"Pénz nélkül vágtunk neki a nagy kalandnak" - Nagy Viktor és a Kultkikötő 11 éve

11. szezonját zárja a Balatonföldvári Szabadtéri Színház. A Kultkikötő megálmodóját és igazgatóját, Nagy Viktort a kulturprojekt.hu kédezte.

A kulturprojekt.hu cikkéből:

"Gyerekkoromban több nagyon szép nyarat töltöttem Földváron és a környékén, majd sok-sok évvel később, amikor állandó helyszínt kerestünk az Összpróba táboroknak, eszembe jutott, hogy itt van egy színpad… Amikor ez az ötlet bevillant, tisztán felidéződött bennem az a kép is, ahogy kissrácként a kerítésen kívülről leskelődtem befelé, és érdeklődve figyeltem az aktuális műsort, merthogy a földvári színpad már akkor üzemelt, amikor a Balatont még leginkább a kelet- és a nyugat-németek találkozási pontjaként jegyezték. Akkoriban ez a hely többnyire koncerthelyszínként működött, bár vannak írásos emlékek arról, hogy a ’60-as években színházi előadásokat is tartottak itt. A helyszínkeresés közben megláttam az elfeledett színpadot, itt a csodálatosan szép park közepén, és úgy gondoltam: nyüzsgő Balaton-part ide vagy oda, mégis csak a nyugalom szigetére érkeztem. Így kezdődött… Nagy örömömre a városvezetés csillogó szemmel fogadta az ötletet, mert anno amikor mi ezt elkezdtük, korántsem volt ilyen programdömping a Balatonnál, mint napjainkban" - mesélt a kezdetekről Nagy Viktor.

A Kultkikötő vezetője elmondta, az Összpróbás kezdeményezés kezdte egyre jobban kinőni magát, egy idő után már jócskán túlmutatott a „szimpla” táborozáson, és ahogy a program egyre nagyobb méretet öltött, úgy vált egyre egyértelműbbé számára, hogy ideje felhagyniuk az utazó cirkuszi léttel, és szükségük lenne egy állandó térre. "Ekkor jutott eszembe az elhagyatott földvári színpad… Egy évvel később már itt tartottuk az Összpróba tábort, és ha már a sors úgy hozta, hogy rátaláltunk erre a kincsre, szerettük volna minél teljesebben kihasználni a szabadtéri színház lehetőségeit: így merült fel a nyári kulturális fesztivál ötlete, és nem sokkal ezután megszületett a Kultkikötő" - tette hozzá.

"Életem egyik legfontosabb tizenegy évéről beszélünk, merthogy a Kultkikötő nemcsak nyáron ad feladatot, hanem egész évben: a szezon szeptembertől szeptemberig tart, kvázi hamarosan elkezdjük összerakni a következő nyár programját. Azt kérdezed, hogy emlékszem vissza a kezdetekre? Nos, irgalmatlanul gyötrelmesen indult ez az egész, merthogy pénz nélkül vágtunk neki a nagy kalandnak, tehát úgy ugrottunk bele ebbe a történetbe, hogy az elszántságunkon és a lelkesedésünkön kívül semmi másunk nem volt. Sokunk sokszor a havi fizetését adta bele ebbe a projektbe, de nem is ez a része okozta a legnagyobb nehézséget, hiszen mindannyian szívesen és boldogan tettük bele a pénzünket, már amennyire a lehetőségeink engedték, hanem az a rengeteg energia, az hihetetlen mennyiségű munka volt embert próbáló, amit belefektettünk ebbe az egészbe. Az első perctől kezdve mindenki tette a dolgát, zokszó nélkül, senkinek nem esett le a gyűrű az ujjáról, ha dolgozni kellett. Kaszáltunk, festettünk, ácsoltunk, díszletet fúrtunk, és ha takarítani kellett, akkor takarítottunk. A mai napig jó néhány ember dolgozik itt, aki minden munkát meg tud csinálni: én sem jövök zavarba, ha éppen díszletfalakat kell kifúrni a helyükről egy vihar miatt. Ez idén is előfordult" - árulta el Nagy Viktor.

A teljes interjú itt olvasható.