Irodalmi Nobel-díj - Kenyai írót tartanak a legesélyesebbnek

Ngugi Wa Thiong'o kenyai írót tartja a legesélyesebbnek az irodalmi Nobel-díjra a legnagyobb brit fogadóiroda, a Ladbrokes. Az esélyesek toplistáján Murakami Haruki japán író a második, Adonis szíriai-líbiai költő a harmadik.

    

Az angol, szuahéli és kikuju nyelven alkotó 78 éves író, akinek eredeti neve James Ngugi, a kenyai kikuju törzs tagja, az első modern kikuju regény írója. Akkor házasodom, amikor akarok című színpadi művének politikai üzenete miatt az 1970-es években börtönbe zárták. Az 1980-as években megjelent egyik esszéjében felszólította az afrikai írókat arra, hogy anyanyelvükön alkossanak, szakítsanak a gyarmati múlttal, és teremtsék meg az autentikus afrikai irodalmat. 
    

Murakami Haruki világszerte nagy népszerűségnek örvendő japán író. Könyvei, például a Norvég erdő, a Birkakergető nagy kaland, az 1Q84-trilógia vagy a Kafka a tengerparton bestsellerré váltak nemcsak hazájában, hanem az egész világon. Műveit több mint ötven nyelvre lefordították. 


Ngugi Wa Thiongo

    

A Ladbrokes fogadóiroda toplistáján a harmadik helyen álló Adonis - valódi nevén Ali Ahmad Szaid Eszber - szíriai költőt a modern költészet egyik legdominánsabb alkotójaként tartják számon, több mint húsz kötetet írt. 
    

A negyedik helyre Philip Roth amerikai regényírót sorolták annak ellenére, hogy az író már 2012-ben bejelentette visszavonulását. Az ötödik helyen Jon Fosse norvég író áll. Nádas Péter a 11., Krasznahorkai László a 14. helyen van.
    

Az irodalmi Nobel-díj nyertesét csütörtökön délután egy órakor jelentik be. A hagyományoknak megfelelően eredetileg október 6-ra volt várható az irodalmi kategória nyertesének kihirdetése, a díjat odaítélő Svéd Akadémia azonban egy héttel elhalasztotta a bejelentést. 
    

2015-ben Szvetlana Alekszijevics fehérorosz ellenzéki író kapta az irodalmi Nobel-díjat. Az eddig kiosztott 112 irodalmi elismerésből Alekszijevics díjával együtt mindössze 14 került női íróhoz, az utóbbi 25 évben azonban jobb volt a tendencia, a díjak harmadát nők kapták. 
    

Az akadémia 1901 óta minden évben a hagyományokat szigorúan követve választja ki az irodalmi Nobel-díjast. A testület összetételét és munkáját pedig még régebbi, az akadémia alapításáig visszanyúló rendelkezések szabályozzák.
    

A svéd királyi akadémiák sorába tartozó testület az előírások szerint 18 fős, mindenki életre szóló tagsággal bír. Jelenleg írókból, nyelvészekből, történészekből, irodalomtudósokból és egy jogászból áll a testület, amelynek titkára - és ezáltal az akadémia vezetője - 2015 júniusa óta Sara Danius. 
    

Az irodalmi kitüntetettről szóló döntést az akadémián belüli öttagú bizottság készíti elő. E testület tagjait három évre választják. A Nobel-díjról folytatott tanácskozások anyaga és a jelöltek listája 50 évig titkos.
    

A jelölési folyamat első lépéseként a bizottság szeptemberben 600-700 szervezetet, illetve személyt kér fel levélben, hogy tegyen javaslatot a következő évi díjazottra. Ajánlást korábbi díjazottak, nyelv- és irodalomtudósok, tudományos intézmények, illetve írószövetségek is tehetnek, saját magát senki sem jelölheti. Az indítványoknak legkésőbb január 31-ig kell beérkezniük Stockholmba.
    

Ezt követően a Nobel-bizottság áprilisra 15-20 fős névsort állít össze az akadémiának, majd a lista májusban ötfősre szűkül. Ezt követően az akadémia tagjai a nyár folyamán tanulmányozzák a jelöltek munkásságát, a bizottság tagjai pedig beszámolókat készítenek. Az akadémia tagjai szeptemberben találkoznak, hogy megvitassák a listán szereplő írók érdemeit. A díjazottról október elején döntenek: az akadémiai tagok legalább felének szavazatát elnyerő jelölt kapja az irodalmi Nobel-díjat.
    

Eddig 108 alkalommal 112 díjazottnak adták át az elismerést: négy alkalommal kapta megosztva két alkotó. A kitüntetést mindössze két jutalmazott utasította vissza: 1958-ban Borisz Paszternák szovjet írónak a szovjet rezsim nyomására kellett lemondania Nobel-díjáról, 1964-ben pedig Jean-Paul Sartre francia filozófus, regény- és drámaíró tartotta pacifizmusával nem összeegyeztethetőnek a díj átvételét. A kitüntetést 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940 és 1943 között nem osztották ki. Eddig egyetlen magyar író részesült az elismerésben: Kertész Imre 2002-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.

 

 

 

 

süti beállítások módosítása