Egy darabban Lehoczky, Oszvald és Kállay - Kalandjáték az Operettben

Április 24-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutatja be az Operettszínház Farkas Ferenc legendás Csínom Palkó című daljátékának újragondolt változatát, mely egy színházi összpróba kerettörténetébe ágyazza az eredeti történetet.

A közelgő premier kapcsán rendhagyó sajtótájékoztatót szervezett a teátrum az alsópetényi Prónay kastélyba.

A beszélgetés során fény derült arra, mi is a 'lóding', honnan ismeri egymást Lehoczky Zsuzsa és a zeneszerző fia, hogyan fér meg egymás mellett a kuruc történet és a színházcsinálás problémáit feszegető keretjáték. A társulat tagjai felköszöntötték a születésnapját épp aznap ünneplő Oszvald Marikát, Kerényi Miklós Máté és Gömöri András Máté, alias Csínom Palkó és Jankó és a kiváló néptáncosok ízelítőt adtak a kuruc virtusból.

A kastély szalonjában, egy asztalnál ülve teázott az operett három nagyasszonya, Lehoczky Zsuzsa, Oszvald Marika és Kállay Bori. Melléjük ült Szabó P. Szilveszter, aki mint Feri, a keretjáték rendezője próbálta rávenni a művésznőket, hogy szálljanak be a készülő produkcióba. A beszélgetés kapcsán szó esett rajongókról, virágcsokrokról, szétvágott jelmezekről, Lehoczky Zsuzsa hódolójáról, aki konflissal várta a művésznőt előadás után, Oszvald Marika vágyott sárga jelmezéről és csizmájáról, melyet soha nem kaphatott meg és Kállay Bori száz szál vörös rózsából álló virágcsokráról, amit a Csárdáskirálynő premierjére kapott.

Alsópeténytől mindössze néhány kilométerre van Romhány, a Rákóczi szabadságharc utolsó jelentős ütközete, melyben a császáriak súlyos veszteségeik ellenére végül megfutamították a jelentős emberfölényben lévő kuruc hadakat. A Csínom Palkó azonban egy győztes csatáról mesél, ahol a labancok szenvedtek csúfos vereséget. E két állítással pedig már a történet legfontosabb problémáját feszegették.

„Itt győztünk ugyan, de a szabadságharcot végül elvesztettük. A darab lényegében arról szól, hogy ezt hogyan éljük meg ma, 2015-ben. Mit gondolunk szabadságharcainkról, melyeket rendre elbuktuk? Hogyan viszonyulunk közép- európai létezésünkhöz, magyarságunkhoz és egymáshoz mi, akik itt élünk? A mi történelmünk nem igazán tapsos, de szép. Érdemes egy pillanatra átgondolni mindezt." - mondta Kerényi Miklós Gábor, az előadás rendezője.

KERO elmesélte, mennyi közös gondolkodás, milyen komoly agymunka után született meg végül Lőrinczy Attila fejében a keretjáték ötlete, vagyis hogy egy hagyományőrző darab bemutatására kiírt brüsszeli pályázat részeként mutassák be Farkas Ferenc klasszikusát, megspékelve azzal a kitétellel, hogy a darabot nyugdíjas művészeknek és fiatal pályakezdő egyetemistáknak közösen kell előadniuk. Így az alkotóknak lehetőségük nyílik arra is, hogy beszéljenek a jelenkori színházcsinálás gondjairól, pénzügyi nehézségeiről, a művészek közötti konfliktusokról, ideológiai, felfogásbeli különbségekről.

„Ez az a típusú játék, ami folyamatosan formálódik, hiszen a szereplők egy-egy elképzelt, rájuk írt figura bőrébe bújva mégis kicsit önmagukat játsszák, miközben előadják a színdarabot is. Azt keressük, hogy játszik át a művészetben a múlt a jelenbe, és mindez hogy találkozik össze ezzel a kicsit naiv darabbal, ami a magyarságról beszél, és amely egyszer csak összeütközik azzal, amit most, a 21. században gondolunk a magyarságunkról."

