Megszületett a minősítéssel nem rendelkező színházak és színházi szervezetek működési pályázatának elbírálása. Az előterjesztők indokolták döntésüket.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nyilvánosságra hozta döntési listáját (itt található) a független színházak 2017. évi működési pályázatáról. Az alábbiakban a Színház I. kategória döntési előterjesztéséhez a kurátorok (Cziboly Ádám, Lőrinczy György, Török Ákos) által írt indoklást teljes terjedelmében közöljük:

Az  2017-ben a Színház I. kategóriába 46 pályázat érkezett. Az összes igényelt támogatás 2,83-szor volt nagyobb, mint a támogatásra fordítható keretösszeg. Idén is elmondható, hogy ha érdemi értékelés nélkül a rendelkezésre álló támogatást az igények arányában egyenletesen elosztottuk volna a pályázók között, akkor minden pályázó kb. a harmadát kaphatta volna az általa igényelt összegnek.

Tavalyhoz képest idén 14.996.000 Ft-al növekedett a felosztható keretösszeg. Ugyanakkor kivétel nélkül minden szervezet újra pályázott, aki tavaly támogatást kapott vagy forráshiányos listára került, és ezen felül tíz új belépő volt (közöttük olyan ígéretes fiatal csapatok, mint a K2, a Kb35, a FAQ vagy a Terminal Workhouse). Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha minden tavalyi pályázó megkapta volna ugyanazt az összeget, amit tavaly megítéltünk neki, kevesebb mint 15 millió forintnyi keretünk marad az új belépők támogatására.

Tavalyhoz képest tehát a keretösszeg minimális növekedése ellenére sincsen jelentős változás sem a túlpályázás mértékében (tavaly a keret az összes igény 31 %-ára volt elegendő, idén a 35 %-ára), sem az új belépők mértékében (tavaly és idén is pontosan 10-10 újonnan pályázó szervezet). Sajnos az eljárásrendben sem történt jelentősebb változás: pozitívum a korábbra hozott határidő, emellett a néhány kedvező, kisebb módosítás mellett az eljárásrend sajnos továbbra is papíralapú és nehézkes valamennyi szereplő számára (a társulatoktól az értékelőkön át a pályázatkezelő túlterhelt munkatársaiig). Továbbra is azonos keretből, azonos szempontrendszer mellett kellett megítélnünk az amúgy normatív támogatást érdemlő, kisebb kőszínház működésének mutatószámait produkáló, évtizedes múlttal rendelkező társulatokat a pár éve alakult, nagyrészt fiatalokból álló kísérleti műhelyekkel.

Idén tehát igen hasonló körülmények között hasonló kihívásokkal nézett szembe a kuratórium. A forráshiány mértéke radikálisan nem változott (továbbra is kb. háromszoros a túlpályázás), így továbbra is csak olyan döntés születhetett, amiben valamely társulatnak (de leginkább mindenkinek) az érdekei sérülnek. Miközben pontosan értjük, hogy minden társulat elsősorban abban érdekelt, mekkora támogatásban részesül, tisztelettel meghívunk mindenkit, hogy – velünk együtt – nézzék a teljes képet: mindenkit, aki saját társulatának neve mellett magasabb összeget látna szívesen, kérjük, hogy azt is gondolja át, ezt a mezőnyben ki(k)től venné el.

Idén még határozottabban szeretnénk hangsúlyozni, hogy a milliókért zajló „élet-halál küzdelem” a pályáztatási rendszer sajátossága, és ennek a rendszernek az értékelők csak „fogaskerekei” (igaz, azok, akik elérhetők, és döntéseiket nevükkel vállalják). Mindaddig, amíg nem következik be radikális növekedés a keretösszegben, évről évre hasonló nehézségekkel fog küzdeni minden kuratórium. Hogy mekkora ráhatása van a kuratóriumnak erre a rendszerre, ahhoz elég megnézni, mennyi és milyen mértékben teljesült tavalyi ajánlásainkból (nagyrészét idén gyakorlatilag változatlanul közöljük azokat az indoklásunk végén). A rendszerszintű változtatáshoz az érintett szervezetek szükséges összefogása egyelőre úgy tűnik, még várat magára.

