A falu rossza - Ismét Szombathelyen a Mohácsi testvérek

Készül A falu rossza a Weöres Sándor Színházban. A Mohácsi testvérek átiratát május 6-án mutatják be.

 

A Weöres Sándor Színház ajánlója:

 

Kinek nem jutott még eszébe, hogy szerelemből, gyűlöletből, vagy végtelen elkeseredettségből véget vessen ennek az egésznek? Az se baj, ha ez másnak a végét jelenti, csak történjen már valami. Göndör Sándor, a falu rossza is eljut a valami végére, amikor halálosan és reménytelenül beleszeret a falu bírójának a leányába. És ha a harag rossz tanácsadó, akkor Göndör ezerszer rosszabb tanácsadót választ magának: a teremtés leggonoszabb bakterét, akit egyenesen Gonosz Pistának hívnak. Nem csoda, hogy a kis falu mindennapjaiban megjelennek az ön - és gyilkossági kísérletek, az ármány, és a szabad rablás. De hiába minden fondorlat, az életből tudjuk, hogy mindig minden jóra fordul, hiszen a szerelemes férfinak is eljön végzete: a szerelmes nő.

 

a falu rossza 01

Fotó: Gombás Mónika

 

Száz arany ütötte a szerző markát

 

Ha tavasz, akkor Mohácsi­-rendezés a Weöres Sándor Színházban. Mohácsi János ezúttal remake­-re készül, már amennyire az ő munkamódszere megengedi az újrajátszást. Hat évvel ezelőtt Mohácsi János rendező és Mohácsi István dramaturg – mint általában, most is ők jegyzik a szöveget – a kaposvári társulattal már színre vitte minden idők egyik legnevezetesebb népszínművét, A falu rosszát: „Tóth Ede okán és miatt”. Vagy inkább: „Tóth Ede után és helyett.” Tóth Ede anno megnyerte a pályadíjat a Nemzeti Színház irodalmi pályázatán a darabbal, száz arany ütötte a markát. Nem sokkal az eredményhirdetés után, 1875 januárjában meg is tartotta a Nemzeti Színház az ősbemutatót, a korabeli híradások szerint zajos sikerrel.

 

 a falu rossza 02

Fotó: Gombás Mónika

 

A magyar falu – idill sok zenével

 

A Mohácsi testvérek „népszínműmentő akciójában” a legfőbb frissítő­ vagy tartósítószer a humor, az irónia és a nevetés. Hogy aztán végül kinek-­kinek mitől potyog a könnye, más kérdés. És mert egy Mohácsi­-előadás rendszerint fölér egy csapat­, vagyis társulatépítő tréninggel, A falu rossza olvasópróbájára is színültig megtelt a WSSz­ Stúdió. A hosszú asztalnál a zenészek – élükön Kovács Mártonnal  –­ már nem is férnek el. Pedig Mohácsiék világában rendszerint a zene is alanyi jogon fontos szereplő; hát még, ha népszínműről van szó. A falu rosszában eljegyzés készül éppen, Feledi Gáspár (Bányai Kelemen Barna), a gazdag falusi gazda Lajos fiát (Matusek Attila) és fogadott lányát, az árva Bátki Tercsit (Sodró Eliza) boronálná össze. Az eljegyzés azért jó, mert megjelenhet itt az egész falu népe; megjelenik végső elkeseredésében a reménytelen Göndör Sándor (Kenderes Csaba) is. Akinek tulajdonképpen egy baja van: nem találja magát a saját életében. Feledi Gáspár szerint „dehogy falu rossza, csak viselkedészavaros."

 

A próbákról képekben:

a falu rossza 03

1.

a falu rossza 04

2.

a falu rossza 05

3.

a falu rossza 06

4.

a falu rossza 07

5.

a falu rossza 08

6.

a falu rossza 09

7.

a falu rossza 10

8.

a falu rossza 11

9.

a falu rossza 12

10.

a falu rossza 13

11.

a falu rossza 14

12.

a falu rossza 15

13.

a falu rossza 16

14.

a falu rossza 17

15.

a falu rossza 18

16.

a falu rossza 19

17.

a falu rossza 20

18.

 

Mohácsi István-Mohácsi János:

A falu rossza

 

Tóth Ede után és helyett írták a Mohácsi-testvérek

népszínmű három zenés részben


Feledi Gáspár, gazdag falusi földmívelő/Bányai Kelemen Barna
Boriska, lánya/Edvi Henrietta e.h.
Lajos, fia/Matusek Attila e. h.
Bátki Tercsi, árva, Feledi gyámsága alatt/Sodró Eliza
Göndör Sándor, szolgalegény/Kenderes Csaba e.h.
Finum Rózsi, mondhatni menyecske/Bánfalvi Eszter
Csapó, gazdaember/Szabó Róbert Endre
Csapóné/Fekete Linda
Sulyokné, módos asszony/Nagy Cili
Tarisznyásné, módos asszony/Németh Judit
Csendbiztos/Horváth Ákos
Tisztelendő, olykor patikus/Mertz Tibor
Doktor úr/Szabó Tibor
Kónya, kántortanító/Kálmánchelyi Zoltán
Gonosz Pista, bakter/Bajomi Nagy György
Gonoszné/Vlahovics Edit
Cserebogár Jóska, szőlőpásztor/Szerémi Zoltán
A „makkhetes” korcsmáros/Trokán Péter
Sári, a „makkhetes” korcsmáros neje/Alberti Zsófi
Jóska, béres/Endrődy Krisztián
Az Úr, a seregeknek Ura/Trokán Péter
Savanyú Jóska/Avass Attila
Czintosné/Papp-Ionescu Dóra

 

továbbá: népek mindkét nemből, vendégek, cigányok, betyárok, hadseregek és az Istentől elrugaszkodott zenekar

 

Zenekar:
Hegedű: Schreiner Jenő/Császár János
Klarinét, basszus klarinét: Hotzi Péter
Harmonika: Peltzer Géza/Császár János
Nagybőgő: Kovács Attila/Kiss Krisztián
Cimbalom: Horváth Ferenc

 

 wssz.hu

 

süti beállítások módosítása