Április 12-én a Maladype a lengyel független színházi élet egyik legjelentősebb alkotóműhelye, a Teatr Baza meghívásának eleget téve játssza a Tojáséj című darabot Varsóban.
A társulat nem először vendégeskedik Lengyelországban: 2011-ben Georg Büchner Leonce és Lénájával a wroclaw-i DIALOG Nemzetközi Színházi Fesztiválon, a Weöres Sándor egysorosára épülő Tojáséj című, nonverbális előadással pedig az olsztyn-i DEMOLUDY – Nemzetközi Művészeti Fesztiválon mutatkozott be nagy sikerrel.
A varsói közönség – az európai független színházakat összefogó együttműködési hálózat CROSSROADS/KERESZTUTAK elnevezésű program keretein belül – a lengyel független színházi élet egyik legjelentősebb alkotóműhelye, a Teatr Baza meghívásának eleget téve, április 12-én, vasárnap 18:00 órakor láthatja a Maladype „világot látott” Tojáséj előadását, melyet a színészek a lengyel fővárosban 71. alkalommal adnak elő.
Az előadásról:
Weöres Sándor címként választott egysorosának törékeny szépségét felfedezve, a Maladype társulatának tagjai ezúttal szavak nélkül, játszi könnyedséggel fogalmazzák meg viszonyaikat (egymáshoz és önmagukhoz) hétköznapi játékaink természetes nyelvén. Ártatlan és ártatlannak tetsző játékok követik egymást, a változatos zenei kavalkádból lendület, életöröm árad, s játék közben mindennapjaink láthatatlan színháza is láthatóvá válik.
Kritikus szemmel az előadásról:
„A budapesti mozgásszínház színskálája Balázs Zoltán rendezésében a játékosságtól és nézőket magával ragadó tréfáktól az emberi lélek gyöngéd kifejezéséig terjed. A technikailag színészt próbáló, fizikailag kimerítő teljesítmények ellenére a szereplőkből mindvégig árad a játék öröme.” (Zuzana Perůtková: Mi van a tojáséj alatt?)
„Titkos. Ősi. Modern. Ódon. Gyermekin ártatlan. Ravaszdin fortélyos. Magától értetődőn egyszerű. Bonyolult, mint egy kínai fejtörő. Nem érteni, holott világos, mint a kelő hajnal a patak partján.” (Molnár Gál Péter: Tojáséj)
„A konkrét történetek nélkül is tartalmasan epikus, magatartás- és kapcsolat-ősmintákat közlő jelenetek füzére, koreográfiája lágy, álombeli mézektől ittas rendező, a remeklő Balázs Zoltán fejében, akaratában, idegeiben született meg, hogy a Maladype tagjai éljék, forogják, zuhanják, csússzák sárrá, arannyá, sárarannyá.” (Tarján Tamás: Nyolcvanperces etűd)
„Nem tánc, még kevésbé balett, inkább mind hevülékenyebb, ugyanakkor pajkos, gyermeki csínytevés, olyan mintha nagy fantáziájú kölykök rossz fát tennének a tűzre, elbabrálnának – egymást is beleértve – mindazzal, ami a kezük ügyébe kerül. Kipróbálják, mi mire használható, a tojásokat például egymás szájába csókolják. Díszletként, olykor megelevenített partnerként harminc bábflamingó szolgál. A színház alapkérdéseire kérdeznek rá.” Bóta Gábor
TOJÁSÉJ
Játsszák: Lendváczky Zoltán, Orosz Ákos, Páll Zsolt, Tankó Erika
Díszlettervező: Katus György
Jelmeztervező: Breckl János
Zenei munkatárs: Sáry Bánk
Asszisztens: Szilágyi Ágota
Produkciós vezető: Balázs Katalin
RENDEZŐ: BALÁZS ZOLTÁN
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.