Uhrik Dóra, Beck Zoli, Bornai Tibor - Interjúk a Családi Színházi Fesztiválról

Az eddigi előadások kivétel nélkül teltházas sikernek bizonyultak a Pécsi Családi Színházi Fesztiválon. Tegnap a nyíregyháziak A mumus előadása, és a Pécsi Balett A kis herceg című táncmeséje volt műsoron. Ennek kapcsán nyilatkoztak az alkotók, köztük a zeneszerzők, Beck Zoltán és Bornai Tibor.

Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza

Rákos Péter – Bornai Tibor

A mumus

Gyermekmusical

Rendező: Bal József

A mumus című gyermekmusical 1994-ben született, szövegét Rákos Péter, zenéjét és dalszövegeit pedig Bornai Tibor írta. Vele beszélgettünk.

Téged nem feltétlenül színházi szerzőként, főleg nem gyerekszínházi szerzőként ismert meg a közönség. Milyen szerepet játszik a színház az életben?

Bornai Tibor: Nem a fő irányom a színház, de minden színházi munkámban jól éreztem magam. 1994-ben a Szegedi Nemzeti Színház felkérésére írtuk A mumust, amit aztán több színház műsorra tűzött, más-más rendezővel, ahogy a 2000-es évek elején készült Hókirálynőt is. A gyerekszínházi zenéket semmiképp nem kell másképp írni, mint bármilyen más zenét. Vallom, hogy ha a szerző komolyan veszi a feladatát, akkor eljut a gyerekekhez. Ha nem veszi komolyan a feladatot, és gügyögni kezd, azt a gyerek megérzi. Talán nem tudja megfogalmazni, és udvariasabb is annál, hogy ezt megmondja a felnőtteknek. Saját emlékeimre támaszkodva is mondhatom azt, hogy a gyerek hajlandó elviselni a gügyögést, de nem szereti. Meggyőződésem, hogy a gyerekek okosabbak, mint ahogy a felnőttek gondolják. Tehát nem teszek különbséget gyerekeknek szóló és felnőtteknek szóló zene között, a dalszöveggel azonban más a helyzet, annak illeszkednie kell a történetbe, és a karakterekhez. Az más, mintha a saját gondolataimat, elképzelésemet írnám meg. Egy adott történetbe kerül a dal, ez egy irányítottabb rakéta.

Az előadásban Szvetozárt, a mumuskirályt alakító Gyuris Tibor színművész az előadásról mesélt: A mumus már Verebes István igazgató ideje alatt is nagy siker volt Nyíregyházán, és most is az. Most más a rendező, aki másképp közelített a darabhoz, mások lettek a mumusok, kinézetük és karakterük egyaránt. A látványvilág is megváltozott, hiszen igazodnunk kell a mai gyerekek ingerküszöbéhez. A médiával nehéz felvenni a versenyt, de véleményem szerint szcenikában is elég jól áll a színházunk, és hát modernebben, kreatívabban kell játszani. A mumus egy kicsit megmutatja a gyerekek különös világát, kicsit bevilágítunk a sötétbe.  A próbafolyamat alatt Bal József rendező a színészek fantáziáját is megmozgatta, felmerültek kérdések, amiket meg kellett válaszolni, hiszen a gyerekek is kérdeznek, ha valamit nem értenek, az előadásnak tudnia kell válaszolni.

Gyerekelőadásban játszani fizikailag is nagy kihívás, elég sokat játszom, és a nehézsége ellenére szeretem, mert nagyon hálás dolog.

Ezek szerint a Móricz Zsigmod Színházban is nagy hangsúly van a gyerekközönségen?

Büszkén mondhatom, hogy a gyerekelőadások tekintetében nagyhatalom vagyunk. Hatalmas a gyerekbérleteink száma, ennek egyik oka, hogy nagyon figyelünk a fiatal közönségre, kezdve az óvódástól egészen a tantermi színházi programokig. A családi színház tulajdonképpen úgy kristályosodott ki, hogy a gyerekek otthon izgatottan mesélnek az előadásról ezért a szülő is kíváncsi lesz, a gyerek tulajdonképpen elhozza a felnőttet, aki pedig együtt akarja átélni az élményt a gyerekével. Így kezdtünk el gyerekelőadást bérleten kívül matiné jelleggel játszani családoknak. Ha komolyan vesszük a mesefigurát, a mesedarabot, akkor megnő a réteg, aki befogadja. 

Pécsi Balett

A kis herceg

Táncmese – Antoine de Saint-Exupery regénye nyomán

Egy igazán úttörő vállalkozás A kis herceg. Rockzenekar és balett egy projektben önmagában is figyelemfelkeltő, ehhez társul még, hogy az előadás gyerekeknek szól. A zeneszerzők egyikével, a 30Y frontemberével Beck Zolival, és az előadás dramaturgjával, a Kossuth-díjas táncművésszel Uhrik Dórával beszélgettünk.

Ez volt az első alkalom, hogy felkérésre balett zenét írtatok. Hogy készültetek rá?

