Új művészeti és kulturális negyeddé alakítják az évek óta nem működő berlini Tempelhof repteret a városi szenátus határozata alapján.
Az új központ neve Berlin Creative District lesz, egyik kiemelkedő eleme a reptér 1,2 kilométer hosszú, vendéglátóhelyeknek és rendezvényeknek otthont adó teraszokkal ellátott tetőgalériája, ahonnan egyedülálló kilátás nyílik a repülőtérre és a városra.
Mivel az építmény történelmi jelentőségű anyagokat rejthet és emiatt a műemlékvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni, az átalakítás nem lesz olcsó. A nyugati főépület és a négy méter széles tetőgaléria kialakítására 28 millió eurós (8,8 milliárd forint) költséggel számol a szenátus.
A munkálatok 2017 elején kezdődhetnek, a galéria és a teraszok kialakításához várhatóan 2018-ban foghatnak hozzá.
További 27 millió eurót különített el a kormány a költségvetésből arra, hogy a Berlin Dahlem városrészében lévő Alliierten Museumot (Szövetségesek Múzeuma) a reptér hetes hangárjába költöztessék.
A tervezés már elkezdődött, határidőt azonban nem tudnak megadni az illetékesek, a Tempelhof hét hangárja közül négyben ugyanis majdnem 2500 menekültet szállásolnak el tavaly óta, a menekültközpont várhatóan 2019-ig működik.
Holger Lippmann, a Tempelhof-projekt vezetője ugyanakkor biztosította a múzeum vezetőségét, hogy 2018-tól megkezdhetik a munkát a hetes hangárban, ahol a múzeum teljes gyűjteménye számára elegendő hely van - olvasható a Tagesspiegel című lap online kiadásában.
A Tempelhof nevét arról a területről kapta, amelyre épült, mert az a középkorban a templomos lovagoké volt.
1923-ban itt hozták létre Európa első repülőterét, három évvel később pedig itt alapították meg a a Lufthansa német légitársaságot.
Tíz évvel ezután a náci rendszer az Európa fővárosának szánt Berlin kapujává akarta tenni a Tempelhofot. Albert Speer, Hitler főépítésze a régi terminált grandiózus, a rendszer hatalmát és erejét demonstráló építménnyé akarta varázsolni.
A háború megakadályozta terve véghezvitelét, de a Tempelhof így is impozáns komplexum lett, Norman Foster brit építész például "minden repülőtér anyjának" nevezte.
A Tempelhof azzal írta be nevét a történelembe, hogy az 1948 júniusában életbe léptetett, Nyugat-Berlin kiéheztetését célzó szovjet blokád idején a szövetségesek légihídjának, a világ legnagyobb humanitárius akciójának szimbóluma, egyben a szabadság jelképe lett.
Az 1949 májusáig tartó blokád hónapjaiban a körülzárt berlinieket élelmiszerrel, alapvető közszükségleti cikkekkel, fűtőanyaggal ellátó mintegy 200 ezer amerikai és angol repülőgép landolt Tempelhof betonján és szállt fel onnan.
Később katonai repülőtérként működött, polgárivá a német újraegyesülés után vált. A légi közlekedés a nem gazdaságos kihasználtsága miatt 85 év után, 2008-ban ért véget a Tempelhofon, azóta közparkként üzemel.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.