Kit illet az első éjszaka joga? - Figaro házassága Kecskeméten

Sor került az évad utolsó nagyszínházi bemutatójára Kecskeméten, a Figaro házasságát április 22-én láthatta először a közönség Keszég László rendezésében, a főbb szerepekben Kocsis Pál, Csapó Virág, Trokán Nóra, Zayzon Zsolt és Porogi Ádám lépett színpadra.

Ajánló a darab elé:

A Sevillai borbély után nagy várakozás előzte meg Beaumarchais Figaro-trilógiájának második részét, a Figaro házasságát. A francia szerző drámáit a forradalom mulatságosan vidám előjátékaiként tartják számon, hiszen a darabban Figaro, a népi hős diadalmaskodik semmirekellő úri gazdáján, előre hirdetve, hogy nemsokára az egész francia nép diadalt ül gyűlölt urai fölött.

A történet fő sodrát nem adhatja más, mint a szerelem, s a hozzá elengedhetetlenül kapcsolódó féltékenység, versengés és cselszövény, titkos hódolók, fű alatti egyezségek, bosszúból meghódított és porrá zúzott szívek, nőért eldobott betyárbecsület és persze az első éjszaka joga...

Igazi, vérbő komédia, mely megnevetette már az ország, a nagyvilág színházrajongóit.  És mi sem erősebb bizonyíték erre, minthogy XVI. Lajos első olvasásakor így kiáltott fel: „Ez borzasztó! Ezt sohasem szabad előadni! Inkább a Basteille szakadjon be!”

Keszég László az előadásról:

Óriási sikerrel megy a darab világszerte immár több száz éve. Ennek egyik oka, hogy ha megkapargatjuk a felszínt, akkor bizony azt látjuk, hogy a darab világa nem sokban különbözik attól a világtól, amelyben élünk. A 18. század második fele bizonyos szempontból civilizációnk kezdete – mondta Keszég László a napokban megtartott sajtótájékoztatón.

A történet mozgatója a szerelem, s a hozzá elengedhetetlenül kapcsolódó féltékenység, rivalizálás, cselszövés, s persze a nagy kérdés: Kit illet az első éjszaka joga? Ám Figaro történetén már a francia forradalom eszméi szűrődnek át.

Bár a Figaro házasságát első lendülettel betiltották, utóbb mégis láthatta a közönség. A darabban megjelenik a gondolkodó szolga típusa, akinek ráadásul igaza semmirekellő urával szemben, s bár maga a rendszer nincs megkérdőjelezve, végül Figaro eléri célját.

A mű szerzője Beaumarchais, akinek szédületes karrierje egy apró órás üzletből egészen a francia királyi udvarig vezetett. Volt kém, zenész, sőt fegyvercsempész is, s mindeközben tökélyre fejlesztette az udvari intrika tudományát.

Címszerepben Zayzon Zsolt:

A rendező, Keszég László azt mondta az olvasópróbán, hogy nem lesznek rizsporos parókák, hatalmas ruhák. Ezek nélkül is működik Figaro története?

Időnként vannak nehézségeink, de ezektől még működik. Például amikor Almaviva a darab elején vissza akarja kapni az első éjszaka jogát, az nyilván furcsán hangzik a mai fülnek. De ez is szimbolikus értelmet nyer: akinek hatalma és pénze van, azt hiszi, hogy bármit megtehet.

Figaro miben hisz?

Például abban, hogy az esküvője napján neki is joga van boldognak lenni. Eleinte legalább is ezt gondolja, aztán rájön, hogy milyen naiv volt. Egyébként semmi komikus vonást nem érzek a figurában, sőt, szerintem kifejezetten tragikus alak. Reggel felkel, és azt hiszi, hogy egy boldog napnak néz elébe. Aztán a következő percben romba dől minden. Mást se tesz, mint menti a menthetőt. Nem azért trükközik, hogy bolondot csináljon a hatalmaskodó Almavivából, hanem hogy feleségül vehesse a nőt, akit szeret. A darab végén van egy nagy monológ, aminek minden szava rólunk szól: a mi világunkról. Arról, hogy megy el az ember bölcsészdiplomával egy ócska munkahelyre, ahol átverik, megalázzák, aztán ilyenből jön még pár, és előbb-utóbb rájön, hogy egyetlen dolog számít: a szerelem – amibe jó esetben nem szólnak bele.

A humor mégsem idegen tőle.

Nagyon jól vágja ki magát éles helyzetekből. Gyors és szellemes, a riposztjai tele vannak humorral, s emiatt laza fickónak tűnik. De ha megkapargatjuk a felszínt, kiderül, hogy a lelke mélyén őt is meggyűrte az élet.

Milyen volt az első kecskeméti évadod? Elégedett vagy?

Jól éreztem magam. Minden szerep hoz valami újat, legyen az mesedarab, vagy a Hamlet. Hiszek benne, hogy ezek a tapasztalatok beépülnek, és ahogy a rétegek egymásra rakódnak, általuk egyre érettebb színésszé válok.

És milyen lesz a következő?

Amíg nincs kitéve a szereposztás, nem érdemes találgatni. De a címek – Vízkereszt, Hedda Gabler, Mágnás Miska, János vitéz, Ármány és szerelem, Platonov… - és a rendezők alapján - Szász János, Mohácsi, Rusznyák, Zsótér – erős évadunk lesz.

Pierre Beaumarchais

 FIGARO HÁZASSÁGA

vígjáték

Fordította: Hamvai Kornél

Almaviva gróf   Kocsis Pál

Rosina grófné   Csapó Virág

Figaro   Zayzon Zsolt

Susanna   Trokán Nóra

Qerubin   Porogi Ádám

Marcelina   Danyi Judit

Bartolo   Ferencz Bálint

Antonio   Sirkó László

Dorita (a lánya)   Demeter Helga e.h.

Basilió   Körtvélyessy Zsolt

Don Gusmán (bíró)   Váry Károly

Díszlettervező: Cziegler Balázs

Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina

Dramaturg: Enyedi Éva

Zeneszerző: Márkos Albert

Súgó: Arató Andrea

Ügyelő: Czeglédi Ákos

Rendezőasszisztens: Tóth Kata

Rendező: Keszég László

Kecskeméti Katona József Színház