Európa kulturális fővárosa 2021: meghirdette a hazai városok versenyét a Kulturális Minisztérium.
A Kulturális Minisztérium közleménye:
”A kultúra nem pénzelnyelő zsák, hanem olyan erőforrás, amely ösztönzően hat a helyi és regionális fejlődésre, munkahelyeket teremt és egy olyan európai életszínvonalat hoz létre, amely minden tekintetben jobbá teszi az ország valamennyi polgárának mindennapjait. Emiatt is öröm számunkra annak bejelentése, hogy mától kezdődően versenyeznek azok a városok, amelyek 2021-ben az Európa kulturális fővárosa címet szeretnék viselni” – jelentette ki Hegedüs Csilla kulturális miniszter december 11-én, csütörtökön Bukarestben azon az eseményen, amelyen a Kulturális Minisztérium meghirdette az Európa kulturális fővárosa cím megszerzésére irányuló hazai versenyt.
A sajtótájékoztatón jelen volt Iulia Deutsch, az Európai Bizottság romániai képviseletének alelnöke, valamint Nadia Tunsu, a Kulturális Minisztérium külkapcsolatokért és európai ügyekért felelős igazgatója.
A kulturális miniszter Nagyszeben 2007-es tapasztalatára is utalt. Elmondta, a város ennek a címnek köszönhetően olyan fejlesztési alapokat hívott le, amelyek felhasználásával európai rangú várossá válhatott. ”Mindnyájunk számára óriási jelentősége van ennek a projektnek, hiszen nyomatékosítja az egyazon európai kulturális térhez való tartozásunkat, mert – igenis – ez a kulturális örökség az európai örökség része, ahogy alkotóművészeink is népszerűek európai szinten. Nem feledkezhetünk meg az európai kulturális főváros megtisztelő címnek a társadalmi és gazdasági hozadékairól sem” – tette hozzá a kulturális tárcavezető, aki azt is megemlítette, hogy Románia és Görögország egy-egy városa egyidőben viseli majd ezt a címet 2021-ben.
2010-ben Pécs volt Európa kulturális fővárosa
”A szaktárca korrekt, átlátható és minden tekintetben tisztességes versenyt szervez, amelyben nem kivételez egyetlen várossal sem. Azt szeretném, hogy a megmérettetésben a legjobb győzzön és a nyertessel együtt valamennyien büszkék lehessünk európai sikerünkre. Ehhez kívánok sok sikert a jelentkezőknek ” – fogalmazott Hegedüs Csilla, aki azt is bejelentette: rövidesen nevesítik majd azt az államtitkárt, akinek a szaktárcánál egyetlen hatásköre ennek a projektnek a lebonyolítása lesz.
”A projekt fontosságára mutat rá az az Európai Bizottság által rendelt tanulmány is, amely szerint az Európa kulturális fővárosa címet viselő települések estében az akció idején befektetett, fejlesztésre szánt összeg hatszorosa terült meg profitként. A kezdeményezésnek a kultúra, a társadalom és a gazdaság fejlesztésében is számtalan előnye van”– hangsúlyozta Iulia Deutsch, az Európai Bizottság romániai képviseletének alelnöke. Továbbá azt is hozzátette: az EB célja az európai kultúra sokszínűségének védelme és népszerűsítése mellett, a közös kulturális vonások kiaknázása, és a városok kultúra általi fenntartható fejlesztésének ösztönzése Európa-szerte.
A Kulturális Minisztériumnak fontos hatáskörei vannak a projekt lebonyolítása különböző szakaszaiban – fogalmazott Nadia Tunsu, a Kulturális Minisztérium külkapcsolatokért és európai ügyekért felelős igazgatója. „A tárca feladata a projekt felhívásának meghirdetése, a működési szabályzat és a városokat felkészítő útmutatónak a közzététele. Ugyanakkor, intézményünkre hárul a 2015. február 16-i tájékozató esemény népszerűsítése is. A szaktárca az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben szervezi meg az előválogatás és a válogatás eseményeit is, amelyekre az európai szakemberekből álló testületet a Bizottság hívja össze. A Kulturális Minisztériumnak fontos szerep jut továbbá a projekt logisztikai vonatkozásaiban és a közérdekű tájékoztatásban” – mondta a sajtótájékoztatón Nadia Tunsu.
A projekt részeként megépült pécsi Kodály Központ
A kulturális tárca vezetője bemutatta a projekt ütemtervét is, amelyet az Európai Parlament és Európai Bizottság közös határozata alapján dolgoztak ki. Eszerint, a versenyző városoknak tíz hónap áll rendelkezésükre a benevezéshez szükséges iratcsomó előkészítésére, amelyet a Kulturális Minisztériumhoz kell eljuttatniuk 2015. október 10-ig, a kiírás alapján. 2015. február 16-án szervezi meg a tárca azt a tájékoztató eseményt, amelyen az Európai Bizottság szakértői is részt vesznek, és amelyen az érdekelt városok képviselői megfogalmazhatják kérdéseiket, ugyanakkor bemutatják az elbírálás kritériumrendszerét is. Néhány hónappal ezt követően egy előválogatási, illetve egy válogatási procedúrára kerül sor, ez utóbbira hozzávetőlegesen 2016 augusztusában. Egy európai szakértőkből álló elbíráló bizottság helyszíni látogatásokat tesz, majd 2016 végén hivatalosan is bejelentik a verseny győztesét, a címet elnyerő romániai várost. A hivatalos nevesítés és cím odaítélése közötti időszakban, az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a Régiók Bizottsága által nevesített, valamint a Kulturális Minisztérium által kijelölt szakemberekből álló – elbíráló bizottság monitorizálja a nyertes város tevékenységét és felülvizsgálja a címmel járó kötelezettségek teljesítését.
A sajtótájékoztatón bemutatták a projekt romániai versenyének tudnivalóit tartalmazó honlapot. A www.capitalaculturala2021.ro folyamatosan frissülő felület, amelyen jelenleg megtalálható a verseny kiírásának szövege, a projekt működési szabályzata, a későbbiekben pedig felkerül a városoknak szánt önértékelési útmutató és más közérdekű dokumentumok. Folyamatosan frissül ugyanakkor a honlap naptár-része, amely a projekt különböző hazai eseményeit tartalmazza majd.
Forrás: Kulturális Minisztérium
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.