Az alábbiakban a döntési előterjesztés hátterét indokoljuk, négy lépésben:

1. ismertetjük a pályázatokra vonatkozó főbb statisztikákat,
2. bemutatjuk azokat a körülményeket, amelyek az értékelői munkát meghatározták,
3. részletesen indokoljuk döntéseinket, végül
4. konkrét javaslatokat teszünk, hogyan lehetne jövőre javítani a pályáztatási rendszeren.

Az 1-3. pontban tavalyi meglátásainkhoz képest nem ismételjük magunkat, leginkább azt foglaljuk össze, ami az idei évben különbözött a tavalyi gyakorlattól. A 4. pontnál fontosnak tartjuk az ismétlést, annak ellenére, hogy a fejezetben foglaltak egy részét tavaly már szó szerint leírtuk.

A túlpályázás mértéke

A minősítéssel nem rendelkező színház- és táncművészeti szervezetek működési támogatására szánt keret 2017-ben némiképp növekedett: a tavalyi 1,028 milliárd forintról 1,1103 milliárd forintra, ez 8 % növekedést jelent. Ugyanakkor ez az összeg továbbra is 10,7 %-al elmarad a 2014-es 1,23 milliárd forinttól.

A Színház I. kategóriában

• a támogatásra fordítható keretösszeg 268 800 000 Ft volt.
• A kategóriában összesen 46 pályázat érkezett. A pályázók közül 36-an adtak be tavaly is pályázatot, és 10 új belépő volt, vagyis a mezőny több, mint ötöde.
• Az összes pályázó által az összes igényelt támogatás (átsorolásokat és elutasításokat megelőzően) 761 207 561 Ft volt.
• Ez összességében 2,89-szeres túlpályázást jelent, vagyis az elosztható forrás kicsit több, mint a harmada az igényelt támogatásnak.

A mutatószámok 2015 óta, a Színház I. kategória létezése óta ebben az évben a legelőnyösebbek (a keret összege az igényelt támogatás arányához képest), ugyanakkor nagyságrendi változás nincsen, és az idei év talán a legerősebb mezőnyt hozta mind a pályázatok minősége, mind az új belépők jelentősége tekintetében.

Az értékelés körülményei

Az alábbiakban többé-kevésbé kronológiai sorrendben ismertetjük az értékelés főbb körülményeit, elsősorban azokon a pontokon, ahol a tavaly leírt gyakorlathoz képest eltérést tapasztaltunk.

A kuratórium összetétele. A háromtagú kuratórium két tagját (Török Ákos, Cziboly Ádám) a FESZ közgyűlése választotta meg és delegálta, kiket a Színházművészeti Bizottság és az államtitkár is jóváhagyott; a harmadikat (Lőrinczy György) a Színházművészeti Bizottság.  Az elmúlt év igazolta a Színházművészeti Bizottság delegáltjának speciális szerepét a kuratórium munkájában, aki a döntési előterjesztés utóéletét végig követi, és a döntés szakmai okait felsőbb döntéshozói fórumokon is képviselni tudja. Ugyanakkor a FESZ delegáltjai között személyi csere történt: Jászay Tamás távozásával, és Török Ákos belépésével két új gyakorlatot javaslunk meghonosítani:

1. A FESZ delegáltjainál javasoljuk a kétéves ciklusokat; így senki sem „szorulna” bele a kurátori szerepbe, ugyanakkor az egyes évek döntései közötti folytonosság biztosítva van. Ebben az értelemben 2018-ban Török Ákos maradhatna az egyik FESZ delegált, Cziboly Ádámot pedig egy új kuratóriumi tag válthatná.
2. 2016-ban is ragaszkodtunk hozzá, és a jövőben is javasoljuk, hogy a FESZ delegáltakat a FESZ közgyűlése válassza meg, illetve hosszabbítsa meg mandátumukat. A bevezetőben kifejtetettek alapján a kurátori feladat a pályázati rendszer sajátosságai miatt hálátlan munka, szinte minden szervezet az általa igényelt támogatás töredékét kapja. A FESZ közgyűlése a szövetség legfelsőbb döntéshozó szerve, amelyben valamennyi tagszervezet képviseltetheti magát (a nem FESZ tag pályázók pedig a FESZ-be belépve megtehetik ugyanezt). Kiemelten fontos, hogy a FESZ delegált kurátoroktól a döntés meghozatalára a felhatalmazás az érintett szervezetektől érkezik, és amennyiben azzal az érintettek nem elégedettek, a kurátorok ily módon a jövő évben „visszahívhatók.”

