Székesfehérváron, a Nagyboldogasszony-bazilika romjai felett, az ország egyik legnagyobb épített szabadtéri színpadán Gioachino Rossini világhírű egyházi remekműve, a Stabat Mater csendül fel 2016. augusztus 16-án. Major Istvánt, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar igazgatóját kérdeztük.
A Musica Sacra elnevezés már mindenkinek ismerősen cseng Székesfehérváron, milyen visszajelzéseket kaptak a közönségtől, az érdeklődőktől?
„A Musica Sacra egy grandiózus komolyzenei koncert, melynek megszületése Miklósa Erika, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar koloratúrszoprán opera-énekesnőhöz köthető. Az idén 14. alkalommal megrendezett Harmonia Albensis nyári templomi hangversenysorozat rendszeres főszereplője volt Miklósa Erika, aki olyan tömegeket vonzott koncertjeire, hogy emberek százai az utcán, kivetítőn nézték, hallgatták a hangversenyt. Amikor Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója elindította a Koronázási Szertartásjátékokat 2013-ban, s az István király által építtetett, majd a törökök által lerombolt Nagyboldogasszony-bazilika romjai fölé óriás színpadot emeltek, adott lett a lehetőség arra, hogy a templomok méretén jóval túlnőtt zenei rendezvénynek ez a különleges és méltóságteljes hely adjon otthont. Első alkalommal 2014-ben természetesen Miklósa Erika káprázatos éneklésében gyönyörködhetett a közönség, tavaly pedig Carlo Ponti jr. vezényletével, László Boldizsár és Kálmándy Mihály közreműködésével Puccini Messa di Gloria című műve csendült fel. A sztárok felvonultatása idén is folytatódik, s ezt a hallgatóság – úgy gondolom – mára tökéletesen tudja, hogy a Musica Sacra egy olyan védjegy, mely a komolyzene területén a legmagasabb művészi szintet képviseli. Ezért kedvelt, s tömegeket vonzó esemény.”
Idén Rossini Stabat Materét láthatja a közönség. Miért erre az egyházi műre esett a választás?
„A műsorválasztásban fontos szempontnak tartjuk, hogy a koncert nevéhez hűen, egyházi vonatkozású műsort mutassunk be. Természetesen nem csak a cím kötelez, hanem a hely is, hiszen lelkünkben, s a díszletek, kivetítések által valamelyest szemmel láthatóan is felépül minden évben a Szent István-i bazilika, s úgy érezhetik magukat a fellépő művészek és a közönség, mintha a legendás templomban hallgatná az előadást. Rossini Stabat Matere a zeneirodalom egyik leggyakrabban előadott egyházzenei műve. Olasz operai hangvétele és a parádés szólistagárda egy különleges találkozás lesz, mely biztosan nagy élményt jelent majd a hallgatóságnak.”
Hogyan áll össze a fellépők sora?
„Legelőször Rost Andreát kértük fel, hogy legyen az idei Musica Sacra sztárvendége. De miután Rossini Stabat materére esett a választás, szükségessé vált további kiválóságok meghívása, hiszen a mű a leggyakoribb négy szólistás felállást kívánja meg. Az utóbbi években már két alkalommal is felléptek és óriási sikert arattak a moszkvai Bolsoj Színház szólistái, így elkezdtünk ebbe az irányba keresgélni. Óriási dolognak tartom, hogy sikerült a moszkvai Nagyszínház három vezető szólistáját megnyernünk, név szerint Svetlana Shilova mezzoszopránt, Maxim Paster tenort és Petr Migunov basszust. A koncerten Drahos Béla vezényli az esemény házigazdáját és állandó szereplőjét, az immár önálló intézményként működő Alba Regia Szimfonikus Zenekart és a kétszáz fős kórust, mely az Alba Regia Vegyeskar (karigazgató: Kneifel Imre), Primavera Kórus (karigazgató: Horányi Ottilia), Vass Lajos Kórus (karigazgató: Fügedi Bárd Judit), Clara Voce Vegyeskar (karigazgató: Gabrieli-Kiss József) és a Nemzeti Énekkar énekművészeiből áll össze.”
Július 8-án zárult a kórustagoknak szánt felhívás. Miért döntöttek úgy, hogy lehetőséget biztosítanak más kórustagoknak arra, hogy részt vehessenek a nem mindennapi előadásban?
„Úgy gondoljuk, hogy Székesfehérváron és vonzáskörzetében vannak még olyan énekelni tudó zenebarátok, akik ezeknek a kórusoknak nem tagjai, de szívesen részt vennének ebben a felemelő munkában. Lehetőséget kívántunk adni nekik és egyben az is célunk, hogy a városban és környékén fellelhető kulturális tőkétmaximálisan kiaknázzuk és a tőlünk telhető legtöbbet adjuk a koncertlátogatóinknak.”
Hogyan épül fel a próbafolyamat?
„Részekből áll össze a nagy egész. A kórusok már javában dolgoznak, ki-ki a saját otthonában készül. A zenekar előkészítő próbákat tart. Ezt egyesített kóruspróbák követik, s csak utána találkozik a zenekar a nagykórussal, végül pedig csatlakoznak a szólisták. Olyan felkészültségű sztárokról van itt szó, akik tökéletesen alkalmazkodnak egy jól felkészült zenekarhoz, kórushoz. Ezért ők Székesfehérvárra két nappal a koncert előtt érkeznek, ekkor kapcsolódnak be a közös munkába.”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.