Orosz Ákos: „Ez a darab abszolút magában hordja a katarzis lehetőségét”

Orosz Ákos lesz Ficsúr a Vígszínház Liliom című előadásában, amelyet ifj. Vidnyánszky Attila állít színpadra. 

Orosz Ákos 2008-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor osztályában, majd a Maladype Színház vezető színésze lett. 2012-ben Junior Prima díjat kapott. 2015-ben szerződött a Vígszínház társulatához. Ő Stanley Kowalski A vágy villamosában, Raszkolnyikov a Bűn és Bűnhődésben, Vaszil Demagogol a nemrég bemutatott Bíborszigetben. Most éppen Ficsur szerepét próbálja a december 15-én bemutatásra kerülő Liliomban. 

Orosz Ákos az olvasópróbán (fotó: Szkárossy Zsuzsa)

Tudom, hogy a Liliom az egyik legkedvesebb darabod. Mit szóltál, amikor megtudtad, hogy a Vígszínház játszani fogja az évadban, és szerepelsz is benne?

Nagyon örültem neki. Szerintem ez pont ide való, Molnár Ferenc ezt a darabot kifejezetten a Vígszínház számára írta. Az ősbemutató ugyan nem lett sikeres, de amikor néhány évvel később újra színpadra vitték, akkor maximálisan elnyerte a nézők tetszését. Rendkívül nagy lehetőség egy alkotócsapatnak, és azon belül egy színésznek egy olyan patinás intézményben dolgozni, mint a Vígszínház, ráadásul egy ilyen csodálatos darabon. Az én ízlésem szerint ez az egyik legjobb dráma a világirodalomban, azért is, mert van benne egy kettősség, egy kicsit elemelkedik egy transzcendens síkba, nem csak egy földhözragadt történetről van szó. Én nagyon szeretem az ilyen műveket.

Említetted már, hogy neked a Liliom szerepálmod is, de most nem ezt játszod majd.

Amikor megtudtam, hogy lesz a darab az évadban, és hogy benne leszek, nagyjából ezzel párhuzamosan már az is kiderült, hogy egyébként a szerepek hogyan oszlanak meg a társulat színészei között. Ezáltal nem volt bennem felesleges várakozás, hogy jaj, majd esetleg én leszek Liliom. Nekem ez valóban az egyik szerepálmom, de azt érzem, hogy Ficsur is csodálatosan jó figura, és méltó és nagyszerű feladat. Ráadásul azt gondolom, hogy Hajduk Károly nagyon is alkalmas arra, hogy Liliomot játsszon, szeretem nézni, ahogy próbál, bízom a színészi képességeiben, és egy percig sem volt egy hajszálnyi rossz érzés sem bennem.

Orosz Ákos (fotó: Dömölky Dániel)

Köztetek szoros összhangnak is kell lenni, egyből kialakult ez a próbán?

Azt hiszem, igen. Egy próbafolyamat mindig küzdelmes, de ez nem is baj. Az Ózt hoznám példának, ha nem mész végig a Sárgaköves Úton, akkor képtelen leszel hazatalálni (mosolyog). Ez az út pedig egy csomó mindenen átvezet, nem csak sárga kövek van rajta, hanem vannak benne repedések meg csapdák is, és ezeket ki kell kerülni. Minden próbafolyamatra igaz, hogy szorosan együtt kell működnünk, de a Liliomra különösen. Vannak persze időnként nézeteltérések, olykor nehezebben értjük meg, hogy mit is szeretne a másik, hiszen absztrakt dolgokról, érzelmekről, érzetekről vagy még önmagunk számára is kicsit megfogalmazhatatlan dolgokról kell beszélnünk, és azokat kell ütköztetni. Ez nem egyszerű dolog. Karcsival nem először dolgozom együtt, és ez igaz ifj. Vidnyánszky Attilára is, vele együtt csináltuk A félkegyelműt az előző évadban. Nagyon jól működik a kommunikáció, de nem mondom azt, hogy könnyedén haladunk az egésszel. Szeretném, ha ez az előadás igazán mély tudna lenni, mindnyájan ezen dolgozunk, és ezt bizony egy színésznek nem könnyű előásnia magából.

