„Egy-egy rossz mondat egy életre meg tud nyomorítani egy színészt”

Kökényessy Ági rendezőként igyekszik kerülni az ilyen mondatokat. Emellett arról is mesélt az Origónak, egy színésznek mibe szabad és mibe nem szabad beleszólnia.

Kökényessy Áginak a hangját ismerjük leginkább, többek között Jennifer Aniston ügyeletes magyar hangjaként. Talán kevesebben tudják, hogy a színészet mellett rendezni is szokott színházi előadásokat, legutóbb A nagy ho-ho-ho horgász kalandjait állította színpadra az Újszínházban A Nagy Ho-ho-ho Horgász Télen-Nyáron címmel.

                               Kökényessy Ági (forrás: dreammadiabudapest.com)

Miután kisebb színpadokon már dolgozott rendezőként, a nagyszínpadi rendezéseinek a sora hat évvel ezelőtt kezdődött az Újszínházban. „Az egész úgy indult, hogy én sokszor néztem a próbákat akkor is, amikor éppen nem voltam a színpadon. És voltak ötleteim, bele is szóltam. Aztán egyszer Dörner György igazgató úr azt mondta egy darabra, hogy „olvasd el ezt és rendezd meg”” – meséli az interjúban.

Egy pillanatig sem hezitált. „Én úgy élek, hogy igyekszem mindenben meglátni a lehetőséget, ha jön. Márpedig előbb vagy utóbb jön, csak észre kell venni. És ezen a felkérésen egyből láttam, hogy lehetőség, ami talán jó lehet a későbbiekben. Persze egy megmérettetés is volt, hogy képes vagyok-e rá” – fogalmaz ezzel kapcsolatban, hozzátéve – „Bátran élem az életemet. Ha jött a lehetőség, és észre is vettem, akkor biztos, hogy éltem vele”.

Mivel Bártfay Rita dramaturggal másfél év alatt rakták össze a darabot, már az első próbákra is felkészülten érkezett: „Nem volt olyan kérdés, amire ne tudtam volna válaszolni. Általában nem is szokott olyan lenni, mivel én sem szeretem, amikor színészként kérdezek valamit, és nem tudnak rá válaszolni”.

Incze József A Nagy Ho-ho-ho Horgász Télen-Nyáron előadásában (fotó: Puskel Zzolt / PORT.hu)

Rendezéseiben felhasználja saját színészi tapasztalatait is. „Én például úgy beszélek a színészeimmel, ahogy szeretném, hogy velem beszéljenek, mikor színpadon vagyok. Hiszek a jókedvben, a jóindulatban és a türelemben. Szerintem lehet pozitívan is kommunikálni, és szerintem nem a terror a színház lényege. Úgy tapasztaltam, hogy én akkor tudok színészként jó lenni, ha örömmel játszom. A legnagyobb drámát is. Nem véletlenül mondjuk ezt úgy, hogy játszunk. Ha abban nincs öröm, akkor az görcs és kínlódás. És nem hiszek a görcsben és a görcsöltetésben sem. Ráadásul egy-egy rossz mondat egy életre meg tud nyomorítani egy színészt” – vallja a színésznő.

Voltak már konfliktusai abból, hogy színészként beleszólt a rendező munkájába: „Pedig tudtam, hogy az nem helyes, egyszerűen nem szabad. El lehet mondani valahol, kellő helyen, kellő időben. És akkor, ha valóban muszáj, tehát ha az én szerepemet érinti. Egyébként magamért mindig kiállok színészként, megvívom a harcaimat. De ha azt látom, hogy másoknál is probléma van, akkor abba nem szólhatok bele”.

A rendezői stílusa némiképpen változott az évek során. „Már nagyon konkrétan tudom, hogy mit szeretnék. Eddig is tudtam, viszont időközben megtanultam azt is, hogy nem szabad kompromisszumot kötnöm. Észrevettem, hogy amiben kompromisszumot kötök, vagy amiből engedek, azzal pórul járok. Amiben nem engedtem, az mindig nagyon jó maradt” – mondja.

Úgy gondolja, hogy a gyerekeknek „még jobbat kell adni” a színházban, mint a felnőtteknek. „Pont nem úgy gondolom, ahogy sokan tartják, hogy az ilyen feladat másodrangú lenne. Sőt, gyerekdarabban játszani megtiszteltetés. Egy jó gyerekelőadással meg tudjuk szerettetni a színházat a gyerekkel. Így tudjuk kinevelni a jövő közönségét. Ha megszerettetjük a színházat egy gyerekkel, akkor ő sitty-sutty fölnő, és színházszerető ember lesz belőle, ami nekünk nagyon fontos. Arról nem beszélve, hogy a legőszintébb közönségről van szó. Itt nem lehet hazudni”.

Az eredeti interjúban, amit Csermely Gábor készített, arról is szó esik, honnan jött A nagy ho-ho-ho horgász ötlete és hogyan lett belőle végül előadás, milyen módon vett részt az előadásban a szerző, Csukás István, és mi lett volna szerinte, ha annak idején nem kéri fel őt rendezni Dörner György.

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

Kökényessy Ági: „A rendezés egy nagy kaland az életemben”