Felkérés és szerződéskötés. A kuratórium tagjai hivatalos felkérést 2017. jan. 27-én kaptak (a pályázat benyújtásának végső napján, és egy hónappal az első kuratóriumi ülés előtt). Összehasonlításképpen: tavaly a felkérés a pályázat megjelenésének napjával esett egybe. Mivel a kuratórium tagjaitól elvileg elvárt a pályázó társulatok előadásainak látogatása, hasznosnak tartanánk, ha a felkérés korábban történne meg, és a szerződéskötés időpontja közel esne a felkérés időpontjához. A kuratórium tagjai szerződésüket az átalakulóban lévő NKA-val a döntéshozatallal egy időben, a hivatalos kuratóriumi ülés napján írták alá.

Eljárásrend, kiírás, pályázat. Mindenképpen pozitívumként kell megemlítenünk, hogy idén a kiírás a tavalyi évek gyakorlatához képest korábban, 2016. dec. 27-én megjelent, egyben azt is bizonyítva, hogy a kiírás megjelentethető már a tárgyévet megelőző naptári évben is.

• A pályázati kiírás elkészítésében a kurátorok nem vettek részt. Előzetes véleményezői joguk formálisan nem volt. A kiírás radikálisan nem változott, de néhány kisebb pozitív változtatásra sor került: alacsonyabb lett a küszöb az új belépőknek, az értékelési szempontrendszer jelentősen egyszerűsödött, és az előadásfelvételek benyújthatóvá váltak online link formájában is.
• A pályázati adatlapok formájában és tartalmában gyakorlatilag nem történt változás. Az Adattábla első verziója két képlethibát tartalmazott, ez később javításra került, de a korai pályázók még ezt töltötték le és -ki.
• A pályázatot szakmailag az EMMI felügyelte, lebonyolítását az (átszervezés alatt álló) NKA koordinálta. Mindkét szervezetnél idén is tapasztaltuk, hogy megfelelő háttértámogatás nélkül egy-egy fő látja el energiáján felül teljesítve a teljes pályázati folyamat koordinálását. Gyakorlatilag kettejük munkájának köszönhető, hogy idén kicsivel hamarabb kaptuk kézhez a pályázati anyagokat, és így több időnk maradt az érdemi bírálatra. 
• A tavalyi két héttel szemben idén csaknem három hét állt rendelkezésünkre a pályázati anyagok kézhez vétele és a hivatalos kuratóriumi ülés között.
• Ennyi idő alatt (a forgalmazói kategóriák pályázataival együtt) 61 pályázatban kb. 5000 fájlt és kb. 6000 oldalnyi szöveget, adatlapot kellett átnéznünk és felelősen értékelnünk. Idén is volt több hibás vagy hiányos DVD.
• Két héttel a kuratóriumi ülés előtt kaptuk meg a hiánypótoltatási folyamat során módosított költségvetéseket, ami a pályázók több, mint felét érintette. (Komoly rendszerszintű problémának látjuk, hogy a pályázatok felének költségvetését minden évben utólag módosíttatni kell; egy elektronikus felület, amely a bevitelnél automatikusan ellenőrzi a költségvetést előre megadott szabályok szerint, erre a problémára is megoldást jelentene.)

A kuratóriumi döntés utóélete. A kuratóriumunk, amely kétszer informálisan és egyszer formálisan ülésezett, hivatalosan javaslattevő szervezet, vagyis döntéseit elvileg felülbírálhatja a Színházművészeti Bizottság (egyikünk a tagja, éppen azzal az indokkal, hogy a döntés logikáját képviselni tudja a Bizottságban), az államtitkár vagy a miniszter. Amikor döntéseink mellé rögzítjük jelen indoklást, nem tudjuk előre, hogy döntési javaslatainkat valamely fórumon felülírják-e az eredményhirdetésig. Értelemszerűen a saját hatáskörben meghozott döntéseinket tudjuk felelősen indokolni.

