Műfordítói találkozó kezdődött a Balassi Intézetben

Napjainkban a kultúrák közötti párbeszéd egyre több nagykövetére van szükség, így felértékelődik a műfordítók szerepe is - mondta Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten, a Balassi Intézet kétnapos műfordítói találkozójának megnyitóján.

 

Az intézet műfordítói képzésének tizedik tanéve kapcsán szervezett rendezvényen Hoppál Péter úgy vélte: a mai Európában különösen fontos, hogy a műfordítók tevékenysége miként járulhat hozzá egymás kultúrájának megértéséhez, elfogadásához.

 

"Nagy kérdéseket feszít 2016-ban ez a gondolat, láthatjuk az elmúlt hónapok eseményeit, Brüsszelt és Párizst, és érzékelhetjük, hogy egymás meg nem értéséből milyen borzasztó konfliktusok keletkeznek a világban. Ezért fog felértékelődni a kulturális diplomácia eszközrendszere, ezért kell a kultúrák közötti párbeszéd, ezért kell a verbális üzenetek célba juttatásának is minél intenzívebbé válnia" - fejtette ki Hoppál Péter.

 

Balassi Intezet Muforditoi Alumni Talalkozo 2016

 

Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy a műfordító bizonyos értelemben nagyobb teljesítményre kényszerül, mint aki a művet írta: saját közegébe ültet át egy idegen világot, miközben két nyelvben, érzésvilágban, kultúrában kell otthonosan mozognia.


Mint megjegyezte, Magyarországon korábban hagyományosan a nagy írók és költők foglalkoztak műfordítással, ők ültették át a világirodalom legfontosabb műveit magyar nyelvre. Hozzátette: legalább ilyen fontos a küldetése azoknak, akik a magyar irodalom műveit fordítják le idegen nyelvekre, hiszen ezzel világszerte szélesebb rétegek számára teszik elérhetővé ezeket az alkotásokat. "Ők ismertetik meg ezt a nagyon furcsa magyar gondolkodást, világlátást" - jegyezte meg.


"A nem magyar anyanyelvűeket célzó képzést tíz év alatt 27 országból 96 hallgató végezte el. A műfordítói képzés jól illeszkedik azokba törekvésekbe, amelyek eredményeként a magyar irodalom egyre kurrensebb, eladhatóbb portékává válik külföldön" - hangsúlyozta megnyitó beszédében Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója.


Szólt arról, hogy a 2005/2006-os tanévben indult műfordítói képzés számára jó előszobát biztosít a külföldi magyar lektori hálózat, sok olyan hallgató érkezik a Balassi Intézetbe, aki korábban valamelyik külföldi egyetemen magyar nyelvű képzésre járt. A műfordítói képzésre Uruguayból, Kenyából és Japánból is jöttek már, a legtöbben természetesen Európából, eddig 21-en Lengyelországból, 17-en Oroszországból. 


Tíz év alatt fordítottak magyar műveket angolra, bolgárra, csehre, észtre, finnre, héberre, hollandra, horvátra, japánra, kínaira, koreaira, lengyelre, macedónra, mongolra, olaszra, oroszra, németre, románra, spanyolra, szerbre, törökre, udmurtra és ukránra.


A főigazgató kitért arra, hogy a 2002-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával indult Publishing Hungary program, amely a magyar irodalom határokon túli népszerűsítését végzi, a fordításokat is támogatja. Hammerstein Judit szerint Kertész Imre Nobel-díja és az azt megelőző frankfurti könyvvásár adott hatalmas lökést a magyar irodalom ismertebbé válásához, és további komoly segítséget nyújtott a folyamatban Krasznahorkai László tavalyi Man Booker díja vagy Spiró György és Dragomán György nagy sikerei.


Jelenleg évente nyolc ösztöndíjast tud fogadni a Balassi Intézet a tízhónapos képzésre. Hammerstein Judit reményét fejezte ki, hogy a jelenleg is növekvő ösztöndíjakon hosszú távon még inkább sikerül emelni. A hallgatók elsősorban az utóbbi negyven év magyar irodalmának legjobb termésével ismerkednek meg, nyelvet, prózát, költészetet, drámát, irodalomtörténetet tanulnak.


Mint elhangzott, a hallgatókat konzulensi rendszer segíti a mestermunka elkészítésében, a diákok írókkal, fordítókkal találkoznak és néhány napot a balatonfüredi Magyar Fordítóházban is eltölthetnek.


A mostani kétnapos találkozón a már végzett hallgatók tartanak előadást és beszélgetnek azokkal az írókkal, akiknek műveit fordították. A bevezető előadást Heike Flemming német műfordító tartotta, aki Krasznahorkai László Seibo járt odalent című elbeszélésének fordításáért megkapta a Die Brücke díjat.

 

További információ és részletes program itt található.

 

MTI

 

süti beállítások módosítása