"Nem az elkárhozás a történet tétje" - Schilling Árpád a Faustról

Schilling Árpád rendezőt a HVG kérdezte. Lapszemle.

A HVG cikkéből:

 

Arra a felvetésre, hogy nem túl bátor vállalkozás két egymás utáni estén bemutatni a Faust két részét a Katonában, a rendező elmondta: elsősorban a nézők részéről követel bátorságot, a színészek egyébként is mindennap színpadon vannak, nekik ez nem különösebben újdonság.

 

schilling

Fotó: Stiller Ákos, hvg.hu

 

"Inkább kalandvágyat éreztem bennük. Különösen a két főszereplőben, Kulka Jánosban és Máté Gáborban. Utóbbinak egyébként kettős szerepe van a projektben, hiszen neki igazgatóként is döntéseket kellett hozni. Egyedül Bán János vetette fel, hogy talán már nincs olyan odaadás a nézőkben, hogy két egymás utáni estéjüket is erre szánják. Egyetértek vele, de azt gondolom, hogy a Katonának be lehet vállalni egy-egy ilyen kísérletet. Amit a színészek ebben az előadásban nyújtanak, az komoly teljesítmény, érdemes őket megnézni" - tette hozzá Schilling Árpád.

 

"Korábban Bázelben rendeztem – felkérésére – Berlioz operáját, a Faust elkárhozását. Már akkor nagyon megfogott az a téma, hogy van egy magányos ember, akinek látszólag mindene megvan, de elégedetlen azzal, amit elért, azzal, amit tud, haszontalannak, értéktelennek tartja magát. Ez a figura lehetne a mai magyar értelmiség szimbóluma. Hihetetlen nagy tudású emberek ténferegnek jobbra-balra ebben az országban. Senki nem hallgat már rájuk, és saját magukat falják fel. (...) Mivel Goethe nem volt vallásos figura, elhagyhatjuk a keresztény gondolkodás sémáit, és Mephistophelest sokkal inkább Faust részének tekintjük, mintsem a létező rossznak. Faust alkotja meg az ördögöt, de ebben nincs semmi rendkívüli, ezt eddig is tudták azok, akik mertek elvonatkoztatni a vallási hagyománytól" - mesélte a rendező.

 

Schilling Árpád elárulta, szeretné rávenni a nézőt arra, hogy fogadja el, ez egy ember két alakban, vagy két barát, akik közösen mennek végig egy kalandon. "Nem az elkárhozás a történet tétje, hanem, hogy az embernek vége van, ha már nem talál magának több kihívást. Faust akkor hal meg, amikor marasztalásra kéri a pillanatot, és megbékél saját kegyetlenségével" - fogalmazott a rendező.

 

A teljes interjú itt olvasható.

 

 

 

 

süti beállítások módosítása