Az értékelés menete és szempontjai

A tavalyi indoklásunkban megfogalmazottak értelmében elsősorban a pályázati anyagokat értékeltük, mivel egy részletesen szabályozott pályázati felhívás keretei között lettünk felkérve erre a feladatra. A társulatokkal kapcsolatos személyes tapasztalataink másodlagos szerepet játszottak a döntés meghozatala során.

Átsorolások és formai elutasítás

• Hét pályázatot soroltunk át a Színház II. kategóriába, mert mind profiljuk, mind mutatószámaik alapján jobban illeszkedtek oda. Mind a hét pályázót az elmúlt két évben átsorolta a kuratórium, így a korábbi döntésekhez maradtunk következetesek.
• Két pályázót elutasított az NKA, mert nem szerepeltek az EMI nyilvántartásban.
• Két pályázót mi voltunk kénytelenek „szakmailag érvénytelennek” minősíteni, mert nem feleltek meg a kategória előírt kritériumainak (mindkét esetben a nézőszámnak). Ezt a feladatot a kiírás 9. oldala testálja az értékelőkre (bár véleményünk szerint a formai előszűrés része kellene, hogy legyen). Üdvösnek látjuk az új belépőkre vonatkozó kritériumok enyhítését, és jelentős előrelépésnek tartjuk, hogy a tavalyi öttel szemben idén már csak két pályázót kellett ezen kellemetlen okból elutasítanunk. A szakmai érvényesség ellenőrzésében hatalmas segítséget nyújtott nekünk a Budapesti Operettszínházból Erdei-Kiss Éva, amiért ezúton is köszönetet mondunk.
• Az átsorolások és elutasítások 11 pályázatot érintettek. 35 pályázatot vetettünk alá részletes tartalmi értékelésnek (tavaly csak 33 pályázat jutott el ebbe a fázisba, vagyis ezt a mutatószámot tekintve az idei keretre kettővel több pályázó jutott).
• Két pályázót, akik tavaly az 1/a, de idén az 1/b kategóriában pályáztak, a rendelkezésre álló keretösszeg szűkösségére való tekintettel visszasoroltunk az 1/a kategóriába, mert csak így láttuk biztosítva támogatásukat (az 1/a kategóriában a támogatási limit hárommillió forint, az 1/b kategóriában ötmillió forint). Kényszerű döntésünket kompenzálandó, számukra további két-kétmillió forintot javasoltunk a forráshiányos listán.

Pontozás. A pályázatok pontozását (a FESZ által javasolt) 33 pontos szempontrendszer szerint végeztük (kiírás 22-23. oldala). Kifejezetten üdvözöljük, hogy a szempontrendszer a tavalyi 53 ponthoz képest jelentősen egyszerűsödött. A szempontrendszer belső arányai csak kis mértékben változtak: a 100-ból összesen 5 pont átcsoportosításra került a társadalmi szempontokról a hatékonysági és gazdasági szempontokra.

• A pályázatok minőségében határozott erősödés tapasztalható, szeretnénk hinni, hogy ebben tavalyi visszajelzéseinknek is szerepe volt. Örömmel tapasztaltuk, hogy mind több pályázó építette fel pályázatát a szempontrendszer szerint, a pontozás során jutalmaztuk is ezt. A Színház I. kategóriában idén már szerencsére nem találkoztunk olyan pályázattal, amely feltehetően szórólapszövegek összemásolásásból jött volna létre (a forgalmazói kategóriában azonban egy pályázatot el is utasítottunk emiatt).

• Tavalyhoz hasonlóan idén is kiemelten figyeltük a költségvetés és a statisztikai mutatók koherenciáját. Miközben a pályázatok tartalmi-szöveges része egyértelmű erősödést mutatott, ezen a területen sajnos idén is leírhatnánk tavalyi észrevételeink többségét (nem tesszük). Az adattáblák többségénél komoly következetlenségeket találtunk (pl. az egyik leggyakoribb visszatérő hiba, hogy a pályázó 2017-re dupla annyi fizető nézővel, de fele akkora jegybevétellel tervez, a statisztikai tervezést a költségek tervezésével nem hangolja össze).
• Néhány megítélt pont (elsősorban az Általános szempontok mentén, amire 10 pont volt adható) múlhatott még a pályázatok átláthatóságán, vagy a csatolt mellékletek mennyiségén és minőségén.