KERO a sajtótájékoztatón eléneklete a címadó dalt, a Csínom Palkót, melyben az a bizonyos 'lóding' is szerepel. Egyetlen újságíró sem tudta a választ a kérdésre, mit is jelent a szó, így a rendező elárulta a megfejtést: „A 'lóding' a német 'töltés' szóból származik, és tölténytáskát jelent. Ökörszarvból vagy bivalyszarvból készült."

A sajtóeseményt jelenlétével megtisztelte Farkas Ferenc külföldön élő fia, Farkas András, aki maga is zeneszerző, ismert komolyzenei szakember és karmester. Arról beszélt, hogy a Csínom Palkó szinte végigkísérte az életét. Ennek a műnek köszönheti, hogy megismerkedhetett Lehoczky Zsuzsával, aki a darab nagysikerű 1960-as Szegedi Szabadtéri Játékokon tartott előadásában Katit játszotta. Az Operettszínház mostani bemutatóját az élet különleges ajándékának tartja, a napokban ünnepli ugyanis 70. születésnapját.

Lőrinczy György a Budapesti Operettszínház főigazgatója komoly kihívásnak és igazi kalandnak tartja a társulat életében a Csínom Palkót, de mint mondta „Nem szeretjük a könnyű megoldásokat. Továbbra sem kívánunk könnyű- és kizárólag kasszasikereket bemutatni. Mindig az olyan dolgok érdekeltek, amiben jó feladatot lehet adni a társulatnak, ápolni lehet a magyar zenei hagyományokat, és valami újat lehet mutatni."

Egy családhoz hasonlította az Operettszínházat, ahol több generáció, különböző habitusú emberek élnek és dolgoznak együtt és egymás mellett.

„Számunkra nagyon fontos a közös alkotás. Mi nem olyan színház vagyunk, ahol egyes projektekre összegyűjtik a legmegfelelőbb embereket, hiszünk abban, hogy az éveken át tartó közös munka más, magasabb szintű művészi eredményre vezet."

A főigazgató arról is beszélt, hogy több szempontból is személyes kötődése van a produkcióhoz. Egyrészt együtt táncolt annak idején a Honvéd Együttesben az előadás koreográfusával, Román Sándorral, másrészt Farkas Ferenc utolsó bemutatójának, az Egy úr Velencéből - Casanova című operának ő volt a sajtósa az Operaházban, harmadrészt évekig főszervezőként vett részt a Budapesti Tavaszi Fesztivál munkálataiban, amelynek keretében most a premiert tartják.

 Az előadás zenei vezetője Somogyi-Tóth Dániel szerint az Operettszínház jelentős sikereihez mindig hozzátartozik, hogy akár egy nagy Lehár vagy Kálmán klasszikushoz is hozzá mer nyúlni, némiképp átalakítva azt a mai zenésszínház követelményeinek megfelelően.

„A darab se nem operett, se nem opera, se nem népzene, valami egészen különleges keveréke ezeknek a stílusoknak, amiben meg kellett találni azt a vonalat, amitől 2015-ben ez a muzsika élni tud. Ezért szigorúan tiszteletben tartva a művet, a hangszerelésbe picit belecsempésztünk egy kis mai ízt" – mesélte a zenei vezető.

Lehoczky Zsuzsa, Oszvald Marika és Kállay Bori mellett az előadásban fontos feladatot kaptak: Földes Tamás, Szabó P. Szilveszter, Faragó András, Csere László, Bardóczy Attila, Kerényi Miklós Máté, Gömöri András Máté, Dancs Annamari és Lévai Enikő. A díszletet Gyartmathy Ágnes, a jelmezt Horváth Kata készíti.

A premier napján, április 24-én a Budapesti Operettszínházban Farkas Ferenc emlékkiállítás nyílik.

Forrás: Budapesti Operettszínház