Nemrég a Lábán Rudolf-díjat kapta meg Cseppkánon című előadásáért, augusztusban pedig első ízben rendezi meg társulatával a fogyatékkal élő művészek fesztiválját. Goda Gábort a Fidelio kérdezte.
A teljes interjú itt olvasható.
"Készítettünk egy Kérész Művek sorozatot, aminek minden darabja egy nap alatt készült el. Itt az alkotóktól is azt vártam el, hogy képesek legyenek egyszerre rendezőként és befogadóként gondolkodni: mindenki megérkezett reggel egy-egy ötlettel a fejében, amit úgy kellett megfogalmazni, hogy én is megértsem nézőként. Nem azt vártam el, hogy az előadásuk filozófiai hátterét meséljék el, hanem azt, hogy mi fog ténylegesen történni a színpadon. 2007-ben ennek a tökéletes ellentétét valósítottuk meg, amikor három éven keresztül készítettük a Noé-trilógiát. Itt a befogadói oldalt képzőművészek bevonásával vizsgáltuk: minden előadásra hívtunk egy festőt, aki az előadás alatt egy üveglapra festett valamit, reflektálva a látottakra. Közel százszor játszottuk ezt a darabot, ugyanennyi üveglap készült tehát, amelyeket a mű első része után a szünetben a befogadó is láthatott. Ugyanazt az előadást játszottuk, de minden képzőművész máshogy látta, a néző pedig a sajátja mellett ezeket a reflexiókat is odatehette a sajátja mellé. Egyfajta biztatás volt ez, hogy ne engem, a rendezőt akarják megérteni az előadásból, hanem önmagukat. Sokat foglalkozunk azzal, hogy milyen a nézői attitűd, mit tesz valójában a befogadóval egy-egy darab" - mondta Goda Gábor.
"Nem gondolkodom műfajokban, nem táncot, színházat, képzőművészetet szeretnék művelni. Kifejezésformákat keresek, amik a legalkalmasabbak a gondolataim megfogalmazására. Nem táncelőadásokat csinálok, sokkal inkább élő művészetnek nevezném ezeket a műalkotásokat. Az egyetlen közös formai pont ezekben a darabokban, hogy szerepel benne ember. Ez egygyfajta ‘live art'. (...) Teljességre törekvő művészetet igyekszem képviselni, éppen ezért áll annyira közel hozzám Robert Wilson vagy Pina Bausch is. Szeretek a korábbi századokban élt alkotókkal együtt gondolkodni, Herakleitosz mellett impulzív számomra Hieronymus Bosch összetett képi világa, de a huszadik század is tele van ilyen művészekkel. Joseph Beuys, Pilinszky szintén nagy hatással voltak rám. Ezzel a szakmai elismeréssel kapcsolatban számomra az fogalmazódik meg, hogy több független ember minden érdek nélküli magánvéleménye kerül szinkronba, olyanoké, akik nagyon sok mindent tudnak és látnak. Örömmel tölt el, ha megszűnik a színpadi- és a nézőtér közötti távolság, ha a nézőkön túl még a túltelített kritikus szakembereket is megérinti a mű. Akkor talán ez az előadás tényleg működik" - fogalmazott az alkotó.
Az EGÁL - A teljesség belül van című fesztiválról elmondta, különös módon pont akkor kereste meg Sarkadi Eszter az ötlettel, amikor ő is ezen gondolkodott. "Az Artus szellemisége és tere azt sugallja, hogy ott építsünk, ott alkossunk, ott motiváljunk, ahol frissesség, erő, új szellemiség van és a teljességgel való kapcsolat hiteles. A múlt évben elkezdtük az Arccal a halnak nevet viselő, új generációt támogató programunkat. Idén a fogyatékkal élő és ép művészek közös gondolkodásából fakadó alkotásokra is hangsúlyt fektetünk. Figyelmet fordítunk arra, hogy az akadálymentesített stúdióban a fogyatékkal élő nézők is a legnagyobb számban találkozhassanak ezekkel a különleges alkotásokkal. A fesztivál programja most alakul. Lesz zene, színház, tánc, film, kiállítás és nyitott beszélgetések az alkotókkal, előadókkal. Látni fogjuk, hogy ezen a területen olyan magas kvalitású művészek vannak, mint az épek világában. Azt gondolom, hogy a teljesség lehetősége mindenkiben megvan. Látni fogjuk, hogy vannak, akik az élet adta nehézségek és korlátok ellenére kreatív, gazdag, teljes, inspiráló és mindenki számára példaértékű életet élnek" - mutatott rá Goda Gábor.
A teljes interjú itt olvasható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.