• Szubjektív véleményünk csak nagyon ritka esetben befolyásolta a döntést, és csak akkor, ha legalább kettőnknek volt személyes tapasztalata az adott műhely munkájáról, és azonos véleményen voltunk.

Ponthatárok:

• Azokat a pályázókat, akik hármunk átlagpontszáma alapján 50 pontnál kevesebbet értek el, nem részesítettük támogatásban: összesen 4 ilyen pályázat volt. A pontozásnál kiemelten figyelembe vettük, ha egy pályázó összbevétele magasabb vagy közel azonos volt, mint a teljes általunk felosztható keret; vagy ha egy pályázó a jelen pályázaton kiosztott átlagos támogatási szintnél magasabb összegű rendszeres támogatást kap az ugyancsak állami kulturális forrásból, az egyedi elbírálású miniszteri keretből.
• Azokat a pályázókat, akik hármunk átlagpontszáma alapján 50 pontnál többet, de 65 pontnál kevesebbet értek el, forráshiányos listára helyeztük, ez összesen 3 pályázatot érintett.
• Azon pályázóknál, akik az 1/a kategóriában 80 pontnál, az 1/b kategóriában 90 pontnál többet értek el (jellemzően pályázati anyaguk jelentős erősödése és/vagy tavalyi szakmai munkájuk korábbi évekhez képest jelentős fejlődése miatt), a forráshiányos listán további támogatást ítéltünk meg (kivétel az egyetlen új belépő ebben a mezőnyben). Az elmúlt évek tapasztalatai alapján jó az esély arra, hogy többségük ezt a plusz forrást az év során meg is fogja kapni (bár ez nem garantálható).

Szegmentálás. Az összegek megállapításában semmilyen iránymutatást nem ad a kiírás. Mivel az igényelt támogatási összegek 3-tól 50 millió forintig terjedtek, és profiljukban, méretükben, statisztikai mutatószámaikban vagy költségvetésükben nagyon heterogén csoportról van szó, ezért tavalyhoz hasonlatosan idén is szükségesnek láttuk a mezőny szegmentálását, ahol elsősorban az előadás- és nézőszámot vettük alapul, és a hasonló méretű szervezeteket egymáshoz viszonyítottuk.

• Figyelembe véve a pályázati kiírás által is meghatározott minimális támogatási limiteket, 3-12 millió Ft közötti összeget kapott a pályázók csaknem 80 %-a. A zárt és erősen forráshiányos rendszer ellenére az ígéretes új belépőknek ebben a szegmensben ítéltünk meg támogatást.
• Átlag 20 millió Ft körüli összeget kapott négy társulat: a Forte, a Káva, a Kerekasztal, és a Maladype.
• Az általunk megítélt támogatás „csúcsát”, 30 millió Ft-ot kapott Pintér Béla és Társulata, valamint a Stúdió K.

Összegek meghatározása. Az egyes szegmenseken belül a végső összeg meghatározásánál az alábbiakat vettük figyelembe:

• Pontszám.
• Költségterv, az igényelt támogatás mértéke (a szerényebb költségvetésű társulatoknál értelemszerűen lehetőségünk volt a nagyobb arányú támogatásra).
• Statisztikai mutatók (realizált és tervezett nézőszám, előadásszám, premierszám).
• A 2016-ra tervezett vállalások teljesülésének mértéke.
• Az egyes társulatok egymáshoz viszonyítása, a támogatási értékek összehangolása.

Összességében a számos fent ismertetett lépés következtében a tavalyi támogatottsági szinthez képest költségcsökkentést csak ritkán és indokolt esetben javasoltunk, miközben törekedtünk az új belépők támogatására is, és a tavalyhoz képest pályázati- és/vagy szakmai szinten jelentős előrelépést mutató szervezeteknél a feltételes további támogatások megítélésére (forráshiányos listán).

Javaslatok

Rendszerszintű problémára rendszerszinten érdemes megoldást keresni, ezért szeretnénk javaslatokkal élni a pályázat jövőjére vonatkozóan is. Javaslataink jelentős része tavalyi indoklásunkban is megtalálható volt.

