Békéscsabára érkezik a Kövérkirály

Az idei évadban még egy mesejátékot, Mikó Csaba Kövérkirályát mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház április 18-án. Az előadást Czitor Attila  rendezi, az első olvasópróbát március 16-án tartotta a társulat a Jókai Szalonban.

 

A Jókai Színház ajánlója:

 

Mikó Csaba számos drámát, emlékszimfóniát, fantáziát írt az elmúlt 15 évben; az Apa, avagy egy gyilkosság anatómiája című darabját műsorra tűzte több hazai színház, de játszották Heidelbergben és Bécsben is. A fiatal szerző mesejátékai is ismertek: Kútból mentett királyság, Boldogságia, Kövérkirály, illetve meseregényei: MászKálmán, a faljáró, Veszélyben a Tölgy!


A Kövérkirályért, mint az év legjobb mesedarabjáért tavaly elnyerte a Csukás István-díjat. 2012-ben a Jókai Színház, az írószövetség és a Bárka folyóirat egyfelvonásos pályázatán a darab nem került be a legjobbak közé, de Czitor Attilának már akkor megtetszett, ezért örömmel fogadta Seregi Zoltán igazgató felkérését a rendezésre.

 

Czitor Attila

Fotó: Nagy Attila


A történet izgalmasnak ígérkezik: egy birodalom királya azért boldogtalan, mert egy napon arra ébred, hogy nem érzi többé a csokoládé ízét! Ez nagy baj, mert csoki nélkül nincs boldogság – tudja minden gyermek és felnőtt. Hősünknek tehát hosszú útra kell indulnia, hogy újra megtalálja, amit elveszített – legalább is azt hiszi. Kalandok, furcsa figurák, különös találkozások - ahogyan egy jó mesében az lenni szokott. „Az út végén derül ki, hogy amit igazából keresett, az mindvégig ott volt a szeme előtt. Mesés utazás az ízek birodalmába, ahol a gyermek kicsit felnőtté válhat, a felnőtt pedig egy kicsit újra gyermek lehet” – olvasható a darab ismertetőjében.


Czitor Attilának nem a Kövérkirály című egyfelvonásos mese az első rendezése. A színművészt már diákkorában érdekelte „a másik oldal”, az előadások születése, a színitanodában sok darabot vitt színre, például Mrozektől az Emigránsokat. Több békéscsabai előadás rendezőasszisztenseként közreműködött, Kara Tündével együtt tanított, vizsgaelőadásokat rendezett a teátrum iskolájában, így 2010-ben Csokonai Vitéz Mihály Dorottyáját a IV. évfolyam előadásában.

 

Olvasoproba

Fotó: Nagy Attila


Érdekességként az olvasópróbán a rendező elárulta művésztársainak és a sajtó munkatársainak, hogy bár a mesének nincs zeneszerzője, az előadáshoz nem születtek dalok, a közönség mégsem marad zene nélkül. Úgy fogalmazott: minden karakterhez keresnek egy slágert, méghozzá a hatvanas évek olasz örökzöldjeiből.

 

- Arra gondoltam, a Keresztapa dalai, Adriano Celentano és a többi híres énekes számai idevalók, kedvesek és gyermekiek, a szerelemről szólnak, és mindenki számára jól ismertek. Az olasz nyelv dallamossága már gyermekkoromban megfogott, ezek a világhírű slágerek óriási élményt jelentettek nekem – hangsúlyozta Czitor Attila.


Tanulsággal is szolgál majd az előadás; azt üzeni a közönségnek, hogy „nem a pénztől, nem a hódítástól, hanem attól leszünk boldogok, aki mellettünk van”. Ezt a fontos felismerést szeretnék felmutatni a gyerekeknek, miközben az érzelmeikre igyekeznek hatni. Arra is figyelnek az alkotók, hogy a mese ne legyen túl gyermeteg, a kicsiket kísérő felnőttek is élvezzék, ehhez megkeresik „a mélységeket” a próbafolyamat során, megbeszélik, hogy hitelesen mutassák be, mit jelent a pénz, a szerelem az ember életében. Mindezt úgy, hogy az ízek, színek, érzelmek asszociációjába szeretnék elutaztatni a közönséget. Apropó, utaztatás! A színház vezetése elvárja, hogy a produkció „könnyen utaztatható, szállítható legyen”, elvihessék más, külső helyszínekre is bemutatni.

 

Koverkiraly

Fotó: Nagy Attila


Az előadáshoz a díszletet és a jelmezeket Egyed Zoltán tervezi. Elmondta, hogy két helyszínen játszódik a darab, a palotában és a sivatagban, és mindkét helyet raklapok adják, ami Czitor Attila ötlete volt. Ugyanakkor a raklapok a csokira, nápolyira is hasonlítanak, sőt még a csokitorta is ebből épülhet, ami nem mellékes szempont.


A meséhez funkcionális díszlet lesz és stilizált jelmezek a 18-19. század viseleteiből. Az ízek – édes, sós, savanyú, keserű – és színek asszociációira épülő látvány létrehozásában az éhség ábrázolása lesz a legnehezebb, mivel az még a színeknél is elvontabb fogalom, majdnem istenség – magyarázta Egyed Zoltán.


A címszerepet Szabó Lajos kapta, Ilonáét Csonka Dóra színészhallgató. Édes/Jane Fonda szerepében Liszi Melindát, Sós/Casanovaként Vadász Gábort, Savanyú/Vállalkozóként Biró Gyulát látjuk majd. Keserű/Öngyilkos jelölt Csomós Lajos lesz, az Éhség Fehér Tímea.

 

Niedzielsky Katalin

Békéscsabai Jókai Színház

 

süti beállítások módosítása