A bátorság és roma ifjúság napja alkalmából gálaestet tartanak a Nemzeti Színházban jövő szombaton, az Auschwitzban 1944-ben fellázadt romákra emlékező rendezvényen mások mellett fellép Snétberger Ferenc, Balázs János és Törőcsik Mari is - közölték az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.
Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára azt mondta a műsorban: azokra a bátrakra emlékeznek, akik bár ugyanolyan nyomorult helyzetben voltak, mint a többiek, mégis föllázadtak és megpróbálták megvédeni a családjukat. Sajnos mind elpusztultak végül, de azon a napon kiálltak magukért, és ez az emléknap erről szól - tette hozzá.
Az államtitkárság által támogatott ingyenes gálaestről szólva kiemelte: a május 21-ei, a Nemzeti Színházban tartandó megemlékezéssel példaképeket szeretnének állítani, függetlenül attól, hogy a hős, aki a hazájáért tett, roma vagy nem roma. "Itt élnek közöttünk, akik ezt ma is megtennék, akikben ott ég ugyanaz a tűz" - fogalmazott.
Joka Daróczi János, a szervező Roma Produkciós Iroda Alapítvány vezetője elmondta: az esemény arca idén is Snétberger Ferenc gitárművész, rajta kívül fellép majd Balázs János zongoraművész, Lendvai József hegedűművész, Beck Zoltán és a Gypsyndrom, Boda Péter énekes, Balogh Zsolt és folklóregyüttese, valamint Kalla Sándor és cigányzenekara. A gálaesten közreműködik Törőcsik Mari, Béres Ilona, Nyári Oszkár és Farkas Dénes színművész, de videoinstallációk és egykori lágerlakók visszaemlékezései is láthatók lesznek.
Kitért arra, hogy Nyugat-Európában 2005 óta tartják meg a bátorság és roma ifjúság napját május 16-án, Magyarországon az alapítvány tavaly rendezte meg az első megemlékezést, akkor is a Nemzeti Színházban. Úgy fogalmazott: az esttel nem a holokauszt szörnyűségét kívánják hangsúlyozni, inkább azokra szeretnék felhívni a figyelmet, akik "abban a szerencsétlen helyzetben felálltak, és nem hagyták a gyerekeiket, hogy mint a birkákat behajtsák őket a vágóhídra".
Közölte: 1944. május 16-án az auschwitz-birkenaui cigányláger lakói - akik családjukkal éltek a táborban - kezdetleges fegyverekkel támadtak az értük érkező német katonákra, miután megtudták, hogy kivégezni vinnék őket. A lázadás üzenete a mai ember számára az élni akarás, az, hogy "egy vesztes helyzetből is fel kell állni és tenni kell magunkért, merthogy nincs más lehetőség" - összegzett.
(MTI)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.