Ókovács Szilveszter: „Elkezdtük a párbeszédet”

Az Operaház igazgatója a Magyar Nemzet hasábjain beszélt a politikától függő működésről, az ifjúság megszólításáról és személyes vágyairól is. Lapszemle.

A Magyar Nemzet cikkéből:

Ókovács Szilveszter a Magyar Nemzet interjújában többek között arra a kérdésre is válaszolt, nem hiányzik-e neki a tévézés. „Nagyon hiányzik, sokat álltam kamera előtt(…). Az igazgatói kinevezéssel együtt járt a sok interjú, aztán ezek elhalkultak. (…) Különben biztos vagyok abban, hogy az operaház vezetői posztja az egyik legingatagabb pozíció: (…) Én már túl vagyok a három igazgatói évemen, az öröklét nyilván nem itt fog találni. Szeretnék még tévézni. De bevallom, még inkább vonz az írás.” – árulta el az Opera igazgatója, aki arra a kérdésre is válaszolt, mennyire lehet politikai hovatartozásról független minőséget képviselni.

Ókovács Szilveszter (forrás: 7ora7.hu)

„Nálunk Vidnyánszky meg Alföldi is rendezett. De Zsótér, M. Tóth Géza, Szűcs Gábor és Bereményi Géza is. Komolyan gondolom, hogy aki minőséget képvisel, és nem szélsőségekkel érkezik, az nálunk elfér. (…) Néha elgondolkodom, milyen jó lenne vakteszteket végezni, úgy leültetni a kritikusokat, hogy nem tudják, kik állnak egy-egy darab mögött. Tele vagyunk elfogultsággal, s ez nem jó, nem akarom elfogadni, hogy attól neveznek valakit mondjuk kiemelkedően jó karmesternek, mert külföldön a saját hazáját leprázza. (…)” – fogalmazott Ókovács Szilveszter, majd elmondta, mennyire érzi magát a rendszer káderének.

„Mondhatjuk, hogy az vagyok. Nincs azzal baj, ha egy kormány azt a szakpolitikát akarja gyakorlatba ültetni, amelyért megválasztották. Ha létezik kultúrpolitika, akkor annak a legnagyobb cége az operaház. Szinetár itt, Alföldi a Nemzetiben kitölthette mandátumát, nem sértették meg a szerződéses jogaikat, ezt nagyon fontosnak tartom, mint ahogyan azt is, hogy a kormányzattal amúgy szót értő új vezető értse a dolgát, ne csak úgy odaejtőernyőzzön. De az, hogy rendelkezem politikai meggyőződéssel, nem lehet eredője annak, ami a színházban megjelenik, az nem lehet ilyen vagy olyan, csak minőségi.” – fejtette ki az igazgató, majd hozzátette:

„Szerintem mi elkezdtük itt a párbeszédet, az például nagy lehetőség, hogy párhuzamoson futó próbájuk szünetében nálunk le tud ülni egymással például Oberfrank Pál és Alföldi Róbert. (…) Vidnyánszkynál is rendeztek a másik oldal képviselői, azt viszont nem látom, hogy a Vígben, a Radnótiban jobbos címkével hasonló lehetőséget kapna bárki. Meglehet, a másik oldalról még nem nyújtották ki azt a kezet.” – mondta el véleményét az Operaház vezetője.

Ókovács Szilveszter a fiatalok irányába történő nyitásról is beszélt. „A fiatalokat főleg az Erkelbe hívjuk, az elmúlt évben 77 ezer diákot láttunk vendégül. Biztos, hogy nem lesz mindegyik operakedvelő, de ahhoz is meg kell ismerned valamit, hogy utána utálni tudd. Tavasszal egy Mozart-bohózat után leadtuk a Mario és a varázslót Galambos Péter modern rendezésében. Erős, őszinte, a mű minden részletét megtartó színrevitel volt. (...) Meg kellett mutatnunk azt a megaláztatást, amely miatt a fiú embert öl. Tizenöt évesek ültek a nézőtéren, ők már mindent láttak, csak a szüleik nem tudják legfeljebb; számukra, ha megfelelően vezetjük őket, meg lehet ilyet is mutatni. Érdekes az is, hogy van olyan iskola, az Erkeltől kőhajításnyira, amelyik még nem talált oda a színházhoz, s van olyan kisvárdai vagy mátészalkai, amelyik visszajár.”- mondta el Ókovács Szilveszter, majd a kortárs darabok műsorpolitikában elfoglalt helyéről beszélt.

Az Operaház nézőtere (forrás: MTI)

„A műveket fel kell szabadítani, át kell csomagolni, ahogy haladunk a korral, szükség van például a Rigoletto 28. változatára. (…) Játszunk avantgárdnak számító Sztravinszkij-operát, és végre érkeznek kortárs művek, leginkább jövőre. 2018 nyaráig összeálltunk, de a részletek még titkosak. Muszáj előre gondolkodnunk, hogy világsztárokat is elhozhassunk. Mindezt úgy, hogy a tőlünk két-három órányi autóútra lévő bécsi opera nyolcszor annyi pénzből gazdálkodik, mint mi. Ez drága műfaj, nagyon előre kell tervezni, s a pénzhiány a legnagyobb kerékkötő. (…)” – fogalmazott, majd arra a kérdésre is válaszolt, hogyan ítéli meg a Jirí Menzel-rendezést.

„Menzel inkább sikeres volt, mint sikertelen, sokan kiemelték, milyen jó, hogy nem ideologizálta tele Mozartot, hagyja lélegezni a darabot, átjön rajta a csehes finom humor. Mások úgy érezték, a királynak inkább a híre nagy, valójában meztelen. Én hadd ne mondjak erről személyes véleményt, valahol a két megközelítés között állok.” – mondta, végül az Opera átépítéséről és saját vágyairól mesélt.

„Ami a felújítást illeti, csak nyáron zárnánk be, illetve egyszer tizenegy hónapig lenne zárva az épület a harmadik évben, de már most egyéves késésben vagyunk attól a tervtől, hogy 2018 tavaszára minden készen legyen. Magamról nagyon régen gondolkodtam már. Olyan sok jó tehetséges ember él mellettünk, nálam sokkal tehetségesebbek, úgyhogy én inkább csak dalestet adnék. Zongora mellett énekelnék egy szép német dalt.” –árulta el az igazgató.

A teljes interjúból többek között kiderül az is, melyen közéleti konfliktusokkal kell szembenéznie, hogyan élte meg a rendszerváltást, mitől tud ünnepi lenni az Opera, és az is, milyen félreértéseket eredményezett az Opera 130 évére utaló logó.

Forrás: Magyar Nemzet