Emléktáblát avattak Rajz János tiszteletére

Emléktáblát avattak Rajz János Kossuth-díjas színművész tiszteletére egykori lakóházának falán Budapesten, az V. kerületi Galamb utca 3. alatt.

"Úgy emlékszünk rá, mint a melegszívű öregemberre, az Égigérő fű Poldi bácsijára, aki póztalan humorával maradandót nyújtott filmjeiben" - idézte fel a színész alakját Csomós Miklós főpolgármester-helyettes az emléktábla szerai avatásakor.


A kollégák részéről beszédet mondott Detre Annamária, aki felidézte a művész legemlékezetesebb alakításait, figuráit, filmjeit, köztük a Palacsintás királyt, A beszélő köntöst és a 48 éven át a Magyar Rádióban sugárzott rádiós szappanopera, a Szabó család jól ismert Szabó bácsiját. "Rajz János munkáját az alázat és koncentráltság jellemezte, ezt a fontos üzenetet kell meghallania, ezt a tudást kell tovább vinnie a felnövő nemzedéknek" - mondta a színésznő.

 

Rajz Janos

A Szent Péter esernyője c. filmben (1958)


Rajz János 1907. február 13-án született Budapesten. Először 15 éves korában lépett színpadra a debreceni társulatnál, ezt követően hosszú évekig Pécsett, majd Szegeden szerepelt, ahol operettek táncos-komikusaként ismerték és szerették meg.


Kiss Manyihoz, Dajka Margithoz, Rátkay Mártonhoz hasonlóan ő is a könnyű műfaj felől érkezett, és vált igazi jellemszínésszé. 1951-ben szerződött a Vígszínházhoz, a következő évben a Nemzetihez, és ettől kezdve nyugdíjazásáig az ország első társulatának tagja maradt. Ő volt a színpadon a csöndes, kötelességtudó, mégis öntudatos kisember. A Nemzetiben játszotta a Dudást a Szentivánéji álomban, a Kikiáltót a Marat halálában, Harpagont A fösvényben, Corvinót a Volponéban. Számtalan sikeres filmje közül a Dollárpapa címszerepe a legemlékezetesebb, de a Gázolás altisztje, a Vasvirág öreg koldusa, avagy a Liliomfi dadogós csendőrjeként is emlékezhetnek rá a nézők.

 

Nyugdíjba vonulásakor alapítványt hozott létre, amely minden évben a Nemzeti Színház társulatának egy-egy tehetséges fiatal női és férfi tagját támogatja. A díj rangját a művésztársak ítélete adja, igazi erkölcsi elismerést jelentve a kitüntetettek számára. Munkásságát 1957-ben Jászai Mari-díjjal, 1958-ban Kossuth-díjjal, 1973-ban kiváló művészi címmel ismerték el. Rajz János 1981. július 20-án hunyt el.


Emléktábláját Stremeny Géza szobrászművész készítette, és a Fővárosi Önkormányzat állíttatta.

 

Forrás: MTI

 

süti beállítások módosítása