Tojamai tájszólásban is kapott már tapsot - Pinczés István rendező válaszolt

51. alkalommal járt Japánban, most újra a Csokonai Színházban rendez. Pinczés Istvánt a Hajdú-Bihari Napló kérdezte.

 

A Hajdú-Bihari Napló cikkéből:

 

A Felkelő Nap Arany-Ezüst Sugárpárjának Rendjét kapta meg Japánban Pinczés István. "Kulturális területen én vagyok az első külföldi, aki megkapta ezt a rangos kitüntetést. Jaszuda Kunihiko úr, a budapesti Japán Nagykövetség korábbi kulturális attaséja terjesztett fel 3 éve. Én nagyon távolról kanyarodtam a japán kultúra irányába. Egyetemistaként játszottam a Főnix színpadban, megnyertük a Mimosz pantomimegyüttessel a '77-es Ki mit tud?-ot. A tanári pályának hátat fordítva, rendezőasszisztensként alapítottam meg a Színjátszó Stúdiót. 1980-ban nyertünk a kazincbarcikai nemzetközi fesztiválon Csehov Leánykérésével, innen hívtak meg a New York-i nemzetközi fesztiválra, ahol egy japán társulat ugyanezt a darabot adta elő. Gratuláltunk egymásnak, de el se hittük, amikor Koizumi Hirosi, a japán társulat rendezője megkérdezte: ráérnénk-e majd két év múlva, 1983. szeptember 23-án fellépni Japánban. Egy szerencsés véletlen folytán nekünk előbb sikerült meghívni a Bungeiza Gekidant a kazincbarcikai fesztiválra. Visszalépett ugyanis egy nyugatnémet társulat, a szervezőknek én a japán csapatot javasoltam. A japánok eljöttek Barcikára és Debrecenbe is, a Kossuth utcán, az akkori IPK színháztermében léptek fel 1982-ben - ennek jövőre lesz 35 éve. A tojamai fesztivál természetesen a mondott napon valóban elkezdődött 1983-ban. Mi öt napig utaztunk Debrecenből repülővel, vonaton és hajón Tojamába, és ugyanannyit vissza. Az Efezuszi özvegy című rendezésemmel második díjat nyertünk, automatikusan meghívást kaptunk a következő fesztiválra is" - mesélte a rendező.

 

 Pinczes Istvan

Fotó: hevesisandorszinhaz.hu

 

A Csokonai Színház rendezőjeként, később főrendezőjeként "profiszínházivá" szélesítette a kapcsolatot. Háromszor vendégszerepelt a Csokonai Színház Japánban: a Stílusgyakorlattal, a S.Ö.R.-rel és két Koizumi rendezte mesével. 1985-ben lehetősége nyílt rendezni Tojamában: előbb a Tótékat, majd Szép Ernő Május és Füst Milán A zongora című művét vitte színre a japán társulattal. "A két kultúra találkozásának mezsgyéjén izgalmas színházi értékek születnek. A japán Tóték előadásán a budapesti Thália Színházban nyolcszor hívta a vastaps függöny elé meghajolni a színészeket" - tette hozzá Pinczés István.


A rendszeres színházi találkozások után Lukovics András, a Kölcsey művelődési központ igazgatója fantáziát látott a japán kapcsolat bővítésében. Kezdeményezte, hogy tágítsák a színházi együttműködést, és a kultúra más területeit - zene, kórusművészet, néptánc, képzőművészet - is vonják be fokozatosan. Így jutott ki japánba a Kodály Kórus, a Hajdú Néptáncegyüttes, a majorettek, az ifjúsági fúvószenekar, festők, grafikusok, fafaragók, népzenészek. Cserébe rézfúvós zenekarok és kimonós táncosok érkeztek a Virágkarneválra, kórusok a Bartók Kórusversenyre, jöttek ikebana művészek, volt kimonóbemutató, koto- és trombitahangverseny, ecsetírásművészeti workshop Debrecenben, Hajdúnánáson, Derecskén, Szoboszlón, Böszörményben és a megye más városaiban is.

 

"Most jártam kint 51. alkalommal - a gonosz vadász szerepét játszottam tojamai tájszólásban. Szerénytelenül hadd dicsekedjek vele: tapsos kimeneteleim voltak. Örkény Tótékjának rendezésekor kétszer másfél hónapot töltöttem ott, ez volt a leghosszabb távollétem. Gyakran hívtak tanítani, workshopot vezetni, fesztiválokon zsűrizni, konferencián előadást tartani - ezek egy-két-három hetes kiruccanások voltak, de ha összeadom a napokat, közel három évvé adódnak össze" - mesélte Pinczés István.

 

A rendező elmondta, az utóbbi három évben kényszerű parkolópályán volt, verseket és rock dalszövegeket fordított a maga gyönyörűségére. A Csokonai Színház jelenlegi vezetői, Ráckevei Anna és Gemza Péter már tavaly is hívták dolgozni. Megtisztelő ajánlatukra csak most tudott igent mondani, így a következő évadban végre ismét itthon rendez: David Pownall Mesterkurzus című kétrészes zenés "kihallgatását" állítja színpadra. Az lesz a jubileumi, 150. produkciója.

 

A teljes interjú a Hajdú-Bihari Naplóban olvasható.

 

süti beállítások módosítása