Tasnádi István, Hajdu Szabolcs és Závada Péter kapja idén a Szép Ernő-díjat

A Szép Ernő-jutalom (nevezik Szép Ernő-díjnak is) 1984-ben alapított irodalmi díj, melyet drámaíróknak osztanak ki.

A díjat Pogányné Szép Berta, Szép Ernő húga alapította. 1992-ig csupán egy fő a „legjobb drámaíró” vehette át, 1992-től viszont a díjazottak köre 2-3 főre bővült.

Tasnádi István, Hajdu Szabolcs, Závada Péter

Az elismerést szakmai kuratórium ítéli oda, a díjjal járó anyagi fedezetet az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosítja. A Szép Ernő kuratórium munkáját a PIM- Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet segíti.

A díj átadására szeptember 21-én, a magyar dráma napján – Az ember tragédiája ősbemutatójára emlékezve – kerül sor délután 4 órától a Bajor Gizi Színészmúzeumban. (1124 Budapest Stromfeld Aurél út 16.)

A Szép Ernő Kuratórium döntése alapján 2018-ban Szép Ernő-életműdíjban részesül Tasnádi István drámaírói életművéért és színházi munkájáért, Szép Ernő-díjban részesül Hajdu Szabolcs – drámaírói munkáiért és a Látókép Ensemble előadásainak létrehozásáért, illetve Szép Ernő-különdíjban részesül Závada Péter – első drámájáért (Je suis Amphitryon), valamint eredeti nyelvi világú átirataiért.

Tasnádi István pályája

1997-ben végzett színháztörténészként a Pannon Egyetemen, Veszprémben. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsésztudományi Kara színháztudományi mesterképzésének oktatója. 1992-től publikál rendszeresen. Verseit, kritikáit szinte valamennyi jelentős irodalmi és színházi folyóirat közölte.

1996-ban a Bárka Színház alapító tagja, 1996-tól 2001-ig dramaturgja. 2001-től 2007-ig a Krétakör Színház rezidens drámaírója volt. 2009-ben színházi rendezőként is debütált (rendezései: Fédra fitnesz, Kupidó, Paravarieté, Tapasztalt asszony).

Tasnádi István (fotó: Horváth Péter Gyula / nullahategy.hu)

2012-től Az HBO Terápia című sorozatának vezető írója. 2015-től az HBO Aranyélet című sorozatának vezető írója. Az általa írt és rendezett Memo című film 2017-ben elnyerte a legjobb európai tévéfilmnek járó díjat a Prix Europa fesztiválon. 2018-ban Balázs Béla-díjat kapott.

Műveiből német, lengyel, cseh, szlovák, román és bolgár nyelvű előadások is születtek. Két kötete jelent meg francia nyelven. Darabjai ezen kívül még angol, olasz, lengyel és bolgár nyelvű antológiákban jelentek meg.

36 színművének és színpadi adaptációjának eddig 88 bemutatója volt magyar színpadokon. Darabjait külföldön is megismerhette a közönség többek között az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Írországban, Lengyelországban, Litvániában, Luxemburgban, Németországban, Olaszországban, Oroszországban, Svájcban, Szlovákiában, Szlovéniában, Szerbiában. Több gyerek- és bábdarab szerzője.

Hajdu Szabolcs pályája

1972-ben született Debrecenben. 5 éves korától 8 éven át tornázott. 13 éves korában a kötöttségek és a – Fehér tenyér című filmjében is megjelenített – bánásmód miatt abbahagyta az edzéseket. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Simó Sándor vezette osztályában tanult 1995-től 1999-ig, de nem végezte el az egyetemet. A '90-es évektől színészként dolgozott.

Két kisfilmjét követően 2000-ben készítette el Macerás ügyek címmel első játékfilmjét, mely 2003-ban a Magyar Filmszemle legjobb első film díját nyerte el, majd Kijevben a MOLODIST Filmfesztivál zsűrijének különdíját is. A 2004-ben készült Tamara című játékfilm az egységes képi látvány megteremtéséért kapott különdíjat a Magyar Filmszemlén, majd 2005-ben a portugál Avanca filmfesztiválon kapott első díjat a mozifilmek versenyében.

2006-ban készítette el a tornászok világában játszódó részben önéletrajzi elemekre épülő Fehér tenyér című filmet, mely számos fontos hazai és nemzetközi díjat nyert el, köztük például a 37. Magyar Filmszemle legjobb rendező, legjobb operatőr, Arany Olló (vágásért) és közönségdíját. A film főhősét, Dongó Miklóst a rendező testvére, Hajdu Miklós alakítja, akinek életútja, karrierje szintén megjelenik a filmben.

Hajdu Szabolcs az Ernelláék Farkaséknál című filmben

Feleségével, Török-Illyés Orsolyával a főszerepben készült az Off Hollywood című produkció 2007-ben. A film Garaczi László Április című novellájából íródott: Bódi Adél magyar rendezőnő egy napját mutatja be, benne szakmai és magánéleti problémáival, kapcsolataival, nehézségeivel. A 2010-es Filmszemlén Bibliotheque Pascal című alkotása kapta a fődíjat. A filmmel nevezett az Oscar-díjra Magyarország, de jelölésig nem jutott.

