Abszolút kortalan darabnak, az egyik legcsodálatosabb szerelmi történetnek nevezte Katkó Ferenc a Lila ákácot. Szép Ernő halhatatlan művéből a színművész rendez előadást, a főszerepben Gulyás Attilát és Köböl Lillát láthatja a közönség. Az évad utolsó bemutatóját május 13-án tartja a Békéscsabai Jókai Színház.
A Békéscsabai Jókai Színház beszámolója:
Hangulatteremtőnek felcsendült a jól ismert „Lila akácok, minek a szív, ha úgy fáj?” című melódia, a zongoránál Gulyás Levente és Gulyás Attila énekelt - így kezdődött az olvasópróba március 30-án délután a Vigadóban. Seregi Zoltán igazgató azzal köszöntötte a résztvevőket, hogy „a szerelmes história” alcím, műfaji megjelölés már önmagában különleges, egyedi, és a huszadik századi klasszikus regényéből készült színdarab nagyon jó szerepeket kínál a társulatnak, és igazi csemegét ígér a közönségnek.
Fotó: A-Team/Ignácz Bence
Elsőként Bujdosó Nóra díszlettervező ismertette elképzeléseit, hogy milyen színpadképet álmodott meg a készülő produkcióhoz, makettel és képekkel szemléltette, hogyan kelti életre az egykori orfeumok, kávéházak világát. Mint mondta, „ugyanaz a tér szolgálja ki a darab változásait”, az öttagú zenekar a színpadon állandó helyet kap, előtte lépnek fel a táncoslányok. „A hangulat, a színvilág, a zene könnyedségéhez organikus motívumrendszer társul, kékes-lilás, sejtelmes környezetben játszódik a történet, lesz tolóajtó, gyöngyfüggöny, fátyol.”
Katkó Ferenc arról szólt, hogy a dráma öt képből áll, amit minél kevesebb díszlettel képzelnek el. Három kép eseményei a szabadban zajlanak, ezért olyan formát kerestek, ami a liget megjelenítésére éppen úgy alkalmas, mint a belső terek, például a kaszinó ábrázolására.
- A színészek mindig azt akarják tudni, mennyi szövegük van. Ha kevés, az a baj, ha sok, akkor az, nincsen jó válasz. Ebben az előadásban minden karakter fontos, függetlenül attól, hogy hány mondata van – szögezte le a rendező. - Az eredeti drámában nincsenek dizőzök, én raktam őket bele, átvezetnek a történeten. Szép Ernőtől „loptam” a szövegüket, a Május című egyfelvonásosból. Válogattam dalokat is, amelyek elindítanak vagy lezárnak egy-egy történetet, tehát a jelenet elején vagy végén szólalnak meg, kivétel Angelusz dala.
Fotó: A-Team/Ignácz Bence
A „prózai beavatás” után a három dizőz énekelt, adott ízelítőt: Tatár Bianka, Gábor Anita és a Színitanház hallgatója, Zsombok Réka.
Kiss Kata jelmeztervező elmondta, hogy az eredetileg a boldog békeidőkben játszódó történetet Katkó Ferenc az 1920-as évekbe helyezte át, ezért a jelmezek és a sminkek azt a kort idézik. - A kaszinóban minden nő egyforma, de minden ruha és paróka mögött más és más sors lepleződik majd le, és fény derül a világ valós jelentésére – vette át a szót a rendező, aki a művészeknek azt ígérte, hogy a próbafolyamat során minden részletről sokat beszélgetnek.
A Lila ákác 1913-ban játszódik, de Katkó Ferenc szerint nincs jelentősége annak, hogy melyik évbe, korszakba tesszük a darabot, mert az abszolút kortalan, mindig érvényes és aktuális, ahogyan az igazi klasszikusok, és éppen ez a gyönyörű bennük.
Fotó: A-Team/Ignácz Bence
A regényt Szép Ernő 1919-ben írta, és a húszas évek elején dolgozta át színdarabbá, a múlt század drámairodalmának egyik legszebb alkotásából két film is készült. A világháború előtti Pesten játszódó történet egyik főszereplője Tóth Manci, fiatal varrónő, aki primadonna szeretne lenni. A Városligetben, a lila akác alatt találkozik Csacsinszky Pállal, a szegény költővel, és beleszeret. Pali azonban másra vár, az igazi nagy szerelmi kalandra, az eszményi nőre. A boldogságot hajszolja, és nem veszi észre, hogy ott van előtte, egy karnyújtásnyira, majd amikor rádöbben, már késő. Az édes-szomorú love story - sok humorral, poénnal, és nagyon választékos, költői nyelven – nem véletlenül népszerű immár száz esztendeje; s nemcsak az örök emberi szenvedélyek, konfliktusok miatt, hanem a társadalmi gondok iránti érzékenység miatt is.
– Ezek az emberek keresik a helyüket a világban, boldogok akarnak lenni, de nagyon tragikus a vége a történetnek, hiszen Manci külföldre megy a munka, az érvényesülés, a boldogulás reményében. Aztán tragédiába torkollik az útja. Tehát nagyon is jellemzőek az áthallások a mához – hangsúlyozta Katkó Ferenc. - Szép Ernőnek mindig ott a helye a színpadon, mert örökérvényű és az egyik legszebb szerelmi történet ez a mű. Azt reméljük, hogy az előadással sikerül tükröt tartani, és mindenki kicsit önmagára ismer, szembesül fiatalkori énjével. Kicsit figyelmeztetni szeretnénk, hogy ne veszítsük el könnyen azt, akit szeretünk, ne későn döbbenjünk rá, mi az igazán fontos az életünkben.
Fotó: A-Team/Ignácz Bence
A rendező külön értékként emelte ki Szép Ernő jellegzetes nyelvét, stílusát, a huszadik századelő „csacsogó beszédét”, a kaszinók, kuplék, ligetek költőiségét, líráját. Felhívta a figyelmet a nagyon találó beszélő nevek (Csacsinszky, Bizonyosné, Majmóczy, Angelusz, ami angyalt jelent) különlegességére is.
Az előadásban Csacsinszky Palit Gulyás Attila, Tóth Mancit Köböl Lilla játssza. Bizonyosné figuráját Komáromi Anett, férjét Katkó Ferenc, Angelusz papát Tege Antal, Zsüzsüt Jancsik Ferenc, Majmóczyt Czitor Attila kelti életre. A táncosok Fejes Kitty koreográfiáját valósítják meg. A díszbemutatót május 21-én láthatja a közönség.
Tudósított: Niedzielsky Katalin
Békéscsabai Jókai Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.