Beck Zoli: Zeneileg nem készültünk máshogy azért mert ez balett zene, de mivel alkalmazott zenéről van szó, mégis el kellett mozdulnunk attól a módszertől, amivel máskor dolgozunk. Volt egy koreográfusi, dramaturgi elgondolás, és azt kellet megfogalmaznunk a zene nyelvén, míg a saját zenéinknél a saját gondolatainkat fejezzük ki. És persze, a balett zene sajátja, hogy szolgálnia kell a mozgást. A táncban annyi tapasztalatom van, amit kevesen tudnak rólam, hogy ifjúsági néptáncoktató vagyok, néptáncot és népi játékokat tanítottam is gyerekeknek, sőt az Ajka Padragkút Néptáncegyüttes kísérő zenekarának nagybőgőse is voltam egy ideig. Mondhatjuk, hogy érintőlegesen volt közöm ehhez. Egyedül nem vágtam volna bele ebbe a munkába, megkerestem Sárközy Papát, a 30Y billentyűsét, hogy meg tudnánk-e csinálni közösen. Végül igent mondtunk azzal, hogy a zenekarral közösen fogunk dolgozni. A kis herceget ugyanúgy teljes értékű 30Y projektnek tekintem, mint bármelyik lemezünket. Heteken át, nagyon sokat beszélgettünk Papával a történetről, a figurákról, úgy, hogy még nem írtunk le egyetlen hangot sem, hanem a Pécsi Balettől kapott leírás alapján elkezdtünk gondolkozni az egyes jelenetek hangulatain.

A 30Y zenéjét abszolút felnőtt közönségnek szánjátok, igényel más megközelítést, ha gyerekek fülének szánod a zenét? Van tapasztalatod abban, mit igényel a gyerek fül?

Mindketten tanítunk, Papa is és én is tanárok vagyunk, nem állunk távol a gyerekektől, ezen kívül a 90-es években jó néhány éven át léptünk fel a Balatonon gyerekműsorokkal. Ráadásul felnőtt közben a lányom, akivel erős és bensőséges viszonyunk alakult ki. Azt kell tudni, hogy a gyerek nem „kis felnőtt” és azt is, hogy a gyerek nem hülye. Plusz kihívás volt, hogy hogyan lesz ez egy olyan táncmese, amit a gyerekek értenek, és ami eközben a tartalmi elemeiben, vagy a történetmesélésben a felnőtteknek is szól. Hezitáltunk mi is, hisz ez meghatározza a zene ívét, a zenei elemeket, és hát néhány helyre olyan dallamokat írtunk, amikről nem merném azt mondani, hogy gyerekzenék. Vékony mezsgye. Mondd el azt, amit el akarsz mondani, miközben a zenéd határait nem tolod ki annyira, hogy az a gyerekek számára már értelmezhetetlenné váljon. Az előadás egésze ezen a vékony vonalon egyensúlyozik, én azt hiszem, sikerrel. Ha valamiben más volt ez a munka, akkor az az, hogy sokkal jobb és mélyebb zenét akartunk írni a gyerekeknek, mert ők mélyebben állnak egy igazabb valóságban, mint mi felnőttek.

A Pécsi Balett élen jár abban, hogy közelebb hozza a műfajt a gyerekekhez, elég csak a Hófehérke és a hét törpe előadásra gondolni, amit Te rendeztél, és ami a közönség igényeire tekintettel, a jövő évadban ismét műsorra kerül. Mi a módszeretek arra, hogy megszólítsátok a gyereket?

Uhrik Dóra: Elsősorban nagyon fontosnak tartom a balett beavató előadásokat, amikor a kis balett teremben testközelből figyelhetik az eseményeket és bele is szólhatnak, tulajdonképp bevonjuk őket egy játékba.  Ez a közelség mindig nagy hatással van rájuk, de egyébként a felnőttekre is. A kis herceghez, és annak idején a Diótörőhöz is tartozott ilyen balett termi beavató. Ilyenkor, mivel nincs díszlet, nincsenek változások, kell egy összekötő narráció. Aztán ez annyira megtetszett Vincze Balázs koreográfusnak, hogy a színpadi A kis herceg előadásba is beépített hasonlót. Ezen lehet vitatkozni, hogy van-e helye a balettben a verbalitásnak, de mindenképp közelebb hozza a mai gyerekek számára a történetet. A két zeneszerző nagyszerűen oldotta meg a feladatot, pedig rockzenészként nem természetes közegük az alkalmazott zene műfaja.
Exupéry meséje valójában egy felnőtt mese. Őszintén beszél a világ rossz dolgairól is, de a gyerekeket nem szabad se butuskának nézni, se túlságosan kímélni. Elég a Grimm mesékre gondolni, ami csupa horror. Ha túlságosan kíméljük őket, akkor nem tanulják meg azokat az alapvetően természetes emberi dolgokat, mint a halál, temetés, siratás, gyász. A mi előadásunk mindemellett egy varázsos világba öltöztetett pozitív kicsengésű történet, ami a szeretet, hűség és barátság értékeit hangsúlyozza. 

Kérdezett: Nagy Eszter