Hol tartotok most a próbán?

Most már nagyjából lerendelkeztük az egész előadást, a legvégét még nem láttam, de végigmentünk egyszer már a jeleneteken. Minden egyes kép – a darab hét képből áll – biztosan áll a lábán, tudjuk, hogy milyen irányba megyünk, értjük azt, hogy mit szeretne a rendező. Olyan, mintha lenne egy nagy evezős gálya, amit szeretnénk nagyon gyorsan röpíteni. Eddig az történt, hogy a legjobb evezősök beszálltak, és most már ki van osztva mindenkinek a helye, most már nagyjából elkezdtük az evezőlapátokat is megfogni, és kezdjük egyszerre is húzni a hajót, de még a ritmus nincs teljesen összhangban, és még nem értük el az üzemi hőfokot. Már láttuk a díszletet, az is egy nagy segítség, de még bőven van hova fejlődni. Pont a közepe ez most, ahol tartunk, én úgy érzem.  

Csapó Attila, Zoltán Áron, Orosz Ákos és Gados Béla az olvasópróbán (fotó: Szkárossy Zsuzsa)

Akkor kifejezetten jól álltok ahhoz képest, hogy viszonylag rövid próbafolyamatról van szó.

Az egész sokkal rövidebb idő alatt zajlik le, mint az első bemutatók esetében, ráadásul azokra napi kétszer próbáltunk, most pedig csak délelőtt dolgozunk, de tény, hogy nem vagyunk elkésve (mosolyog). Nem szabad gőgösen hozzáállni ehhez az érzethez, hogy van még időnk, mert soha nem szabad egyetlen pillanatot sem elvesztegetni egy próbából, minden percnek hasznosnak kell lennie. Egy korábbi társulatvezetőmtől, Balázs Zoltántól megtanultam, aki egyébként Dante Isteni Színjátékából idézte sokszor, hogy „Gőg a bukás előjele”, én ezt nagyon komolyan gondolom, ezért hiszem azt, hogy nem szabad „leülni” sosem. Az idő tényleg rendkívül relatív.

Mit fog a Liliom ma adni a Vígszínház nézőinek?

Azt gondolom, hogy ennek a darabnak a témafelvetése egyetemes. A túlvilág, a jó cselekedetek, vagy a félresiklott, jónak induló, de rossz cselekedetek témaköre az nem feltétlenül a mai nézőnek szól csak, hanem az örökkévalóságnak. Ez ugyanúgy ma is aktuális és aktuális lesz 100 év múlva is, és szerintem ez a legnagyobb erőssége a Liliomnak, hogy ilyen örökérvényű dolgokról beszél. Azt gondolom, hogy azok a darabok az igazán időtállóak és igazán mélyek, amelyek ezeket a témaköröket kapargatják, ettől válnak igazán kortalanná és aktuálissá.

A mi nézőink számára remélhetőleg egy katartikus élményt fog nyújtani, mert ez a szöveg, ez a darab és ez az alkotógárda abszolút magában hordja a katarzis-élmény lehetőségét. Azt, hogy mi lesz ez a katarzis, elég nehéz konkrétabban megfogalmazni, ahhoz kell az a transzcendens sík is, ami ebben a darabban benne van. Hiszek benne, hogy ezt az is érezni fogja, aki egyébként nem fogékony az ilyen dolgokra.

(Forrás: Vígszínház)

Kapcsolódó cikkek

Orosz Ákos: „Szeretem magam kockázatos helyzetekbe sodorni”
Orosz Ákos: „Olyan ez, mint az első szerelem”
Saját magát köszöntötte fel a Vígszínház fenegyereke
Igazi dolgokat kell csinálni és bele kell dögleni ebbe a szakmába
„Kibírni tüdővel, energiával, szenvedéllyel” – Interjú Orosz Ákossal
„Ez nekem való feladat" – Orosz Ákos a Vígszínházban folytatja