Koltai Róbert: „Amikor nem játszom, egy kicsit mintha elnehezednék”

A rövidesen 75. születésnapját ünneplő színész-rendező arról is beszélt a 168 Órának, miért énekel most jobban, mint fiatalabb korában.

Koltai Róbert három különböző időszakban is a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt (1968-1970, 1970-1972, 1980-1993), közötte a kaposvári teátrum legendásnak nevezett korszakában. Több mint negyed évszázada szabadúszó. Az egyik legtöbbet foglalkoztatott színészként az országos ismertséget mégis filmszerepei (Indul a bakterház, Egészséges erotika, Csók, Anyu, Csapd le csacsi!, Sose halunk meg, A miniszter félrelép, …) és filmrendezései ( Sose halunk meg, A miniszter félrelép, Ámbár tanár úr, Csocsó, Megy a gőzös, …) hozták meg számára.

koltairobert.JPG           Koltai Róbert 

Hetvenötödik születésnapja közeledtével Sose halok meg? címmel önéletrajzi ihletésű kötetet jelentetett meg. „Ami a koromat illeti, a színpadon semmit nem érzékelek belőle. Sőt fiatalnak érzem magam. Amikor nem játszom, egy kicsit mintha elnehezednék. Viszont a Sose halok meg? nem egy szokásos életrajz, inkább történetek füzére” – mondja Koltai Róbert az interjúban.

Úgy véli, hiába az általa rendezett filmek sikere, ma nem kapna lehetőséget új film elkészítésére: „Eddig összesen nagyjából 2,3 millióan látták a filmjeimet a mozikban, mégis, amikor két évvel ezelőtt Vámos Miklóssal beadtunk közösen egy filmtervet, kapásból elutasították”.

A legutóbbi fordulat az volt az életében, amikor alvás közbeni légzészavara kezelésére egy új eszközt kezdett el használni, ami nem csak a kipihentségére volt jó hatással. „Elmúlt a fáradékonyságom, a beszédhangom fényesebb lett, az énekhangom pedig valósággal kivirult. Szinte mindennap fellépek, általában énekelek is a színpadon” – mondja, hozzátéve – „Amiben persze az is benne van, hogy nem iszom és nem dohányzom, ez megóvta a hangomat”.

dsc_4791.jpgForrás: kanizsaikultura.hu

Egyformán büszke a drámai szerepeire és a komikus vénájára: „Én hiszem, hogy csak a jó drámai színészből lehet nagy komikus. Mi, színészek abból élünk, ami velünk történik, a fájdalmainkból, az örömeinkből. Sírunk-nevetünk. Nincs olyan színész, aki csak sír vagy csak nevet”.

Szakmai értelemben naivnak tartja magát. „Mindig nyitottan lépek be egy színpadi szituációba, nem határozom el előre, mit fogok csinálni. A próbák elején nem értem, hogy mi történik a figurával, hogyan keveredett egy adott helyzetbe, ezt csak a próbafolyamat során fejtem fel. Ez persze bizonyos rendezők számára irritáló lehet, de a Sose halunk meg óta szabadúszó vagyok, több mint húsz éve csak olyanokkal dolgozom együtt, akik elfogadnak ilyennek” – fogalmaz.

Mint mondja, a színházi szakmában néha nem is emberi, hanem szakmai okokból szakadnak meg mély barátságok. „Volt egy barátom, a nevét nem mondom, akivel azon vesztünk össze, hogy szerinte én egy interjúban nem említettem meg a nevét, pedig kellett volna. Eltávolodtunk egymástól, aztán sok év után megpróbáltam rendezni a konfliktust. Kikértem a köztévé archívumából a szóban forgó interjút, és karácsonyi ajándékként elküldtem az illetőnek. Erre még jobban megharagudott, talán kicsit saját magára. Pedig csak nyitni akartam felé. Nem sikerült” – mesélt el egy ilyen történetet.

eq1q8429-990x557.jpgForrás: meglepetes.hu

Soha nem úgy válogattam a barátaimat, hogy ideológiai alapon egy oldalon álljunk” – mondja, hozzátéve – „Móricz valahogy így fogalmaz: aki rossz ember, az számomra nem létezik. Én is a jó emberek társaságát keresem”.

Nagyon foglalkoztatja a közélet. „Sok mindent nézek és olvasok, de ha bármelyik csatornán megérzem a gyűlöletet, onnan azonnal elkapcsolok. Azt nem bírom. Pártfüggetlenül” – fogalmaz ezzel kapcsolatban. „Vannak dolgok, amik felháborítanak, akadnak, amik fájnak. Fáj az igazságtalanság, a sok túlzás. De az is fáj, hogy nem látom a kiutat. Nem látom azokat a politikusokat, akik valami újat akarnának-tudnának tenni. Várom a tehetséges fiatal politikusokat, akik képesek lehetnek tompítani a gyűlöletet” – fűzi hozzá.

Az eredeti interjúban, amit Cseri Péter készített, az is kiderül, hogyan éli ki Koltai Róbert a pedagógusvénáját, miket tart a legjellemzőbb tulajdonságainak, és miért nem beszél a könyvében sem a Pogány Judittal történt különválásáról.

Az eredeti interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

„Ne dumálj, hanem rendezz valamit” – Koltai Róbert válaszolt

süti beállítások módosítása