző: Ágoston Béla
Bábtervező: Néder Norbert, Bérces Katalin, Makhult Gabriella
Rendező: Rumi László

 

 

Április 5. 19 óra, Nagyszínpad

 

Örkény István: Tóték


A Gyulai Várszínház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciója

 

A Mátraszentannán idilli nyugalomban élő Tót családhoz egy szép nap beállít a fronton harcoló fiuk parancsnoka, hogy náluk töltse kéthetes szabadságát. Ettől kezdve mindenestül felfordul a család élete, nem lesz szabad többé reggel reggelizniük, délben ebédelniük, este vacsorázniuk és éjszaka aludniuk, nem lesz szabad többé ásítaniuk, sem nagyokat nyögve nyújtózkodniuk, de még gondolkodniuk sem. Éjt nappallá téve dobozolnak, hogy így járjanak az őrnagy kedvében, akinek idegzetét már súlyosan megrongálta a fronton töltött kilenc hónap. Tóték abban reménykednek, hogy a fiuk az őrnagy jóindulatának köszönhetően megmenekülhet a szenvedéstől, és a falu postásának jóvoltából még csak nem is sejthetik, hogy áldozatuk teljesen hiábavaló.


„Én is úgy gondolom, hogy nem csak a hivatali főnöknek, vagy a művezetőknek akadnak alárendeltjei, hiszen hatalmi struktúra a család is, az óvoda meg az iskola is. Sőt még a legelesettebb, legkifosztottabb ember is fogja egy csücskét az uralkodásnak, ha egyebe nem maradt, legalább egy öleb vagy kanárimadár a kiszolgáltatottja. Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben zsarnokok és áldozatok. (...) Hitem szerint az őrnagy és a Tűzoltóparancsnok valójában egy személy. Ahhoz persze, hogy ebből drámai mű lehessen, össze kellett szikráztatni a benne rejlő pólusokat." (Vidnyánszky Attila, rendező)

 

totek

 

Őrnagy: Trill Zsolt
Tót: Tóth László
Tótné: Szűcs Nelli
Ágika: Orosz Melinda
Postás: Rácz József
Tomaji plébános: Sőtér István
Cipriáni professzor: Kacsur András
Gizi Gézáné: Béres Ildikó
A lajt tulajdonosa: Varga József
Lőrincke: Szabó Imre
Elegáns őrnagy: Ivaskovics Viktor 
Valamint, mint jelentős történelmi figurák: Ferenczi Attila, Kristán Attila, Gál Natália, Vass Magdolna, Orosz Ibolya 

 

Díszlet: Alexander Belozub

Jelmez: V. Csolti Klára
Dramaturg: Kozma András
Rendezte: Vidnyánszky Attila

 

 

Április 6. 19 óra, Kamaraszínház

 

Kiss Ferenc: Nagyvárosi bújdosók


A Nagyvárad Táncegyüttes előadása

 

Kiss Ferenc, a Vízöntő zenekar alapítójának tematikus lemeze 1999-ben jelent meg – a század melankolikus zárlata és az új évezred látomásos kezdete gyanánt –, izgalmas összefoglalásként bizonyítva a népi kultúrából tanultak mai használhatóságát, kifejezőeszközeinek kortárs gondolatiságát. E tartalmilag egységes, de műfajában sokszínű zeneanyag adta az azonos című táncest létrehozásának ötletét.


Az előadás elsősorban az Erdélyben élő fiatalokat szólítja meg, akik éppen "leválni" készülnek kulturális identitásukról. Jövőképük, pálya- és topográfiai választásaik egyszerűen lehetetlenné teszik, hogy valaha is visszataláljanak az említett identitás szellemi értékeihez. Többek között ezen motivációk pótlására, az érdeklődés felkeltésére tesz kísérletet a produkció.

 

A Nagyvárad Táncegyüttes a Kárpát-medencei táncművészet egyik legfiatalabb, mégis jelentős műhelye, előadásaiban elsősorban a magyar hagyományos tánc- és zenekultúrát dolgozza fel, időtálló művészeti, társadalmi értékként. Meggyőződésük, hogy lehetséges a magyar néptánc és népzenei hagyomány irdatlan terjedelmű kincsét olyan kortárs, üzenethordozó értékkel bíró művészeti rangra emelni, amely elismerést nyerhet bárhol a világon.

 

Tánckar: Brugós Anikó, Kerekes Dalma, Mihucz Kinga, Pelbát Ilona, Szabó E. Ágnes, Timár Tímea, Tolnai Tímea, Iván Enikő Kitty, Brugós Sándor, Forgács Zsombor, Forgács-Popp Jácint, Kacsó Bálint, Kádár Elemér, Miklós János, Rácz Lajos, Szőnyi József, Schmith Nándor

 

Zenekar: Szabó Lóránd Győző, Kelemen Molnár János, Bartalis Botond, Szakács Kristóf, Márkus Zoltán m.v., Székely István m.v., Marius Bulzan m.v.


Énekmondók: Pelbát Ilona, Novák Péter / Kiss Csaba / Csepei Róbert

 

Dramaturg, játékmester: Novák Péter m.v.
Zeneszerző: Kiss Ferenc m.v.
Zenei vezető: Horváth Károly m.v.
Zenei asszisztens: Brugós Anikó
Koreográfusok: Baczó Tünde m.v., Bordás Attila m.v., Orza Călin m.v., Polgár Emília m.v.
Jelmez: György Eszter m.v.
Játéktér, látványtervek: André Csongor m.v.
Vetített látvány: Ugron Réka m.v.

Ügyelő: Szőke Zsolt
Fény: Lázár Attila
Hang: Szommer Lajos

 

 

Április 6. 19 óra, Nagyszínház

 

Ivan Szergejevics Turgenyev: Papírsárkány (Egy hónap falun)


A nagyváradi Szigligeti Színház előadása

 

„Turgenyev világa is annak a 19. századi orosz vidéknek a világa, ahol látszólag soha nem történik semmi, ahol az emberek csak unatkoznak és vágyakoznak. Holott ez a világ, szereplőinek érzelmi vívódásai és féltékenységi harcai révén az ember olykor kegyetlen, máskor védtelen, esendő természetére reflektál, amely kivédhetetlenül és alapvetően meghatározza mindannyiunk életét. A darab megírásától eltelt több mint százötven esztendő alatt sem jobbak, sem okosabbak nem lettünk, és többnyire ugyanúgy éljük szívbemarkolóan mulatságos, tragikomikus életünket." (Harsányi Zsolt, rendező)

 

papir

 

Iszlajev, földesúr: Csatlós Lóránt
Natalja Petrovna, Iszlajev felesége: Tóth Tünde
Verocska, Iszlajevék nevelt lánya: Tasnádi-Sáhy Noémi
Kolja, Iszlajevék fia: Csíki Roland
Rakityin, barát: Kardos M. Róbert
Beljajev, Kolja tanítója: Varga Balázs
Spigelszkij, orvos: Hunyadi István
Lizaveta Bogdanovna, társalkodónő: Gajai Ágnes
Bolsincov, szomszéd: ifj. Kovács Levente
Kátya, szobalány: Pitz Melinda
Matvej, inas: Szotyori József

 

Fordította: Elbert János

Ügyelő: Joó Emília
Súgó: Körner Anna
Hangosítók: Zsurka József, Szanday Csongor
Világosítók: Nosz Botond, Nagy Imre, Kalló János, Bernád Eduárd
Díszlettervező: Adrian Ganea
Jelmeztervező: Kupás Anna
Rendező: Harsányi Zsolt

 

 

süti beállítások módosítása