Január 5. és 23. között rendezik a NEXTFESZT – az Y generáció című fesztivált a Trafóban. Január 15-16-án a StereoAkt Felülről az ibolyát című előadása lesz látható, Boross Martin rendezőt a Librarius.hu kérdezte.
"Nem a különleges vágyak érdekeltek minket, hanem az, hogy mit gondolnak az emberek, mi hiányzik az életükből, mitől lehetnének többek. Arra vágyunk, ami nincs, hiszen attól vágy a vágy. Százával gyűjtöttük először, és azt találtuk, hogy végső soron leszűkíthetők pár halmazra. Kalandra, kihívásra, vagy épp biztonságra; akcióra, vagy romantikára, családra. Attól függ, hogy az ember milyen életszakaszban van éppen, és hogy mi az, ami nincs meg az életében. Mi arra szeretnénk fordítani a figyelmet az előadásban, hogy mi az, ami van. Ezért mutatunk személyes történeteket, hogy lássuk, miben gyökerezik egy-egy vágy, és bemutassuk, hogyan törnek le a vágyak, ahogy egyre közelebb kerülünk hozzájuk. Igazából pont az a lényeg, hogy nincsenek nagyon egyediek, összekötnek minket a vágyaink" - mondta az előadás kapcsán Boross Martin.
Fotó: Borovi Dániel
A rendező elmondta, nagyon üdvözölte a NextFeszt gondolatát, fontos szimbólumnak tartja, bár nincsenek könnyű helyzetben, mert nem könnyű jelenleg Magyarországon dolgozni. "Azt látom, hogy Magyarországon kevés az elismertsége a szakma részéről – az ismeret hiánya miatt a nézők részéről is – a kortárs színháznak. Szerintem egyre inkább a részvételi színház és művészet nyer teret. Nagy leegyszerűsítés lenne interaktívnak hívni, mert nem az a lényeg, hogy ki hogyan produkálja magát. Fontosabb, hogy mennyire tekintünk demokratikus intézménynek egy-egy előadást, művészetet vagy a társadalmunkat összességében. A civil részvétel és társadalmi felelősségvállalás felé tartunk, azt látom, hogy így tud létjogosultságot szerezni magának a színház és a kortárs művészet. Az alkotók érzékenységéből fakad, hogy nem feltétlenül esztétizálás található a középpontban, és nem történetek újramesélése, hanem a magunkról és egymásról való beszéd. A témákban efelé haladunk, húsba vágóbb, érzik az emberek, hogy róluk van szó" - mondta Boross Martin. Hozzátette: ha a nézőnek van egy pár olyan élménye, ahol érzi, hogy többet kaphat, mint amennyit megszokott, akkor utána már nagyon nehéz visszaülni egy olyan előadásra, ahol felesleges távolságot iktatnak be a nézők és az események közé.
Boross Martin az interjúban kitért a független társulatok működésére is, szerinte nem feltétlenül egységes pályázati rendszerben kell gondolkodniuk.
"Mi például egy projekt alapú produkciós színház vagyunk, Rácz Anikó producer kollégámmal együtt alapítottunk a STEREO Aktot, minden alkalommal más művészeti munkatársakat vonunk be. Nagy mértékben hagyatkoztunk eddig a Műhely Alapítványra, a SÍN Kulturális Egyesületre, a Fügére, a Jurányi Házban van próbatermünk. Helyet adnak, külföldi partnerek felé közvetítenek, segítenek pályázásnál, a PR és a marketing terén. Sokkal életszerűbb megközelítési mód, mert felesleges minden színháznak ugyanakkora infrastruktúrával rendelkeznie. Lehetnének olyan központok, amelyek el tudják látni ezeket a feladatokat. De azt látni, hogy a Füge éppen túlél, a SÍN és a Műhely Alapítvány most került nagyon rossz helyzetbe. A Trafó sem egyszerűen befogadó színház, hanem produkciós feladatokat is ellátnak, beszállnak koproducerként. Nehéz, mivel ez a lépcsőfok egyáltalán nem elismert. Ezért a produkcióink költségvetése nyolcvan százalékban európai uniós forrásból származik" - mondta Boross Martin.
A teljes interjú itt olvasható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.