Shakespeare darab készül a Katonában - Villáminterjú Kovács Lehellel

Június 4-én mutatja be a Katona József Színház Shakespeare Minden jó, ha vége jó című klasszikusát  Zsámbéki Gábor rendezésében. A Bertramot alakító Kovács Lehelt a készülő előadásról, cirkuszi akrobatikáról és a generációk között, korszakokon átívelő nézetkülönbségekről kérdezte Csikós Kornélia.

Ajánló a darab elé:

Heléna, egy francia orvos árván maradt lánya elhatározza, hogy megszerzi magának az ifjú Bertram grófot, aki viszont a legcsekélyebb érdeklődést sem mutatja iránta, és inkább megszökik a kényszerű esküvő elől. A Katona 1961-es Minden jó, ha vége jó előadásának Helénája Törőcsik Mari volt, partnerei Sulyok Mária, Kállai Ferenc, Várkonyi Zoltán.

Az idei bemutatóban Helénát Pálos Hanna, Bertramot Kovács Lehel, a további szerepeket Bodnár Erika, Szacsvay László, Ujlaki Dénes, Elek Ferenc, Bezerédi Zoltán, Gyabronka József, Rajkai Zoltán, Szirtes Ági, Rujder Vivien, Tóth Anita és a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatói játsszák. Az előadást Zsámbéki Gábor rendezi.

Fotó: Nánási Pál

Villáminterjú Kovács Lehellel:

Ez egy keserű komédia? Nevezhetjük így?

Nálam okosabb emberek sem foglalnak állást ez ügyben, hogy komédia vagy nem. A keserédesség mindenképpen jelen van a történetben, nyilván a humor is, mint minden Shakespeare-darabban – legalább egy bolond személyében megjelenik valamiféle huncutság. Fontosabb, amit a rendező, Zsámbéki Gábor gondol, hogy miért vette elő ezt a művet: egy jelentős generációs összetűzés van a történetben. A fiatalokat egy másik, idősebb nemzedék nem hagyja élni, mindent a kezükből kivéve, fejük felett meghozott döntésekkel akar irányítani, ami érthető módon feszültséget okoz. Mindeközben jelen van a beteges test és a fiatal, buzgó tenni akarás – a betegségekkel küzdő öreg test, amelyik parancsolni akar a fiatalságnak. Nagyon érdekes konfliktusok vannak ebben a darabban.

Bertram, akit alakítasz, milyen ember?

Könnyű lenne azt mondani, hogy svihák, de lényegében nem derül ki róla, milyen ember, mert egyszer hoz döntést a darab során. Állandóan helyette döntenek, és vagy ez ellen küzd, vagy valamilyen ármánykodással, huncut acsarkodással kibújik ez alól. Több pólusú embernek szeretném őt láttatni. Nem hiszek abban, hogy ő egyfajta kis gazember.

Cirkuszi akrobatika is lesz az előadásban…

Igen, hála az égnek lesz, amit én, mint rejtett sportember nagyon élvezek. Hogy mennyi marad meg ebből a darabban, az még a jövő zenéje. Vannak külön próbáink, amikor kést dobálunk, függönyt mászunk, ládán vagy gömbön állunk…

A generációs különbségeken kívül mitől lehet még mai Shakespeare?

Szerintem ez nem kor kérdése, hogy a generációk hogyan adják át egymásnak a hatalmat, vagy hogyan nem tudnak együtt élni. Ez már Shakespeare korában is probléma volt, és most is súrlódásokhoz vezet. Lehetséges, hogy vannak jobb Shakespeare darabok, ezt nehéz lenne tagadni, de örülök, hogy Gábor erre rátalált.

Kérdezett: Csikós Kornélia

Az olvasópróbáról képekben:

Fotók: Szilágyi Lenke

 1.

 2.

 3.

 4.

 5.

 6.

 7.

 8.

 9.

 10.

William Shakespeare:

Minden jó, ha vége jó

A magyar szöveget Vas István fordításának felhasználásával Várady Szabolcs írta

A francia király Szacsvay László
Bertram Kovács Lehel
Heléna Pálos Hanna
Lafeu Ujlaki Dénes
Parolles Elek Ferenc
Rousillon grófnő Bodnár Erika
A grófnő udvarmestere Gyabronka József m.v.
Bolond Bezerédi Zoltán
Firenze hercege Rajkai Zoltán
Egy firenzei özvegyasszony Szirtes Ági
Diána, a lánya Rujder Vivien e.h.
Lisbeth Tóth Anita
Továbbá

Kovács Tamás e.h.
Lestyán Attila e.h.
Martinkovics Máté e.h.
Vilmányi Benett Gábor e.h.
Vizi Dávid e.h.

Jelmez: Szakács Györgyi
Dramaturg: Török Tamara
Asszisztens: Tiwald György
Rendező: Zsámbéki Gábor

Bemutató:

2016. június 4.

Katona József Színház