A rasszizmusról szóló, Csóka című Tar Sándor-novella adaptációjáról pedig azután tett le, hogy elkészült Fliegauf Benedek  Csak a szél (2012) című filmje. „Ha nem készült volna egy ennyire erős film, belevágtam volna” – fogalmazott. A tervezett film forgatókönyvét 2010-ben olvasta fel a Sanyi és Aranka Színházban.

Hajdu Szabolcs ars poétikája, saját szavaival így foglalható össze: „Ez a történet, és a történet az minket különösebben nem érdekel. Minket a színészek, a jó helyzetek, az izgalmas filmnyelvi megoldások érdekelnek, és ha ezen keresztül sikerül még a történetet is elmesélni, akkor azt mondjuk, hogy ügyesek vagyunk.”

2016. július 9-én az Ernelláék Farkaséknál című filmje elnyerte a Karlovy Varyban rendezett filmfesztivál fődíját illetve a legjobb férfi színészi alakításért járó díjat is. A film különlegességei közé tartozik, hogy a filmet 13 operatőrrel vették fel, amiből 12 a diákja volt. Másrészt nem fordult elő még, hogy egy filmfesztiválon rendezőként a fődíjat és a legjobb főszereplőnek járó elismerést is ugyanaz a személy vehette át.

Színházi rendezőként is bemutatkozott, a film elkészülte előtt egy évvel színpadra vitte az Ernelláék Farkaséknál című darabját, majd tavaly rendezte meg a Kálmán-nap című előadást.

Závada Péter pályája

1982. június 8-án született Budapesten Závada Pál író és Gyetvai Ágnes (1952–1991) művészettörténész első és egyetlen gyermekeként. 2001 és 2003 között a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem közgazdász-tanár szakos hallgatója volt. 2009-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett angol-olasz szakos diplomát. 2015-ben a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett színháztudományi diplomát.

2009-ben a Jelenkorban jelentek meg először versei, azóta publikál rendszeresen irodalmi folyóiratokban. Verseit többek között az Élet és Irodalom, az Alföld, a Holmi, a Műút, az Ex Symposion, a Pannonhalmi Szemle, a Zempléni Múzsa, a Szkholion, a Bárka és a Helikon közölte. Első verseskötete Ahol megszakad címmel a Libri Kiadó gondozásában jelent meg 2012-ben, amiért 2013-ban Horváth Péter irodalmi ösztöndíjra jelölték, ahol bejutott a zsűri által legjobbnak ítélt három végső jelölt közé.

Závada Péter (forrás: Facebook)

2013-ban részt vett a berlini International Poesie Festivalon, ahol Kemény Istvánnal és Borbély Szilárddal olvasott fel. Második verseskötete 2015-ben Mész címmel jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, amiért második alkalommal is Horváth Péter irodalmi ösztöndíjra jelölték, ahol szintén bejutott a zsűri által legjobbnak ítélt három végső jelölt közé. 2016-ban Örkény István drámaírói ösztöndíjat kapott. 2012 óta a József Attila Kör tagja. Verseit eddig angol, német és román nyelvre fordították le.

2010 óta folytat színpadi szerzői és dramaturgiai tevékenységet. 2010-ben a Merlin Színházban működő Spidron színi társulat házi szerzője volt. 2012-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetem és Kovács D. Dániel rendező szakos hallgató számára írt vizsgadarabot, Molière Versailles-i rögtönzésének parafrázisát. 2013-ban a Nyitrai Nemzetközi Színházi Fesztivál (Divadelna Nitra) Parallel Lives pályázatára Reflex címmel írt drámát, amelyet Kovács. D. Dániel rendezésében Bodó Viktor Szputnyik Hajózási Társasága mutatott be Nyitrán, Budapesten, Strasbourgban, Toruńban és Drezdában.

2014-ben a Krétakör Korrupció című előadásához írt dalszövegeket, amit Gulyás Márton rendezésében mutattak be. Ugyanebben az évben szintén a Krétakör A párt című előadásához fordított dalszövegeket, amit Schilling Árpád rendezésében mutattak be. 2014-ben operalibrettót fordított Astor Piazzola Maria de Buenos Aires című művéből készült A nagyvárosok Máriája című előadáshoz, melyet a Katona József Színház Sufnijában mutattak be Láng Annamária főszereplésével Rába Roland rendezésében. 2014-ben dramaturgként működött közre a Tünet Együttes Voyager 3 – Mission is possible című előadásában, amit a Jurányi Közösségi Házban mutattak be Szabó Réka rendezésében.

2015-ben a Hair című musical dalait fordította a Mohácsi János és Mohácsi István Belvárosi Színházban rendezett előadásához. Ugyanebben az évben dalszövegeket írt a Krétakör A harag napja című előadásához, amelyet Schilling Árpád rendezett. 2016-ban William Shakespeare Ahogy tetszik című drámáját dolgozta át Nádasdy Ádám fordítása alapján, amit Kovács D. Dániel rendezésében mutattak be a Katona József Színház Kamrájában.

1996-ban Süveg Márkkal (Saiid) megalapította az Akkezdet Phiai együttest. Első lemezük 2004-ben jelent meg Akkezdet címmel a WacuumAirs független lemezkiadó gondozásában, amely bekerült a 303 magyar lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvbe. A második duplalemez hat évvel később, 2010-ben jelent meg Kottazűr címmel a DDK gondozásában. 2016-ban az Akkezdet Phiai a VIVA TV által szervezett Magyarország Legjobb Rapperei szavazáson az első helyén végzett.

(Forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet)