"Nem játszani kell a szerepet, hanem élni" - 100 éve született Szendrő József

Augusztus 18-án lesz 100 éve, hogy megszületett Szendrő József Jászai Mari-díjas színművész, rendező, műfordító, színházigazgató. Az alábbiakban az ő történetét olvashatják. 

"...nem játszani kell a szerepet, hanem élni...",

"Igazán boldog csak az a színész lehet, aki másokat is boldoggá tud a művészetével tenni..."

 

szendro jozsef

 

Szendrő József kommunista orvos apját az 1919-es proletárdiktatúra után börtönbüntetésre ítélték, a Horthy-rendszerben hivatalos állást nem tölthetett be, s csak 1945-ben rehabilitálták. Bizonyára ez a körülmény is közrejátszott abban, hogy a baloldali kötődésű Szendrő József 1945 után az új rendszer híve lett.


A Színművészeti Akadémiát 1936-ban végezte el, s azonnal a Nemzeti Színházhoz került. 1938-ban Miskolcra szerződött, majd ismét Budapesten, a Royal Színházban és a Vígszínházban játszott. 1939-ben két évre elvitték katonának, ezután ismét a fővárosban játszott mint fellépti díjas színész, és tagja volt a Hont Ferenc által szervezett Független Színpadnak. 1944-ben újra behívták, a sikertelen kiugrási kísérlet után átment a vonalakon, hogy szovjet hadifogságba essen. Három hónap partizániskola után egy grúziai lágerbe került, ahol fogolytársaiból lágerszínházat szervezett.


Amikor egy hadifogoly-szerelvény 1947. szeptember 21-én hazahozta, a csontsovány, megnyúlt arcú színész egyenesen a Nemzeti Színházba sietett, ahol rögtön szerződtették. Major Tamás, az intézmény igazgatója ismerte Szendrő kiváló színházszervező és irányító képességét, s inkább ezeket hasznosította, mint színészi kvalitásait. Szerepet nemigen osztott rá, de ha más színházakat ki kellett segíteni, kölcsönadta.


Szendrőt 1949-ben a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki, 1952-ben az akkor szerveződött Magyar Néphadsereg Színháza (a Vígszínház) rendezője és színésze, 1955 őszén főrendezője lett. Közben 1954-55-ben megszervezte a József Attila Színházat, ahol igazgatói posztot töltött be. 1958-ban kinevezték a debreceni Csokonai Színház igazgatójává, 1960-tól a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője volt. 1963-tól egy évadra a Petőfi Színház, 1964-66 között a Fővárosi Operettszínház színésze, rendezője, 1966-tól haláláig a Nemzeti Színház színésze volt.

 

szendro3


Tulajdonképpen alanyi költőként indult, s az írással később sem hagyott fel, előadóestjein saját írásait is felolvasta. Hadifogságban szerzett nyelvtudása révén tíz orosz darabot ültetett át magyarra, a többi között Osztrovszkij Erdő, Gorkij Jegor Bulicsov és a többiek, valamint Zorin Varsói melódia című művét.


Szendrő színpadi alakításait kevéssé őrzi az emlékezet - kezdetben hősöket (például Rómeót) alakított, később falstaffi alakja, jellegzetes orgánuma karakterszerepekben érvényesült -, viszont a magyar színésztársadalom számos kiválóságának pályáját egyengette. Kálmán György és Máthé Erzsi karrierjét ő indította el Pécsett, neki köszönhető, hogy Latinovits Zoltán és Hofi Géza Debrecenből indulva a magyar előadó-művészet meghatározói lettek (Hofi művésznevét is tőle kapta), s ő volt Mécs Károly és Papp Éva első sikereinek kovácsa Szegeden.


Alakját több tucat film és tévéfilm őrzi. 1952-től gyakran kapott kisebb-nagyobb szerepeket, főként olyan joviális figurákat, mint a Dollárpapa orvosa, néha azonban gonosz alakokat kellett megformálnia. E filmek igazolják, hogy mindig tudott új színt vinni alakításaiba.

 

Szendrő közvetlen és szellemes társasági ember volt, az egyik utolsó nagy bohém a szakmában. Ahol megjelent, ő lett a társaság középpontja, nevéhez számos anekdota, tréfa, "aranyköpés" fűződik. Zsír egy kis savanyúval címmel írt könyvet, ez volt a mottója önálló estjeinek is. Az ezekben felröppentett bon mot-jait is városszerte idézték. Például 1966-ban ezzel a mondással szerződött színészként a Nemzetibe: „Rendező sok van ott. De kövér színész csak én leszek!”

 

Magánélete azonban nem volt boldog, egyik házassága sem sikerült: 1949-ben feleségül vette Máthé Erzsit, akivel nyolc évig élt együtt, majd másodszor is megnősült, de itt sem találta meg a boldogságot. Más csalódások is érték, nagyon fájt neki, hogy a társadalmi rend, melyben hitt, félresikerült, s ő ennek a torzónak a haszonélvezője volt. Ez kiölte belőle az érvényesülés vágyát, szomorú, deprimált ember lett, "hagyta elpusztulni magát" - ahogy barátja, a temetésén a búcsúztatót is mondó Latinovits Zoltán fogalmazott.

 

szendro2


Szendrő József 1971. október 22-én halt meg, a Jászai Mari-díjat egy évvel korábban kapta meg. Emléktábláját 2004-ben leplezték le egykori lakóhelye, a VII. kerületi Bajza utca 1. számú épület falán. A legendás színművész és direktor nevét viseli két szakmai díj, ezeket a Pécsi Nemzeti Színház és a Pesti Magyar Színház művészei kaphatják.

 

"Imádom a színházat és a színészeket, mert fényt és meleget visznek a sok fakó ember életébe. Az igazi színész játékában méltóság és stílus van, az igazi komédiások jótevői az emberiségnek" - vallotta.

 

Forrás: OSZMI, MTI

 

süti beállítások módosítása