"Mindegyik projektgyermekünk folytatódik" - Villáminterjú Kulcsár Viktóriával

A családbarát Jurányiról, a közösségi ház profiljának megerősítéséről és a tehetséggondozásról is kérdezte Kulcsár Viktóriát a Jurányi Latte.

 

Egyre több kisgyereket látni a Jurányiban hencseregni, mocorogni, a Mukiházban játszani. Hol tart most a családbarát Jurányi?
Elérte azt a célt, amit egy évvel ezelőtt kitűztünk: nem az volt az elképzelésünk, hogy gyerekszínházzá fejlődjünk – abból szerencsére bő és minőségi kínálat van a fővárosban –, hanem hogy a ház közösségi szellemének a jegyében a színházba, próbára és jógára járók nyugodtan magukkal hozhassák a kisebb családtagjaikat is és hogy kialakítsunk nekik egy olyan teret, ahol a kicsikkel együtt komfortosan érezhetik magukat. Anyukaként ma már én is tudom, hogy milyen nehéz olyan helyet találni, ahol például van kanapé, ami a szoptatós időszakban jól jön, vagy ahol le lehet tenni úgy a gyerkőcöt, hogy ne töröljük fel vele a koszos padlót. Az ilyen helyekből sajnos még kevés van, ezért ebből a szempontból is, illetve a programok terén is igyekszünk családbarátok lenni. A tavalyi évad óta sikeresen fut például a Mese Habbal sorozatunk, ami különböző zenés és színházas programokat nyújt a gyermekes családoknak, illetve új gyerekelőadás, a Szamárfül Projekt és a Gólem Színház közös GóleMese avagy így ment a rabbi hochmecolni című bemutatója is műsorra kerül ősszel.

 

kulcsar viki


A tavalyi évadban a Jurányi közösségi ház profiljának a megerősítése volt a cél a Mese Habbal programsorozat elindításával, illetve a Jurányi Klub megújításával. Hogy sikerült a Jurányi Klub újragondolása?
Az újratervezéskor el akartuk kerülni, hogy egy nagymerítésű klub legyünk, amit valamiért épp Jurányinak hívunk, közben pedig nem is tudunk semmit egymásról. Mindegy, hogy több százan, vagy csak nyolcvanan vannak, szerintem az aktivitás mindig fontosabb, minthogy virtuálisan mennyien vesznek minket körül, arra ott van a facebook, a klub célja azonban a közösségépítés. Ki is alakult egy szűk mag, akik rendszeresen eljárnak a klubos programokra zártkörű főpróbát nézni, beszélgetni az alkotókkal, koncerten részt venni vagy épp néhány házlakót közelebbről megismerni: számomra pont ez a testközeliség és fizikai jelenlét vált fontossá ebben a virtuális valóság-őrületben. A klubbal tehát nem a nézőbázisunk növelése volt a célom, hanem hogy kiderüljön, van-e arra másnak is igénye, hogy ne csak a közösségi hálókon éljen társas életet – szerencsére van, úgyhogy tovább dübörög a Jurányi Klub, amihez továbbra is lehet csatlakozni a juranyiklub@gmail.com címen.


A közösségépítés mellett a másik vesszőparipád a tehetséggondozás, melynek egyik emblémája a TITÁNium Színházi Projekt. Milyen tapasztalatok vezettek oda, hogy idén változtass a TITÁNiumon?
A negyedik alkalommal fogjuk kiírni szeptember 30-án a TITÁNiumot és ahogy a Jurányi élete is mutatja, az első év a kitalálással, a második a megvalósítással, a harmadik a tapasztalatok leszűrésével telik és a negyedik év ad arra lehetőséget, hogy megnézzük, merre vezethet tovább az út. A személyes, a szervezeten belüli, a partnerintézményi és az alkotói tapasztalatok azt mutatják, hogy a pályázó fiatalok nem feltétlenül vannak ugyanolyan szinten felkészülve vagy felkészítve, éppen ezért az lenne a legjobb nekik és a területnek is, ha megmutatnánk, hogy mire is van szükség ahhoz, hogy a fiatalok felkészüljenek a gyakorlati színházi életre. Mivel mi, Fügék ezt csináljuk éjjel-nappal, azt gondoltam, hogyha a partnerintézményekkel karöltve egy kicsit nagyobb energiát fordítunk arra, hogy megtanítsuk őket a színészegyeztetés problémáitól kezdve a díszletterv elfogadáson át a technikai, praktikus gondolatokig, akkor nem csak a pályázókat készítjük fel egy komolyabb útra, hanem a saját magunk helyzetét is megkönnyítjük. Így az idei alkalommal az előadások bemutatását egy mentor program előzi majd meg, hogy mire a próbafolyamatra sor kerül, az alkotó már tudja, hogy melyik színház színpadán, pontosan milyen technikával és milyen stábbal lehet kivitelezni és életben tartani, továbbjátszani a produkciót.

 

juranyi terasz

Fotó: juranyihaz.hu


A 2015/16-os évadban indította útnak a Budapest Főváros Önkormányzata a Füge Produkcióval karöltve a STAFÉTA pályázatot. A Főváros keresett meg ezzel az ötlettel?
A Jurányi miatt eleve van egy szoros együttműködésünk a Fővárossal, az új vezetésnek azonban volt egy olyan igénye is – amit nagyon üdvözöltem –, hogy keressünk az érvényben lévő bérleti szerződésen túl egy szakmai kapcsolódást is. Hamar megtaláltuk a közös pontot, a független színházi terület, azonbelül is azon fiatalok támogatását, akik nem, vagy csak kisebb eséllyel tudnak pályázati forrásokra szert tenni. Így született a STAFÉTA tehetséggondozó program: az első évben egy meghívásos pályázatot írtunk ki, hogy megnézzük mit is gondol erről a projektről a szakma, illetve, hogy növeljük az ernyőszervezetek és produkciós házak felelősségét azáltal, hogy nekik kelljen meghatározniuk, hogy kikben is gondolkodnak az adott évben. Most, hogy mögöttünk van egy év tapasztalat, illetve több időnk is volt, egy nyílt pályázatot tettünk közzé, amire bárki, aki az adott feltételeknek megfelel, pályázhat szeptember 30-ig.


Ha már a pályázatoknál tartunk, a Füge Produkcióhoz szorosan tartozik még egy, a Tantermi Színházi Projekt. Van esély rá, hogy az idei évadban ez is kiírásra kerüljön?
Úgy tűnik, hogy idén olyan évadunk lesz, amikor mindegyik projektgyermekünk folytatódik vagy újjáéled: a Tantermi is kiírásra kerül 2016 decemberében és hasonlóan az eddigi évek gyakorlatához tavasszal lenne belőle egy szemle és az évad végén, illetve a 2017/18-as évad elején tudnának elindulni azok az előadások, amik megvalósulnak a projekt keretében.


Beszéljünk a Jurányi repertoárjáról is: milyen bemutatókat tartogat a 2016/17-es évad?
Mikor májusban végigvettük a műsorunkat, akkor azt láttuk, hogy többségében 95%-os látogatottsággal futottak az előadásaink, így nem tudtunk semmitől sem elköszönni, aminek persze nagyon örültünk, viszont csak akkor van mozgásterünk, ha az egyik produkció kifut és másik jön helyette. Úgyhogy szinte minden Füge Produkciós előadás – pl. A nagybőgő, Szülői értekezlet – repertoáron marad, továbbmennek a sikeres koprodukciók is a Dumaszínházzal – pl. 40! avagy véges élet, A férfiak szexuális világa, A szerelem zsoldosai, Elhanyagolt férfiszépségek – és az Orlai Produkciós Irodával – pl. A csemegepultos naplója, Egyasszony – illetve a fiatal színházcsinálók nevéhez fűződő előadások – pl. Mindegy, Etikett, Napraforgó – is. Bemutatóként gazdagítja majd a repertoárt Bodó Viktor Egy őrült naplója c. rendezése, a STAFÉTA keretén belül megvalósuló Orlando, illetve a Köztársaság. Külön öröm, hogy a házban továbbra is láthatóak lesznek a Mentőcsónak Egység projektjei – pl. Szociopoly, Újvilág, Menekülj okosan!, Pokolra kell annak menni – illetve hogy a Tünet Együttes és a HOPPart Társulat is saját előadást mutat be a termükben.


Kérdezett: Antal Klaudia

Jurányi Latte

 

 

süti beállítások módosítása