• Továbbra is javasoljuk a működési támogatási pályázaton belül a Színház I. kategória tovább strukturálását:
  • A kategória azonos keretösszeg mellett maradjon meg az új belépő vagy a több éve következetesen építkező, erősödő csapatok támogatására.
  • Emellett javaslunk egy meghívásos, kiemelt kategória létrehozását azon évtizedes múltra visszatekintő, stabilan és kiszámíthatóan működő társulatok számára, akik önkormányzatoktól való függetlenségük miatt nem lehetnek kiemelt előadó-művészeti szervezetek, ám mutatószámaikban gyakran hasonló nagyságrendű előadásszámot és/vagy nézőszámot produkálnak. Javaslatunk szerint ebbe a kategóriába kerülhetne Pintér Béla és Társulata, a Stúdió K, a Forte Társulat, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, a Káva Kulturális Műhely és a Maladype Színház.

• Annak érdekében, hogy a társulatok működési támogatásukat már a naptári év elején megkaphassák, illetve elegendő idő álljon rendelkezésre a pályázatok formai és tartalmi értékelésére, érdemes lenne a teljes folyamatot további négy hónappal előbbre hozni. Szeptemberi kiírást és októberi leadást követően három hét helyett legalább két hónap lenne szükséges a formai előszűrésre és az érdemi értékelésre. Decemberi döntést követően a támogatások folyósítása már januárban megkezdődhetne.

• A kiírás pontosítását javasoljuk: több támpontot érdemes adni az értékelőknek az összegek felosztását illetően. Ez az érintett társulatok és ernyőszervezetek véleményezésével valósulhat meg.

• Javasoljuk, hogy a pályáztatás jövőre ne papír- és DVD alapon, hanem e-űrlapon történjen. Az NKA is működtet e-pályáztatási felületet, de kis átalakítással a pályázatra szabható lenne az államigazgatás más egységeinél bevált EPER, NORA vagy más felület is. Az elektronikus űrlapon történő pályáztatásnak megszámlálhatatlan előnye lenne a mostani rendszerrel szemben:
  • Egy elektronikus űrlap automatikusan, a pályázat leadása előtt ellenőrzi a szükséges mellékletek meglétét, a teljes körű kitöltést, az előírt kritériumoknak való teljes körű megfelelést, formai és számszaki hibákat, így azt nem „kézzel” kell az EMMI és az NKA munkatársainak, vagy az értékelőknek megtenniük. (A kurátoroknak amúgy sem lenne feladtuk vizsgálni a költségvetések formai megfelelőségét vagy a kritériumoknak való számszerű megfelelést, ezt automatikusan kellene vizsgálni már a benyújtás során.)
  • A jelenlegi számos formátum és mappaszerkezet helyett egy online rendszer a pályázatokat egységes, átlátható formátumban kezeli, segítve a könnyebb kezelhetőséget és értékelhetőséget.
  • Szemben a DVD-kkel, az elektronikus űrlapok sokkal könnyebben kereshetők és archiválhatók.
  • Az elektronikus űrlap benyújtása pontosan ellenőrizhető, csak internetkapcsolat szükséges hozzá, és így kizárja a postán történő sorban állásból fakadó pár perces csúszás miatti jogvitákat.
  • Az adattáblákba feltöltött adatokból egyetlen gombnyomással generálható a szektorra jellemző átfogó statisztika (Jelenleg ez az Excel adattáblákból „kézzel” kigyűjtögetve valósítható csak meg.)

• Javasoljuk, hogy az EMMI és/vagy NKA rendeljen megfelelő kapacitást a feladathoz, továbbra is azt tapasztaltuk, hogy a kollégák túlterhelve és folyamatos lemaradásban látják el a feladatot. Minden pályázónál egy időben, egyszeri formai hiánypótlás lenne üdvös a tartalmi értékelést megelőzően, és nem azzal párhuzamosan.

Kérjük a társulatok tagjait, hogy kérdéseiket vagy észrevételeiket írják meg mindhármunknak. A támogatási lista közzétételét követő 30 napig szívesen válaszolunk a felmerülő kérdésekre, javaslatokra.

Budapest, 2017. március 2.

                                                               Cziboly Ádám (cziboly@insite-drama.eu)  

                                                               Lőrinczy György (foigazgato@operett.hu)

                                                               Török Ákos (torakos@gmail.com)