Valcz Péter: „A zuhany alatt ugrott be, hogy el kéne stoppolni Indiába”

Molnár Ferenc goes to India / Interjú

A fiatal színész-rendező Molnár Ferenc Az ördög című darabját Indiában indiai színműsökkel állítja színpadra.  

Valcz Péter Babarczy László osztályában végzett a kaposvári egyetem színész szakán 2006-ban, később kapott lehetőséget rendezni is ott. Ezt követően Párizsban, Jacques Lecoq iskolájában tanult, dolgozott Ingolstadtban, majd itthon több független társulatban is megfordult: játszott és rendezett a Koma Bázisnál, szerepelt a Tünet Együttes előadásaiban.

seta.jpgSéta az indiai színésznövendékekkel 

2016-ban a Bethlen Téri Színház és a Manna szervezésében létrejött Találkozások tehetséggondozó program első darabját rendezte, Mary és Max címmel, amely 2017-ben különdíjat kapott a tatabányai MOST Feszten. 2018-ban ugyanitt az általa rendezett Kezdhetek folytatódni című Petri-est a legjobb monodráma díját nyerte el.

Kíváncsiak voltunk, hogyan jut el egy magyar színházi ember Indiába és miért éppen Molnár Ferencet visz magával a tarsolyában. Most mi kérdeztük, innen kezdve viszont, heti két alkalommal ő maga fogja leírni a tapasztalatait erről a nem mindennapi munkáról.

Mi volt az előzménye annak, hogy most Indiában rendezel?

A zuhany alatt villant be, hogy el kéne stoppolni Indiába. Aztán a hideg víz realizálta bennem, hogy ez így inkább török, iráni, pakisztáni izgalmakat jelent, és pont a célországot tapasztalom meg legkevésbé. A szabadúszás elvitathatatlan előnye, hogy bármikor kihasíthatsz a megszokott életedből pár hónapot. A hátrányaival itt most ne is foglalkozzunk. Bekerült hát a google naptárba és mentünk. Előtte fölvettem a kapcsolatot az összes indiai ismerősömmel – ez szám szerint három embert jelent a 1,5 milliárdból –, akiket ilyen-olyan színházi workshopokon megismertem. Ők hárman nagyjából le is fedték az indiai teret és az utazásra szánt időt.

Délen Parvathyhoz, a baulok gurujához készültem, akiket még az autentikust kutató, antropológiai színházi irányzat (J.Grotowski, E. Barba) fedezett fel Európának, és abban különlegesek, hogy tánccal és énekkel meditálnak. (Idén voltak a MITEM-en is.) Északon Niranjani Iyert látogattam meg, ő a párizsi Lecoq iskolában volt osztálytársam, most pedig a Dalai Láma városában, Dharamshalában szervez helyieket profi alkotófolyamatba bevonó fesztivált (vö.: Workship). A harmadikat pedig egy 2006-os madridi commedia dell'arte workshopon ismertem meg, aki azóta a Mumbai melletti 3,1 milliós városka, Pune egyetemének színész tanszékét vezeti. Na, ő Praveen Bhole, és ő hívott meg workshopot tartani.

Milyen tapasztalatokat szereztél a workshopon: mennyiben más és mennyiben hasonló velük dolgozni, mint itthon vagy akár Nyugaton?

Ők maguk nem mások, huszonéves fiatalok, akik tágulnak bele a világba. Más például az érintéshez való viszonyuk, de ehhez már kell egy kicsit beszélnem magáról a workshopról. A Lecoq-módszer jó valuta a színházi világban. Már ahol ismerik. (Készítjük Jacques Lecoq:  A költői test című könyv magyar fordítását.) Röviden arról szól, hogy a színészi állapotokat mozgáson keresztül hozza létre, majd azt az élményt alakítja át a kívánt stílusba. Nálunk a pszichológiai elemzésből és a saját élettapasztalatunkból merítünk és azt általában egy realista színjátékon keresztül közvetítjük.

Még meg se érkeztem, már szabadkoztak, hogy ők nem nagyon mozognak, mert ők szövegcentrikusak. Persze nem ők, hanem a világ szövegcentrikus, és nem is akartam elnémítani őket, csak foglalkozni a megszólalás előtti csenddel, és tudatosítani testük kifejezőképességét. Ezek a nonverbális bevezető gyakorlatok olyanok, mint amikor hirtelen megszűnik egy alig észlelt háttérzaj. Amikor a gyerek megtanul beszélni, ambivalens élmények érik. Egyrészt hálás, hogy végre ki tudja fejezni magát, másrészt a korábban jóval összetettebb jelenségek puszta fonetikai jellé egyszerűsödnek, melyek aztán a valóságot is berendezik. (Lehet, hogy a művészet pont az elveszett tartalmakat igyekszik visszahozni.)

3_ba.jpgValcz Péter a workshopon

Minden esetre megijedtek. Az mondták, hogy szavak nélkül ők olyanok, mint akiknek levágták a szárnyát. Mindeközben erősen működött a nyugatról jött fehér embert fölmagasztaló sztereotípia, amitől meg én jöttem zavarba. Három nap után mindannyian leküzdöttük a saját akadályainkat. Én kiharcoltam, hogy ne csodáljanak, ők meg belemerészkedtek egy számukra ismeretlen világba, és tapasztaltak. Minden esetre feloldódtunk olyannyira, hogy idén visszahívtak rendezni.

Első blikkre nem sok egymástól távolabb álló dolgot tudnék elképzelni, mint egy klasszikus magyar polgári miliőben fogant és onnan érthető darabot rendezni indiaiakkal Indiában. Miért éppen Molnár Ferenc és miért Az ördög?

Lehet, hogy ők már közelebb vannak, mint mi. Amikor tavaly láttam ott a végzősök vizsgáját, rögtön elfogott ez a századfordulós szalon-hangulat. Persze Molnár. Bartók mellett a másik kulturális export cikkünk. De van itt még más is. Van ez a spirituális lény, az Ördög, aki nem része a kultúrájuknak, de amely kultúra módszeresen feszíti szét az egyébként merőben spirituális hagyományaikat. És persze, hogy vannak kasztok, hasonló a hasonlóval; az egyedülálló nő kiszolgáltatott, ezért veszélyes; nem sétálhat egy pár este kettesben a parkban, mert az is veszélyes; persze, hogy az összetartó család a legnagyobb biztonság ebben a tömegben, ezért diploma után illendő hazamenni. És hát a házasságban sem a Tinder segít, hanem a józan család.

Nagyon hasonló dilemmák, mint a háború előtti Magyarországon.  És akkor itt ez a fantasztikusan manipuláló dög, aki a darab során voltaképp két szervezett házasságot szétrobbant, egyet meg jól összehoz. De hogy a milliomos feleség Jolán boldogabb lesz e a festővel, nem derül ki. Arrange marriage by the Devil. A darab alkalmat teremthet a nyugati hatásokkal és kísértésekkel való játékra egy nagyon drasztikusan változó kultúrában úgy, hogy a tanítványok közben számos színésztechnikát is elsajátíthatnak és még talán a magyar ingerküszöböt is eléri. Hogy lesz-e belőle Voilá, október 27-én kiderül.

Török Ákos email interjúja

Kapcsolódó cikkek

Valcz Péter: „Velünk eljött az izgága, technofil figyelemzavarosok ideje”
„Fejest ugrottam a szabadúszó medencébe” – Valcz Péter válaszolt
Autizmus és pantomim – beszélgetés Valcz Péterrel és Gőz Istvánnal (7óra7)
Kiosztották a tatabányai MOST FESZT díjait

süti beállítások módosítása