Stúdióelőadást állít színpadra Koltai Róbert Szombathelyen. B. Török Fruzsina Tolsztoj műve nyomán készített darabja a női egyenjogúság kérdését vizsgálja.
A Weöres Sándor Színház ajánlója:
A történet egy vonat étkezőkocsijában kezdődik az 1890-es évek elején, késő éjszaka. Idegen emberek ülnek egymás társaságában, és a házasság intézményének lehetetlenségéről folytatnak heves vitát.
A társalgás egy pontján az addig szótlanul ülő Pozdnisev váratlan szenvedéllyel szól közbe. Élete legféltettebb és legfájdalmasabb titka szakad ki belőle: „Uraim és hölgyem, tudják meg, én vagyok az a Pozdnisev, aki egy damaszkuszi tőrrel leszúrta a feleségét…”
Fotók: wssz.hu
A vallomás hatására mindenki elmenekül, kivéve egy embert. Pozdnisev kíméletlen részletességgel tárja fel neki élete tragédiáját, olyan őszinteséggel, mintha gyóntatópappal ülne.
„Ki ez a titokzatos nő? És miért ilyen fontos neki ez a beszélgetés?" Ezek a kérdések zakatolnak Pozdnisev fejében és nem is sejti, milyen hamar választ lel kérdéseire...
A Végállomás című színdarab szerzője B. Török Fruzsina, akinek a neve nem ismeretlen Szombathelyen (vagy Szentgotthárdon), és aki ezúttal nem Móricz Zsigmondtól, hanem Lev Nyikolajevics Tolsztojtól választott alapanyagot. A téma azonban ugyanaz, akár a Móricz-naplókat, akár a WSSz-ben tavaly bemutatott Jelenetek 2 házasságbólelőadás alapjául szolgáló Móricz-regényeket, akár a Végállomás forrását, a Kreutzer-szonátát nézzük: férfi és nő kimeríthetetlen, titkokkal és hazugságokkal, vágyakkal és szenvedélyekkel teli kapcsolata.
Az előadás rendezője Koltai Róbert, és ő játssza majd a főszerepet is: Pozdnisevet, a gyónáskényszerbe került férjet, aki végzetes bűnt követett el – abból a meggyőződésből, hogy a felesége a legmegátalkodottabb bűnös a világon.
A női főszerepet Bálint Éva, Koltai Róbert kipróbált partnere játssza. A Tolsztoj nyomán megszületett darab bevezető instrukciója szerint „az 1900-as évek elején járunk, a Transzszibériai expressz étkezőkocsijában vagyunk”. Ez a zárt tér a vallomás helye. A helyzetet egy ügyvéd és egy kereskedő – Kelemen Zoltán és Endrődy Krisztián – alapozza meg. A szó a női emancipáció körül forog. Ha többeknek még ma sem egyértelmű, hogy a nő is ember, képzelhetjük, hogyan vitatja meg a témát egy orosz kereskedő és egy orosz ügyvéd a múlt század elején egy végtelenül hosszú vonatúton. Első alaptétel: a házassághoz nem kell szerelem (mert minek). Második alaptétel: minden rossznak „az a fene nagy műveltség az oka”. Aztán az étkezőkocsiban kettesben marad az idősödő férfi és a ragyogó fiatal nő, és a vonat csak szeli a teret meg az időt – de hogy végül mi lesz ebből, és voltaképpen ki ez a nő, tényleg ne áruljuk el.
Az olvasópróbáról képekben:
Fotók: wssz.hu
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
B. Török Fruzsina:
Végállomás
Lev Tolsztoj nyomán
- krimi egy részben -
Pozdnisev Koltai Róbert
Fiatal nő Bálint Éva
Kereskedő Endrődy Krisztián
Ügyvéd Kelemen Zoltán
Díszlet- és jelmeztervező: Szlávik István
Kellékes: Poór Éva
Súgó/Ügyelő/Rendezőasszisztens: Egervári György
Rendező: Koltai Róbert
Bemutató: 2016. október 5. 19 óra
Weöres Sándor Színház, Stúdiószínpad
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.