Csákányi Eszter: „Mindent feláldoztam a hivatásomért”

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő játszott Shakespeare-t és operettet, több filmben is láthattuk, valamint kiemelkedő színházak és társulatok tagja volt. Csákányi Eszter válaszolt.

A kérdésre, hogy fogadta a család, hogy nem vették fel a főiskolára, úgy felelt: „Apám (Csákányi László) szomorú volt, kicsit magát is hibáztatta, mert azokkal a tanárokkal nem nagyon volt jóban, akik elutasítottak. De nem tudom elégszer elmondani: hálát adok az Istennek, hogy nem vettek fel. A két év stúdió nagyon jó volt, fantasztikus nagy színészek játszottak a Nemzetiben: Sinkovits, Törőcsik, Váradi Hédi, Őze... Azért is csak hálás lehetek, hogy elkerültem Kaposvárra”.

 

csakanyi

Fotó: Stekovics Gáspár

 

Annak kapcsán, hogy az elmúlt években több filmben is játszott, legutóbb a nemrég elhunyt Kamondi Zoltánnal dolgozott, az utolsó alkotásában, úgy nyilatkozott: „Teljesen kész lett, a vágáson is túl volt már. Jó a film, és én remek lehetőséget kaptam benne. De nagyon szerettem korábban Zomborácz Virággal is forgatni az Utóéletet, ami most díjazott lett. És Fazekas Csaba Swingjét, ami szintén jó munka. Aztán három év után hívott forgatni Kamondi Zoli” – Csákányi Eszter elárulta, a Terápia című sorozat harmadik évadában is szerepelni fog, de erről a szerződése szerint nem beszélhet.

 

Arról, hogy a Krétakör után szabadúszó lett, elmondta: „Nem is nagyon tudtam volna társulathoz szerződni”. Schilling Árpádról szólva hozzátette: „Nagyon szeretem őt, de nem lettek kibeszélve bizonyos dolgok, és egyikünk sem tud a másikhoz közeledni”.

 

A függetlenség előnye, hogy azt vállalsz, amit akarsz, és olyan munkát, amit akarsz - ez az állapot nem enged ellustulni. Ebben az évadban egy bemutatóm volt, és az nekem kevés. Kicsit többre lennék képes. De úgy tűnik, hogy sokat játszom, mert sokféle és komoly dologban vagyok. Évad végén próbáljuk a Billy Elliot musicalt, nagymamát játszom a darabban” – fogalmazott Csákányi Eszter.

 

A felvetésre, miszerint az életben nem élhette meg a nagymamaságot, elmondta: „Mindent feláldoztam a hivatásomért. Psotán sokat gondolkodtam, hogy nyolcvanévesen azt tudta mondani: ennyi volt. És még élt hét évet, nagyon magányosan. Mi, akik mindent fel tudtunk áldozni Thália oltárán, tudjuk, hogy ez az ára. A nővéremnek van gyereke, családja, általuk pótolom ezeket a dolgokat. De én döntöttem így, és tudom, hogy jól döntöttem”.

 

A teljes interjút a Vasárnap Reggel-ben olvashatják.

 

süti beállítások módosítása