Seres Tamás: „Nem kell szépelegni a színpadon”

A Rózsavölgyi Szalon ősbemutatót tart november 7-én Szép Ernő szerelmi életéről Kérem, én még nem játszottam címmel. Interjú Seres Tamással, az előadás rendezőjével. 

Az előadás alcíme: Szép Ernő válogatott szerelmei. Őket formálja meg Bíró Eszter. Ernőt, a színháztól eltanácsolt drámaírót pedig Trill Zsolt alakítja. Az előadás zeneszerzője Födő Sándor „Fodo”, ő egyébként a zongoristát is adja az előadásban. A rendező pedig Seres Tamás, aki az interjúban arról is beszél: most jött el Szép Ernő korszaka – nem szépelgésekkel, hanem az abszurdokkal. 

rozsavolgyi.jpgTrill Zsolt és Bíró Eszter az előadás imázsfotóján (forrás: Rózsavölgyi Szalon)

Bíró Eszter mesélte, hogy két éve volt egy önálló koncertje a Művészetek Palotájában, és arra készülve Eszter és párja, Födő Sándor zeneszerző belelapoztak Szép Ernő köteteibe. Megdöbbentek, milyen izgalmas és mennyire mai a mondandója. Néhány versét aztán megzenésítették arra a koncertre.

Én is ott kerültem képbe, ugyanis leforgattam azt a MÜPA-koncertet. Másnap beszélgettünk Eszterékkel, mondtam nekik, nem is ismertem ezeket a verseket, nem olvastam ilyen mélységben Szép Ernőt, de átütő erővel hatottak rám a versek, ahogy Bíró Eszter és Födő Sándor párosa is. Ott kezdett el formálódni bennünk a színházi előadás gondolata. Szép Ernő nagyon bonyolult személyiség. Sehol sem találta a helyét. Az első Nyugat nemzedékbe tartozott, aztán kitették onnan. Pedig Ady Endre egyik legjobb barátja volt…

Molnár Ferenc meg a legszűkebb baráti köréhez sorolta őt. Babits kezdettől nagy költőnek tartotta.

Mégsem volt annyira sikeres, nem kapott akkora elismerést az életében, mint manapság. Valójában most jött el Szép Ernő korszaka. Igazán csak pár éve fedezték fel – talán a Nyugat századik évfordulója kapcsán. Úgy értem, korábban is játszották a darabjait, hiszen nagyon jó színészi lehetőségeket kínálnak a karakterei, nagyokat lehet játszani például a Vőlegényben, de a kulturális közeg sokáig nem volt kíváncsi arra, kicsoda is Szép Ernő.

szep_2_eder.jpgBíró Eszter, Trill Zsolt és Seres Tamás a próbán (fotó: Éder Vera)

Bródy Sándor szerint Szép Ernő „dúskált a fájdalomban”. Más kortársai „édes szavú poétának” találták őt. De ugyanennyire abszurd is Szép Ernő, nem? Elbájol, majd rögtön ki is ábrándít. Amikor 1914-ben önkéntes katona lett, belevésette kardjába: „Leben und leben lassen.” Azaz élni, és élni hagyni. Ez volt számára „a béke hadüzenete”.

Ez így van. És mi is inkább az abszurd felé visszük az egészet. Nem kell szépelegni a színpadon. Amit el lehet játszani, azt nem kell elmondani. És ilyen Szép Ernő. Nem festjük fel az életrajzát, mégis benne van a darabban, Németh Nikolett dramaturg gyönyörűen összehozta ezt. A kerettörténet szerint Szép Ernő nem veszi észre, hogy a világ elrohan, felrobban, ő csak írogatja a darabjait és állandóan szerelmes, nem tűnik fel neki, hogy már közönség sincs, a gazdasági válság sújtotta a színházat is. Födő Sanyi dalai – újakat komponált az előadásra – integrálódnak a darabba.

Réz Pál irodalomtörténész visszaemlékezéseiben úgy idézte fel Szép Ernőt, hogy „nagy dandy” volt fiatalkorában, szerelmes természetű, aki az összes artistanőt és az összes orfeumi lányt megkapta pénzért. De voltak „privát női” is, az úriasszonyok.

Kétségtelen, Szép Ernőnek változatos szerelmei voltak. Bíró Eszter öt női alakot formál meg, köztük két kurvát is. Szép Ernő jól érezte magát az örömlányokkal, volt, akibe szerelmes is lett. Eszter játssza a színigazgatónét is, aki ki akarja dobni a darabjaival házaló Szép Ernőt, mit jön az a félig kész munkáival, kávéházi zsíros papírlapjaival, meg nem írt történeteivel. Trill Zsolt végig Szép Ernő, óriási színekkel játszik, pillanat alatt képes abszurdra váltani, és onnan vissza.

szep_eder_vera.jpgTrill Zsolt és Seres Tamás (fotó: Éder Vera)

Azt mondta ön, most jött el Szép Ernő korszaka. De mi kell nekünk Szép Ernőből ennyire? Az érzelmei? Az abszurd látásmódja? A részvéte az ember iránt?

A magyar kulturális közélet mindig igyekszik valamilyen „új klasszikust” felfedezni magának, Szép Ernőre ez még várt. Hunyadi Sándor meg Bródy Sándor ilyen még. De pontosan mégsem tudom, miért hat ma ennyire a „szépernőség”. Talán azért is divatos Szép Ernő, mert van egy szabadosság benne, egy erős kozmopolitizmus, amely vonzó a kortárs színháznak is. És nagyon emberi. Eszménye és elve a humánum. Máskülönben nem mindig fedik a személyiségét az írásai. Gyakran kilóg saját magából is. Ezért fordul olyankor abszurdba.

Az interjút Karácsony Ágnes készítette.

Az előadás a november 7-ei bemutatót követően november 9-én és 23-án látható a Rózsavölgyi Szalonban, mindhárom alkalommal este fél 8 órai kezdettel.

(Forrás: Rózsavölgyi Szalon)

süti beállítások módosítása