A Jászai Mari Színház főrendezője az angol szerző, Joe Orton Mr. Sloane szórakozik című darabját állítja színpadra.

Miért esett erre a műre a választásod?

Minden évben elolvasok 30-40 drámát azért, hogy segítsek megtervezni Rodrigónak (Crespo Rodrigo, a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatója – a szerk.) a következő évadot. Természetesen ilyenkor azt is nézem, melyek azok a darabok, amik oda nem valók, de nekem valami miatt tetszenek. Az egyik barátom könyvespolcán fedeztem fel a Joe Orton összest angolul, és kölcsönkértem, mert rémlett, hogy tetszettek régen Orton művei. A Mr. Sloane szórakozik az első egész estés darabja az írónak, aki fiatalon meghalt. Tulajdonképpen egész drámaírói pályafutása összesen 3-4 év.

Guelmino Sándor (forrás: Jászai Mari Színház)

Orton drámái krimiszerű felépítésükben, groteszk helyzeteikben, gyilkos humorukban, a szereplők folytonos érzelmi játszmázásában emlékeztetnek a harminc évvel későbbi Martin McDonagh darabokra, amik nagyon kedvesek nekem. A pályám elején az Örkény István Színházban megcsináltam McDonagh Piszkavas (Leenane Szépe) című darabját Bíró Krisztával. Annak idején sokat dolgoztunk együtt, és most már 15 éve keressük a lehetőséget egy újabb közös munkára. A Mr. Sloane szórakozik nem csak marha jó humorú darab, de van benne egy ideális főszerep Krisztának és Király Attilának is, aki színészként és koreográfusként is több rendezésemben közreműködött. Ezek után még jobban megjött a kedvem ehhez a darabhoz, hiszen két ilyen kedves emberemet is a csapatban tudhatom.

Magyarországon eddig Szórakozzon, Mr. Sloane! címmel mutatták be a darabot. Ti a Mr. Sloane szórakozik címet választottátok. Miért?

Nem volt rossz a korábbi fordítás, de érződött rajta, hogy elmúlt felette az idő. Mivel a darab kapcsán nagyon bennem van a mcDonagh-i vonal, és annak idején a Piszkavas-at is Parti Nagy Lajos fordította, ezért őt kértük fel erre is. A darab eredeti címe Entertaining Mr Sloane, ami többértelmű cím. Magának az entertain szónak is eleve több jelentése van: nem csak szórakoztatni, hanem vendégül látni, foglalkozni vele, ésatöbbi. Ráadásul az -inges alak is csak nehézkesen fordítható magyarra; a felszólító mód nem ideális megoldás. Talán ezért is Parti Nagy egy teljesen más, blikkfangosabb címmel vágta volna át ezt a gordiuszi csomót, amit viszont nem engedélyeztek a jogutódok. Így aztán egy olyan címvariánst választottunk, ami legalább magyarul is kétféleképpen értelmezhető.

Milyen térbe helyezitek a cselekményt?

Amikor eldőlt, hogy a Jurányiban fogjuk játszani, az is eldőlt, hogy nem lehet az a klasszikus, angol lakásdíszlete az előadásnak. Első olvasásra még azt gondoltam, hogy feltétlenül naturalistán kell megcsinálni, hiszen a darab a (kis)polgári látszatot gúnyolja: szereplői önmaguknak és másoknak is hazudoznak, kommunikációjukban álszent módon betartják a morál követelményeit, kétségbeesett szeretetéhségükben és birtoklásvágyukban azonban bármilyen gátlástalanságra képesek. A szöveg szerint a házat egy nagy szeméttelep veszi körbe, ami nyilván az értékek elkorcsosulását, összekuszálódását, feleslegessé válását szimbolizálja. Erről jutott eszembe a szeméttenger kifejezés, erről pedig az, mi lenne, ha a díszletünk egy süllyedő hajónak és egy lakásnak a keveréke lenne, ahol egy nagy szőnyeg (látszat!) alá vannak dugdosva-gyömöszölve a "takargatni valók".

A folyton csak gyarapodó külső-belső szemétbe félig belefulladva-temetkezve mozognak majd szereplőink, amiről meg Théodore Gericault híres műve, a Medúza tutaja jutott eszembe. Ez volt az első olyan festmény, ami egykorú eseményt ábrázolt: hajótöröttjei éhségükben egymást falták fel, és ez rímelt nekem a darab cselekményére. Így aztán Juhász Nórival, a tervezőnkkel ez az alkotás volt az egyik ihletőnk a tervek elkészítésekor.

Dékány Barnabás játssza Mr. Sloane-t.

Ez egy rettenetesen nagy szerep egy fiatalember számára, sok mindent kell tudnia. Egyrészt vonzónak kell lennie annyira, hogy férfi és nő is bele tudjon szeretni. Ártatlannak kell tűnnie, ugyanakkor fel tudjam róla tételezni azt is, hogy szörnyű bűnök elkövetésére képes. A darab lebegteti, hogy ki követett el, vagy ki fog elkövetni bűntényt, mert azt az első perctől lehet érezni, hogy valami történni fog. Ahhoz, hogy ez a feszültség meg tudjon teremtődni, ezeket a kettősségeket nagyon jól meg kell csinálni. Szerintem nem nehéz belelátni, hogy ez a szerep mennyire jól fog állni Barnának.

Neked milyen a független szférában dolgozni?

Elszoktam tőle. A pályám elején dolgoztam egy-két független előadásban, mindig olyan mintha az ember visszakerülne a főiskolás létezésébe. Ha bejön az ember a Jurányiba, akkor csupa ismerőst lát, olyan, mint egy falu, mindenki megy valami kuckóba dolgozni. Van valami otthonosság érzet itt. Mivel egy kis teremben próbálunk, egy csomó mindent csak elképzelünk, milyen lesz majd, ha odajutunk, és ez nehézséget okoz, de ugyanakkor plusz energiákat és kreativitást szabadít fel. Nem azt mondom, hogy belesüppedtünk volna a rutinba, de nagyon élvezetes ez a teljesen más helyzet.

Az interjút Bordás Katinka készítette, a Jurányi Latte sorozat részeként.

…

A Mr. Sloane szórakozik (Orlai Produkció) előadását január 11-én és 12-én láthatjuk a Jurányi Házban.

(Forrás: Jurányi Ház)